Back to top

Versenyképesség és fenntarthatóság

"Hazánkban a precíziós gazdálkodást elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók alkalmazzák, így a precíziós technológiák sikere részben a generációváltás sikerétől is függ" - mondta Dr. Feldman Zsolt a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia (ECPA) megnyitóján.

Budapesten zajlik a 13. Európai Precíziós Gazdálkodási Konferencia (ECPA), 26 ország 116 előadója vesz részt a a precíziós gazdálkodás elméletét és gyakorlatát is bemutató üzemlátogatásokat is tartalmazó programon.

A tanácskozás lehetőséget teremt a mezőgazdaság új, digitális irányait kutató szakemberek számára megismerni Európa ezen régiójának adottságait, kihívásait. Az bevezető előadásokban többször is elhangzott, hogy a precíziós megoldások alkalmazásával az ágazat megfelelhet korunk két legnagyobb kihívásának, vagyis versenyképes és fenntartható lesz a termelés.

Fotó: AM/Fekete István
Dr. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára hangsúlyozta, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy eltüntessük az a digitális szakadékot, amely jelenleg a kis- és nagyméretű gazdaságok között van. Ehhez a kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretek oktatását szervesen be kell illeszteni az agrár-szakképzés és felsőoktatás, valamint a felnőttoktatás rendszerébe. A szaktárca pedig 100 milliárd forint keretösszeggel egy olyan pályázati lehetőséget hirdetett meg, amely a mezőgazdasági termelés számára precíziós gazdálkodás technológiai beszerzését támogatja.

Az államtitkár elmondta, hazánkban a precíziós gazdálkodást elsősorban a 40 évnél fiatalabb, felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdálkodók alkalmazzák, így a precíziós technológiák sikere részben a generációváltás sikerétől is függ.

Feldman Zsolt szerint a precíziós és a digitális technológia alkalmazása eszköz lehet a jövedelmező és eredményes termeléshez, a piaci versenyben való sikeres részvételhez, összhangot teremthet a gazdálkodás és a természeti környezet között, az erőforrások, különösen a termőföld fenntartható hasznosítása révén.

„Meggyőződésem, hogy tudatos használatuk áttörést tud jelenteni egyéni és ágazati szinten egyaránt, számos példa támasztja ezt alá.”

Fotó: Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület
Dr. Knáb Erzsébet, Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke szerint a világban zajló technológiai forradalomban az egyetemeknek aktív szerepük van az innovációban. A Széchenyi Egyetem új együttműködési formákat alakít ki vállalati és intézményi partnereivel, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképes legyen világszinten is. A precíziós gazdálkodás elvének nem csak a mezőgazdaság, de a klíma-és környezetvédelem során is kiemelkedő fontossága van, ez a kulcsa a jövő élelmiszergazdaságának – hangsúlyozta Knáb Erzsébet.

 

Precíziós növénytermesztés Mezőhegyesen
Fotó: Csatlós Norbert

 

Fotó: Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület
Prof. Dr. Gyuricza Csaba, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) rektora előadásában kiemelte, hogy Magyarország Európa egyik leggyorsabban növekvő agrárgazdasága jelenleg, azonban ha továbbra is őrizni vagy inkább fokozni akarjuk ezt a dinamizmust, akkor elkerülhetetlen, hogy alkalmazkodjunk az egyre komplexebbé és fenyegetőbbé váló globális kihívásokhoz, a népességnövekedéshez, a klímaváltozáshoz, a termőföld és vízkészlet csökkenéséhez, és a genetikailag módosított növények és állatok térnyeréséhez.

A rektor hangsúlyozta, jelenlegi szerkezetében a hazai agrárium elérte teljesítőképessége csúcsát, további növekedés átfogó fejlesztést igényel annak érdekében, hogy a versenyképesség, a termelésbiztonság, a fenntarthatóság, a vidéki életforma vonzóbbá tétele valamint a lakosság helyben tartásának feltételei javuljanak.

„A mezőgazdasági kibocsátás dinamikusan növekszik. Ugyanakkor a versenyképesség és fenntarthatóság erősítése kizárólag a hazai és a globális trendek egyidejű figyelembevételével valósulhat meg. A csúcstechnológiai irányokhoz alkalmazkodva az ágazat kibocsátása stabilan további 30-35%-kal növelhető” .

Fotó: Magyar Precíziós Gazdálkodási Egyesület
Arról, hogy a kutatások hogyan segíthetik a gyakorlati gazdálkodást, Kovács Norbert, a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság vezérigazgatója beszélt. Mezőhegyes éllovasa a drónos tápanyag és egyéb anyagok kijuttatásának, ezen kívül tesztkörnyezetet is biztosít drónoknak, szabályozás kialakításában, vagy akár a mindennapi működésben.

Kovács Norbert hozzátette, hogy élvonalban vannak abban a tekintetben, hogy egy a Szegedi Tudományegyetemmel közös kutatásban a nemzetközi űrállomás felvételeit is felhasználják a napi munkák során. Ehhez kapcsolódva felajánlotta a ménesbirtok együttműködését bármely mezőgazdaságot érintő kutatási projektben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Jelentős agrár- és élelmiszeripari exportnövekedés várható

„Célunk jelentősen bővíteni a magyar húsipari termékek és borok kínálatát és exportját. Joggal remélhetjük, hogy jelentős agrár- és élelmiszeripari exportnövekedés előtt állunk Kanadában” – emelte ki Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, miután a torontói magyar főkonzulátus szervezésében kanadai üzleti delegációval folytatott megbeszélést az Agrárminisztériumban.

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Kukoricáról, napraforgóról tanácskoztak

A kukorica stratégiai termék, megtermelt mennyiség tekintetében a legversenyképesebb gabonaféle. Világszerte az olajat adó növényi termékek között, megelőzi az olajpálma, a szója és a repce is, hazánkban viszont a napraforgó a fő ezen a téren. Ez is szóba került a Szarvason tartott szakmai rendezvényen.

A földművelés embert próbáló hivatás

Ötödik alkalommal rendezték meg a Földművesek Napját, amelynek ezúttal szeptember 18-án Alsónémedi Nagyközség Széchenyi István Általános Iskolája adott otthont. Az ünnepnap létrejötte és szervezése Lambert Győzőnének, az Arany-Korona Alapítvány képviselőjének, a Földművesek Napja alapítójának, valamint Petráss László alapítónak köszönhető. Az ünnepnap fővédnöke Nagy István agrárminiszter volt.

Agrovirtus: vezetőket képeznek

Szeptember 16-án a Mercure Budapest Korona Hotelben megnyitották az év digitális agrárversenyére, az Agrovirtusra a felvételi jelentkezést. A diákcsapatok a képzés során nemcsak piacképes tudásra tehetnek szert, de értékes nyereménnyel is gazdagodhatnak, hiszen a legjobb csapat 1 millió forint díjazásban részesül.

Innovatív módszerekkel állítanák meg a MATE kutatói a busa térnyerését

Egyre több gondot okoz hazánkban az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak.

A magyar erdők az emberek egészségét szolgálják

A kétmillió hektár magyar erdő egészséges kikapcsolódási lehetőséget biztosít mindenki számára. Erdeink emellett csodálatos természetvédelmi értékeket rejtenek, hozzájárulnak a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez és megújuló faanyagot biztosítanak a társadalom számára – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalára feltöltött videóban.

Tudásmegosztás a mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság fejlesztéséért

Az Európai Unió Agrárkutatás Állandó Bizottságának az Agrár Tudás- és - Innovációs Rendszer megerősítéséért létrehozott Stratégiai Munkacsoportja 2021. szeptember 14-15. között tartotta 5. mandátumának nyolcadik, online ülését. A kétnapos esemény házigazdája, a munkacsoport társelnöke, Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára volt.

A földművelés hivatás és életforma

Földművelők nélkül nem tudnánk mit tenni az asztalra, és a vidék sem lehetne teljes nélkülük. A paraszti társadalomnak is – amely kifejezés napjainkra igen pejoratívvá vált a köztudatban – alkalmazkodnia kellett a XXI. század modernizációjához, azonban mindeközben megőrizte tradícióit, és a természettől elidegeníthetetlenül kemény munkával dolgozik mindannyiunk élelmezéséért a földeken.