Back to top

Csak rosszabb ne legyen! - Válságkezelés a Vajdaságban

A csapadék ideális mennyiségének és eloszlásának köszönhetően, tavaly kiváló eredmények születtek a szántóföldi haszonnövény-termesztésben Szerbiában, és az ország egyetlen tartományában, a Vajdaságban. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a járvány miatt megugrottak az állami kiadások, ami a mezőgazdaságnak szánt támogatások kifizetésének elhúzódását és az erre fordított összeg csökkentését vonta maga után. A vajdasági gazdaságfejlesztési program azonban a nehézségek ellenére sikeres.

A belgrádi kormány utolsó decemberi ülésén elfogadta a mezőgazdaságnak szánt 53 milliárd dináros, azaz 470 millió eurós 2021-es agrárköltségvetés ütemtervét, számolt be róla a szerbiai sajtó. Branislav Nedimović mezőgazdasági miniszter a döntést követően azt nyilatkozta, hogy a nehézségek ellenére biztosítottnak látja a mezőgazdaság idei költségvetését. Mint mondta, a keretből jut a különféle támogatásokra. A termelésösztönző juttatások keveset változnak a tavalyihoz képest, és jelezte, hogy új modellekre is lehet számítani.

Branislav Nedimović második megbízatási ciklusát tölti az agrártárca élén
Olyan ágazatokat is megcéloztunk, mint amilyen a borászat és a szőlészet, pályázatokat írunk ki a falusi turizmus és szeszfőzdék támogatására is. Célunk, hogy 600–800 hektárral növekedjen évente a szőlővel betelepített terület magysága – mondta a miniszter.

Jelezte, hogy márciusban a fiatal mezőgazdasági termelőket is megcélozzák egy ígéretes pályázattal, amihez csak 10 százalékos önrészre lesz szükség. A beruházások 50 százalékát megtéríti az állam, 40 százalékát kedvezményes kölcsönből lehet finanszírozni, és a kötelező önrész csak 10 százalék lesz. Ez a pályázat elsősorban a súlyosabb helyzetben levő területeken élőkre vonatkozik, mint amilyen Szerbia keleti és déli része, és elsősorban mezőgépek és más felszerelések beszerzésére nyújt lehetőséget zöldség- és gyümölcstermesztőknek, valamint állattenyésztőknek.

Nökvekvő termelés

Branislav Nedimović a tavalyi eredményekről szólva elmondta, hogy Szerbia a gyümölcs- és szőlőtermesztésben kiváló évet tudhat maga mögött. Málnából például rekordmennyiséget sikerült értékesíteni külföldön, ráadásul kiváló áron. Körülbelül 1 milliárd euró értékben szállítottak külföldre Szerbiából zöldségfélét és gyümölcsöt.

A mezőgazdasági termelés több mint 5 százalékkal növekedett 2019-hez képest, pedig akkor is kiváló hozamokat jegyeztek a termelők.

Az agrártárca vezetője elmondta, hogy folynak a tárgyalások az Európai Bizottsággal az IPARD-3 programról. Az Európai Unió Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Előcsatlakozási Programjának eszközeit elsősorban falufejlesztésre fordítják. A miniszter megítélése szerint a megbeszélések előreláthatólag júliusig tartanak, a tervek megvalósítása 2022-ben kezdődhet meg.

Kiválóan terem a zsíros, csernozjom típusú vajdasági termőföld

Sikeres volt a Prosperitati Aalapítvány földvásárlási pályázata

Ötödik éve zajlik a vajdasági magyarság szülőföldön maradását segítő gazdaságfejlesztési program, és 2020-ban csaknem 3 milliárd dinár (1 RSD = 3,0751 HUF) értékben vásárolhattak termőföldet a délvidéki magyar gazdák a Prosperitati Alapítvány támogatásával – ismertette a június 17-én közzétett földvásárlási pályázat eredményét az év végén Pásztor István.

A Szabadkán tartott sajtótájékoztatón a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte, hogy a fél évtized alatt 5373 hektár termőföld megvásárlásához nyújtott segítséget a vajdasági gazdaságfejlesztési program, és ebből 2789 hektár a 2020-as kiírásnak köszönhetően került magyar tulajdonba.

A 455 tavalyi pályázó 789 millió dinár, azaz 2,4 milliárd forint támogatásban részesült, és velük 1058-ra emelkedett a földvásárlásra sikeresen pályázók száma, ismertette a politikus. Elmondta, hogy a pályázók számát, a megvásárolt föld területét és értékét figyelembe véve körülbelül akkora teljesítményt jelent a tavalyi, mint az előző pályázati köröké összesen. Ez azt jelenti, hogy az előző évek földvásárlási teljesítményét tavaly sikerült megduplázni.

Rámutatott, hogy az önrésszel megvalósított beruházások azt bizonyítják, hogy a vajdasági nemzetrész a szülőföldjén kíván magyarként boldogulni.

Ugyanis aki földet vásárol, az hosszú távon gondolkodik, és ott képzeli el a jövőjét, ahol a földet megveszi. Ezzel pedig azt üzeni, hogy ragaszkodik a szülőföldjéhez, tette egyértelművé a délvidéki magyar politikus. Elmondta továbbá, hogy tavaly harminc önkormányzat területéről nyújtottak be támogatási igényt. Az alapítvány nyolc pályázati kiírást jelentetett meg 2020-ban, amelyekre 1134-en pályáztak eredményesen. A pályázatokra jóváhagyott 3,23 milliárd dináros támogatásnak köszönhetően 8,2 milliárd dinár összértékű befektetés valósulhatott meg.

Folytatódik a támogatás

Pásztor István, a VMSZ elnöke és Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszterhelyettes Szabadkán
Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes és Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke decemberben újabb pályázatokat jelentett be, amelyek továbbra is az 5 évvel ezelőtt elindított gazdaságfejlesztési program keretében és a Prosperitati Alapítvány közreműködésével valósulnak meg.

A közepes és nagyszabású mezőgazdasági feldolgozó- és szolgáltatóipari fejlesztésekre vonatkozó pályázatokat 2021. március 1-jétől március 31-éig lehet benyújtani.

Ennek a kiírásnak a keretében a 100 ezer és 9 millió euró közötti összértékű fejlesztéseket támogatják.

Magyar Levente hangsúlyozta, hogy a szerbiai magyarság megerősítése érdekében kezdeményezett munka a járvány ellenére sem szünetelt, semmilyen szempontból nem szenvedett késedelmet, annak ellenére sem, hogy a gazdaság és az államok költségvetése is kárát látta és látja a pandémiának. A Prosperitati Alapítvány közreműködésével megvalósuló gazdaságfejlesztés 2020-ban is a korábbi évekéhez hasonló lendülettel zajlott, húzta alá a miniszterhelyettes, egyúttal kijelentve, hogy Magyarország költségvetése továbbra is lehetővé teszi a vajdasági magyar gazdák és vállalkozók fejlesztési elképzeléseinek anyagi támogatását.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tojás továbbra is alapélelmiszer

A hazai tojástermelés jelen állásának átláthatóságáért a hazai tojásfogyasztásról, a tojás származási hely feltüntetéséről, a ketreces és a szabadtartás arányairól, a tojásárakról, a madárinfluenza-járvány tojástermelésre gyakorolt hatásairól, valamint a pandémia idején zajló export-importról kérdeztük Molnár Görgyit, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkárát.

Megkapják a magánállatkertek a pénzügyi támogatást?

A Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) az Agrárminisztérium szakmai támogatásával, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) segítségével létrehozott egy olyan pénzügyi keretet, ami a pandémia miatt 2020. november 11-e óta zárvatartó hazai magánállatkertek megsegítését célozza. Tóth Tibor, a MagánZoo állatkert tulajdonosát kérdeztük a támogatásról és az állatkert fenntarthatóságáról.

Esővízhasznosítási tippek

Az emberi tékozlás és nemtörődömség eredménye, hogy a világ természetes vizeink jelentős része erősen szennyezett. A klímaváltozás hatására a világon 30 százalékkal gyakoribbak a felhőszakadások, ugyanakkor a metropoliszok 70 százaléka küzd rendszeresen visszatérő aszályokkal. Március 6-a a Nemzetközi Energiatakarékossági Világnapja. Erre tekintettel ezúttal az esővíz hasznosításáról írunk.

A BASF a fenntartható mezőgazdaság érdekében tovább erősíti innovációs csatornáját

A BASF tovább erősíti a fenntartható mezőgazdasági innovációkat célzó kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységeit, amivel segíti a gazdálkodókat abban, hogy megbirkózzanak a környezeti és gazdasági kihívásokkal, továbbá megfeleljenek a fogyasztók fenntarthatóbb módon előállított élelmiszerek iránti igényének.

Enni a jövőben is kell

A világ népesedésének folyamatos növekedése próbatétel elé állítja a mezőgazdaságot. A legfontosabb célok az elérhető, elegendő és jó minőségű élelmiszerek fenntartható előállítása, valamint a termelékenység növekedése.

A magyar gazdákat támadja az Európai Zöld Párt

Újabb támadást intézett a magyar gazdák ellen az Európai Zöld Párt a közép-kelet-európai országok mezőgazdasági rendszerét bíráló 82 oldalas jelentésével – közölte Nagy István agrárminiszter.

Gyümölcs ágazat: a termesztők többsége fejlesztést tervez

Tavaly év végén intézett körkérdést gyümölcstermesztő tagjaihoz a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) arról, hogy mennyire kívánják fejleszteni a gazdálkodásukat, terveznek-e ültetvénytelepítést vagy -korszerűsítést. A kérdőívre 580-an válaszoltak, ami jóval nagyobb érdeklődést mutatott, mint amire a szervezet számított.

Öntözési melléklet a Kertészet és Szőlészet 9. számában

Március 8. idén nem csupán a nőnap miatt fontos dátum. Március 8-tól adhatják be ugyanis támogatási kérelmüket az elismert öntözési közösségek. A kertészet és Szőlészet hetilapban mind a két témáról olvashatnak.

Az érkező hűvös időjárása gátolja a növények túl korai fejlődésnek indulását

Csaknem két hete nem esett számottevő csapadék hazánkban, így keleten is sokat javult a belvízhelyzet, bár még mindig vannak olyan táblák, ahol áll a víz. A múlt heti 20 fokos meleg napok a déli országrészben megindították a korán virágzó gyümölcsfák rügyeit, így az e heti mínuszok már fagykárt is okozhattak.

Batáta, a bakhátak új királya

A nagypapa 5 évvel ezelőtt cukros lett. Berki Mihály és családja ekkor kezdett el kutakodni, vajon mivel lehetne úrrá lenni a betegségen, és valaki a batátát, vagyis az édesburgonyát ajánlotta. Ők lassan, fokozatosan elkezdték termeszteni a növényt. A nagyapa, Plásztán Mihály ma 86 éves és köszöni jól van, a korának megfelelően.