Vizsgálatuk alanya a Cabernet Sauvignon fajta volt, egy kereskedelmi szőlőültetvényen, a kaliforniai San Joaquin völgyben. A kísérlet keretében hozamkorlátozással termesztették a szőlőt, és a tenyészidő végén többet locsolták a növényeket, illetve csak a két beavatkozás valamelyikére kerítettek sort, a kontrollnál pedig egyikre sem.
A kevesebb fürtöt nevelő és többet öntözött növényeknél volt a leglassabb a cukorfelhalmozódás.
A kutatók azt találták, hogy a szőlő érésének lassítása csökkenti a zöld színt, a növényes ízhatásért felelős hat szénatomú aldehidek és alkoholok, valamint a 2-izobutil-3-metoxipirazin koncentrációját, illetve növeli a kellemesnek talált virágos és gyümölcsös ízhatásért felelős norizoprenoidokét és terpénekét.
Igaz, teszik hozzá, ezeket az adaptációs stratégiákat több éven át kell még vizsgálni, mielőtt rájuk alapozott változtatásokat vezetnének be a termesztés jelenlegi gyakorlatába.
