0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Randevú a „magyar Tátra” tetején

1931. március 29-én a lillafüredi Zsófia-kilátó legfelső szintjén összezsúfolódott tömeg lélegzetvisszafojtva várta, hogy részese legyen a történelmi pillanatnak.

A csontig hatoló hidegben való hosszú várakozást követően, pontban negyed tizenkettőkor, méltóságteljesen beúszott az égbolton a hatalmas, szivar formájú LZ-127 Graf Zeppelin, mely szinte az egész eget eltakarta a Palotaszálló feletti szűk völgyben. Az eseményről fennmaradt egyetlen vizuális kordokumentum máig beindítja az ember fantáziáját és már-már mozifilmre kívánkozik.

A Szinva és Garadna patak szaggatta mély völgyek találkozásánál magasodó szemközti hegyormot 1900-ban Magyarország egyik legkülönlegesebb és egyben legelső turistakilátója koronázta meg.

LZ-127 Graf Zeppelin

Az első világégés után, 1926-ban helyezték hatályon kívül a Németország számára előírt léghajóépítési tilalmat, s csak aztán készülhetett el a LZ-127 lajstromszámú, grandiózus méretű utasszállító léghajó. A 236,5 méter hosszú és 30,5 méter testátmérőjű zeppelin pályafutásának kilenc éve alatt mintegy másfél millió kilométert tett meg, és a világ első menetrend szerinti interkontinentális légi járművévé lépett elő. Megkerülte a Földet, az Atlanti-óceánt több mint százharmincszor repülte át. Járt expedíción az Északi-sark közelében, az Arktiszon, de megfordult a Föld szinte valamennyi világvárosában is. A Hindenburg katasztrófáját követően viszont végleg kivonták a forgalomból és többé nem szállított utasokat.

A századforduló pünkösd vasárnapján felavatott Dolka-tetői díszes faépítmény rövid történelme során szemtanúként figyelhette Európa gyönyörű klimatikus üdülőhelye, Lillafüred születését és felemelkedését. A versailles-i békediktátumot követően elveszett tátralomnici üdülőközpont helyett a Bükkben Lillafüred vált a polgárosodás kiszélesedésével megerősödő turistatársadalom egyik fő célpontjává és ezáltal a „magyar Tátra” új központjává.

Az erdészek már a kilátó születésénél is ott bábáskodtak, hiszen a faanyagot az Erdőhivatal ingyen biztosította az építkezéshez. A körülötte lévő erdők és a hozzá vezető egyedi vonalvezetésű szerpentinút gondozásával mindvégig nagy becsben tartották Lillafüred királynőjét.

A kilátónak köszönhető az is, hogy a Bükk klimatikus gyógyhelyére tervezett Palotaszálló építésének minden apró mozzanatát sikerült megörökíteni az utókornak.

Mint egy statikus műszaki ellen-őr, csendben figyelte a hegy tetejéről, ahogy a meseszép szálló és a – Révay Ferenc főerdőmérnök által megálmodott – hozzá kapcsolódó függőkert a semmiből vált a völgy uralkodó látványelemévé.

A sors furcsa fintora, hogy végül egy másik jelentős építkezés lett a kilátó végzete. A második világháborút követően, a hegyoldalba vájt „Szikla” elnevezésű titkos katonai légvédelmi harcálláspont létezése már nem fért össze a felette magasodó, sokak által látogatott turisztikai kilátóval. A kilátók királynője emiatt hosszú időre csipkerózsika-álomba szenderült, de az egykori helyén lévő sziklakiszögellés ma is trónként várja azt, hogy egyszer visszakerüljön méltó helyére.

Hihetetlen történetek a magyar erdőkben

A magyar erdőket erdészek kezelik. Hivatásuk során óvják, védik és gyarapítják a szárazföld ökológiai értelemben vett legösszetettebb és legbonyolultabb kincsét. A nehéz, ám csodálatos szakma gyakorlása közben előfordul, hogy olyan meghökkentő eseményekkel találkoznak, melyek fenekestül felforgatják az egyébként nyugodt és csendes erdeink életét. És ami ámulatba ejt, arról muszáj beszélni! Így születnek meg azok a már-már hihetetlen történetek, amik méltán felkeltik nemcsak a szakmabeliek, de minden természetjáró figyelmét. Sorozatunkban ezeket a legendákat idézzük fel.

A kilátó névadója széki Teleki Zsófia grófnő, aki az akkori főispán, báró Vay Béla felesége volt.

A főispánné a Borsodi Bükk Egylet alapító tagjaként a magyar természetjárás lelkes támogatója volt egész életében. Különösen érdekes, hogy Zsófia grófnőről a kilátót, míg lányáról magát Lillafüredet nevezték el. Bethlen András földművelési miniszter ugyanis visszautasította a felkérést, hogy a Bükkben megszületett üdülőtelep a Bethlen-füred nevet kapja. A gróf inkább azt javasolta, hogy unokahúga, Vay Erzsébet legyen a névadó. Mivel azonban a Vay családban az Erzsébet nevű lányokat Lillának becézték, ezért lehetett végül Erzsébetfüred helyett Lillafüred.

A szikra akkor pattant ki, mikor 1929-ben Hugo Eckener kapitány vezetésével a Zeppelin megkerülte a Földet. A korabeli sajtó az egekig magasztalta az eseményt, így nem volt többé kérdés, hogy mi magyarok is részesülni szerettünk volna a léghajót övező sikerből és reflektorfényből.

A németek igent mondtak a Magyarország feletti légi bemutatóra, így jutott 1931. március 29-én a csepeli repülőtérre a világjáró légi óriás.

A Zsófiával való későbbi találkozás azonban csak a szerencsének volt köszönhető, mert az eredetileg tervezett dunántúli körrepülést a kora tavaszi kedvezőtlen időjárás miatt az utolsó pillanatban módosítani kellett. Ezért a délelőtti órákban a Parlament felett átrepülve észak–keleti irányba indult el a hatalmas szivartest, zsúfolásig megtelve utasokkal. A Mátrát elhagyva azonban olyan heves hóviharba keveredett, hogy a kapitány inkább a hosszabb útvonal mellett döntött és – megkerülve a Bükköt – Miskolc irányából közelítette meg Lillafüredet. Így valósult meg végül a különleges randevú a kilátók királynője és az egek koronázatlan királya között.

A szerelem nem hozott szerencsét egyik félnek sem, hiszen a történelem kíméletlen viharai mindkettőt elsöpörték.

Abban azért biztosak lehetünk, hogy a Dolka-tetőn ma is álló szilaj tölgyfák a mai napig emlékeznek arra a nem mindennapi, különös találkozásra.

Berczeli P. György

Fotók: A kollázson szereplő, Zeppelin a Palotaszállóval fényképet Maksay László fotográfus készítette. A másik két archív kép a miskolcadhatott.blog.hu és a keptar.oszk.hu oldalról származik.

Forrás: A Mi Erdőnk