Back to top

Az Újszülöttek erdeje is segít a klímavédelemben

A Klíma- és természetvédelmi akcióterv keretében megvalósuló fásításokról tartott sajtótájékoztatót július 22-én Zambó Péter erdőkért felelős államtitkár az Innovációs és Technológiai Minisztériummal (ITM) a II. kerületi, Pilisi Parkerdő gondozása alá tartozó Árpád-kilátó környékén.

Zambó Péter kiemelte a klímaváltozás elleni védekezésben jelentős szerepet játszó erdők fontosságát, amelyek emberi segítség nélkül nem tudnak kellő gyorsasággal alkalmazkodni a változó körülményekhez.

„Az erdő szerepe pótolhatatlan a víz és a tápanyagok körforgásában, a jó levegő előállításában, fenntartásuk nélkül nem teljesülhetnek az ország klímasemlegességi céljai” – mondta az államtitkár.

A tárca ezért elkötelezett az erdők állapotának megőrzése és a fával borított területek növelése iránt. Ennek érdekében indította útjára az Agrárminisztérium az Országfásítási Programot, de további, az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen létrehozott programokkal is ezt a célt kívánják szolgálni.

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Az államtitkár kiemelte ezek közül a Klíma- és természetvédelmi akciótervet, azon belül is a születő gyermekek utáni faültetést.

A kezdeményezésnek köszönhetően mára összesen 165 hektár őshonos fafajjal létrehozott erdőt telepítettek, ezzel az erdőgazdaságok minden megyében létrehozták az Újszülöttek erdejét. Hozzátette, az erdőgazdaságok további 515 hektár erdőt telepítettek olyan helyekre is, ahol a termőhelyi viszonyok nem kizárólag őshonos fajok ültetését tették lehetővé.    

Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az eseményen kihangsúlyozta, a természet egyensúlya és sokszínűsége veszélybe kerülhet, ha az emberiség nem változtat a szokásain.

A fenntarthatóság és a természettudatos jövő a Klíma- és természetvédelmi akciótervnek is elsődleges szempontja, ez abból is látszik, hogy az Újszülöttek erdejével minden újszülött után 10 fával növekszik Magyarország erdősült területeinek nagysága, ami 1 millió fát jelent évente.

A cél az, hogy az erdők aránya elérje az ország területének 27 százalékát – hangsúlyozta az államtitkár.

Az erdőállomány évente mintegy 4-5 millió tonna szén-dioxidot köt meg, emellett 10 fokkal is hűvösebb hőmérsékletet nyújt a napsugárzásnak kitett épületekhez képest.

Steiner Attila hozzátette, ezen adatokból is látszik, milyen jelentőséggel bír az erdőgazdálkodás az éghajlatvédelem szempontjából.

Végezetül Rácz Zsófia fiatalokért felelős helyettes államtitkár a mindennapi környezettudatosság jelentőségét kiemelve elmondta, a fiatalok értik a fenntarthatósági szempontok okait. Kihangsúlyozta, bárki környezetvédő lehet, aki szemetet szed, szelektíven gyűjt, és odafigyel arra, hogy minél kevesebb hulladékot termeljen.  

Fotó: Pelsőczy Csaba/AM

Az esemény legvégén az államtitkárok szimbolikus jelleggel elültettek egy fát a Pilis Parkerdő Zrt. területén, nyomatékosan is felhívva a figyelmet a fásítás fontosságára a klímaváltozás elleni védekezésben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az építő vezérigazgató

Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.

Jelentős agrár- és élelmiszeripari exportnövekedés várható

„Célunk jelentősen bővíteni a magyar húsipari termékek és borok kínálatát és exportját. Joggal remélhetjük, hogy jelentős agrár- és élelmiszeripari exportnövekedés előtt állunk Kanadában” – emelte ki Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, miután a torontói magyar főkonzulátus szervezésében kanadai üzleti delegációval folytatott megbeszélést az Agrárminisztériumban.

Lovak és lovasok Dunatőkésen

A szlovák statisztikai hivatal már rég nem jegyzi gazdasági állatként a lovakat. Számuk 1965-ben 95 ezer volt, és még a rendszerváltáskor is 16 ezer lovat tartottak számon az országban; akkor szűnt meg a nyilvántartása gazdasági állatként. A rendszerváltás előtt magánszemély nem tarthatott lovat, még sportlóként sem, hiszen ez úri huncutságnak minősült.

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.

A természetvédőknek fejfájást okoz a pampafű terjeszkedése

A magas és szépséges növénynek mutatós virágbugája van, és a tengerpartokon, a városokban vagy akár a kertekben is otthon érezheti magát. A természetvédők azonban arra figyelmeztetnek, hogy a pampafű (Cortaderia selloana) káros invazív faj, amely Dél-Európa egyes részeit fenyegeti.