Back to top

A baleset zöme az üzekedés alatt következik be

Az őz a legelterjedtebb, hazánkban legnagyobb egyedszámban előforduló nagyvadunk. Üzekedése (párzási időszak) július második felétől egészen augusztus elejéig-közepéig tart. Ebben az időszakban többet mozogva nagyobb területet bejárnak, mint általában, útjuk gyakran keresztezi a közutakat. Felhívjuk olvasóink szíves figyelmét, hogy ebben az időszakban hatványozott figyeljenek vezetés közben!

A becslések szerint jelenleg a hazai őzállomány mintegy 386 000 egyedet tesz ki. Őznász idején a bakok felkeresik a sutákat, kergetik őket (boszorkánygyűrű), illetve más rivális bakokat hajtanak el a sutától a párosodás reményében. A szerelem mámorában sokkal figyelmetlenebbek, mint az év többi időszakában. Gyakrabban találkozni velük az utak mentén, amelyeken gyakran fejvesztve áthaladnak.

Ezért arra kérünk mindenkit, hogy ne csak a vadveszélyt jelző táblák után vezessenek a szokásosnál óvatosabban, hanem végig az út során, ugyanis bármikor fennáll a vaddal való ütközés veszélye.

Üzekedés idején, ha egy őz átugrik előttünk, nagy valószínűséggel követi majd egy másik, ezért feltétlenül lassítsunk!

Ha a vadat mégis későn vesszük észre, és elkerülhetetlenné válik az ütközés, ne a kormány elrántásával próbáljuk megakadályozni az ütközést – letérhetünk az útról, esetleg átsodródhatunk a szemközti sávba –, inkább vészfékezzünk. Abban az esetben, ha bekövetkezett a baleset, feltétlenül értesítsük a rendőrséget, ugyanis a vadelütés közúti balesetnek minősül.

Szintén értesíteni kell a területileg illetékes vadgazdálkodó szervezetet (ezek zömében vadásztársaságok), erről a rendőrség gondoskodik.

Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászati Védegylet (OMVV) főmunkatársa lapunknak elmondta, két kiugró időszakról beszélhetünk, amikor megnövekszik a nagyvaddal való ütközések száma.

Mindkettő az őz éves biológiai ciklusához kapcsolódik: az egyik a tavaszi területfoglalás idejére esik, amikor a bakok egymást kergetve gyakrabban keresztezhetnek közutakat, a másik pedig a már említett üzekedés időszaka.

Fotó: OMVV
Emellett főként a nagyvadas megyékben (például Tolna, Zala, Somogy), bőgés idején növekedhet a szarvaselütések száma, de ez koránt sem olyan számottevő, mint az őz esetében.

Az Országos Vadgazdálkodás Adattár legfrissebb adatai szerint a 2019/2020-as időszakban 821 gím-, 132 dámszarvas, 12 muflon, 627 vaddisznó és 5142 őz elütéséről érkezett bejelentés a hatóság részére.

Az autópályákon lényegesen kevesebb a vadelütések száma, mint a le nem kerített közutak esetében, de a vasútvonalakon is megesik ilyesféle szerencsétlenség, még ha nagyságrendekkel kisebb számban is. Földvári Attila emlékeztetett, hogy bár e tekintetben nyilvános statisztika nem áll rendelkezésre, de a Magyar VADÁSZLAP 2011 augusztusi számában megjelent cikk szerint „A MÁV Zrt. szerelvényei évente átlagosan 120-150 állatot gázolnak el. Ennek 20-30 százaléka nagytestű háziállat, a többi vad.”

 – Azt kell mondanom, emelkedő tendenciáról kell beszélnünk a vadelütések számában. Ennek oka, hogy az évek során megnövekedett a nagyvadállomány, miként a gépjárművek száma is.

(KSH: 1989-ben 1,7 millió autó volt az országban, 2019-ben több min 3,8 millió.) Emellett folyamatosan bővül a közúthálózat, illetve az autók átlagsebessége is nő a technikai fejlődés és a jobb minőségű utak miatt – mondja az OMVV főmunkatársa.

De mi a teendője a gépkocsi vezetőjének vaddal való ütközés esetén?

– Mivel a vad- és gépjármű ütközés közúti balesetnek minősül, bekövetkezte után a rendőrséget kell értesíteni. Ugyancsak tájékoztatni kell a területileg illetékes vadászatra jogosultat, ezt azonban általában a rendőrség teszi meg, amelynek hivatalból van elérhetősége a vadgazdálkodóhoz.

Nem szabad elfelejteni, hogy a vad az állam tulajdona, amellyel a vadászatra jogosultak gazdálkodnak.

A Vadgazdálkodási törvény értelmében, miután az elejtett, jelen esetben elütött vad a vadásztársaság tulajdonába kerül, az ütközésből származó hús roncsolódása miatt a vadhúsból származó bevételtől elesik, emellett trófeás vad esetén, az agancs súlyának, formájának függvényében, a vadászatra jogosult további vadgazdálkodási és piaci értéket is veszít.

– A vadelütésből származó anyagi károk kapcsán azt sem szabad elfelejteni, hogy vannak olyan esetek, mikor az ütközés után a vad elmenekül, és csak később pusztul el.

Ilyenkor a vadászatra jogosult nem tudja minden esetben egyértelműen megállapítani, hogy az utólag elpusztulva megtalált vadtest az elütés miatt halt bele sérüléseibe, netalán meg sem találják, és akad olyan autós is, aki a vadat elviszi a helyszínről

– vagyis a magyar jogrend szerint ellopja –; ezek mind további, a vadászatra jogosultat érő anyagi károk, amelyeknek megállapítása lehetetlen – ismerteti Földvári Attila.

A vadelütés-kezelésre hatékony megoldás a speciális a fényvisszaverő prizma kihelyezése, aminek jelentős az anyagi vonzata, és gyakorta lába kél, továbbá eredményesen lehet megelőzés szempontjából az úgynevezett texasi kapu, amelynek alkalmazása Magyarországon egyebek mellett szintén borsos költsége miatt még nem terjedt el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.

Elindult a világkiállítás jegyértékesítése

A világ tekintete szeptemberben Magyarországra összpontosul, ugyanis a vadászok, horgászok és természetszerető emberek számára megnyitja kapuit az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. Számos egyedülálló program és látnivaló várja az érdeklődőket a HUNGEXPO területén, továbbá Hatvanban, Keszthelyen és Vásárosnaményban, a rendezvény kiemelt helyszínein.

Készül a drónos jogszabály

A mezőgazdaság műszaki és informatikai fejlődése rengeteg új lehetőséget kínál, ezek közé tartozik a drónok használata is. A drónos növényvédelem lehetőségeiről és korlátairól beszélt Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságának vezetője növényorvosoknak.

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein.

Megújulva vár mindenkit a KÁN

Idén ismét megnyílik a KÁN, a Dunántúl állattenyésztési kiállítása, immár megújulva és kibővített programokkal. Az október 1–3. között zajló kiállítást 14. alkalommal rendezik meg KÁN Egyetemi Napok néven, ami már önmagában valami újnak a kezdetét sejteti.

Már csaknem száz, méregtől elpusztult madarat találtak Tura térségében

Tovább nőtt az elpusztult állatok és a felderített helyszínek száma a turai tömeges mérgezésnél, a természetvédelmi kár meghaladja a 6,5 millió forintot - tájékoztatta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője kedden az MTI-t.

Bábolnán mindig lehet tanulni!

Fazekas Miklós, 4 éve a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete – RMGE - maros megyei szervezetének elnöke. Közösségi ember, aki 26 éve tagja az egyesületnek, s éppen ennyi ideje gazdálkodó. Zöldségtermesztő Nyárádkarácsonyfalván, egy hektárnyi fóliával, s még több szabadföldi területtel rendelkezik.

Mire jó egy mezőgazdasági drón?

Talán sokak számára misztikusnak tűnik a drónkérdés, de már ott kopogtat a hétköznapjainkban. Innovatív technológiáról van szó, az ABZ Drone Kft. négy éve folytat kísérleteket a mezőgazdasági hasznosítás területén.

Magyar-vándor a spenótföldön

A Galliform Kft. 600 hektáron gazdálkodik Bábolnán és Tárkányban. Mint a nevük utal rá, a rendszerváltozás után baromfival kezdtek el foglalkozni, ám az örökös válságoktól hamar megkeseredett a szájízük. Végül szinte 180 fokos fordulatot vettek, és még az állattartással is felhagytak, és 2016-ban leveles zöldségek termesztésébe kezdtek.

92,4 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket az első fél évben

Az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások 92,4 milliárd forint értékben vásároltak új mezőgazdasági gépeket és eszközöket az első fél évben, ami 1 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Alkatrészekre 35 milliárd forintot fordítottak, ez 15 százalékos növekedés a bázisidőszakhoz képest - derül ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) kiadványából.