Back to top

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

A kezdeményezés céljait, fontosságát tanösvény mutatja be, amelyen végighaladva olyan érdekességekre is fény derül, hogy mitől számít egyedinek európai szinten is ez a program, melyek azok a fajok, amelyek csak ezen az élőhelyen fordulnak elő, és mely idegenhonos fafajok tesznek kárt a világvárosok műemlékeiben is.

Elhaladunk a több mint 400 centiméter törzskerületű kocsányos tölgy mellett
A 2017-ben kezdődött ötéves program az Európai Unió és az Agrárminisztérium társfinanszírozásában, három szervezet (KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt., Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság, Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület) együttműködésében valósul meg.

Az erdei tanösvényt és a korábbi erdészházból kialakított Erdei Oktatóközpontot 2019-ben hoztuk létre.

A 4 kilométer hosszú, szabadon látogatható tanösvény az Erdei Oktatóközponttól indul. Az út közben kihelyezett négy informatív táblán a Peszéri-erdő jellegzetes állománytípusairól, fajairól, a természetes állapot legnagyobb veszélyeztető tényezőiről, s egyúttal természeti értékeiről is olvashatunk.

Az első tábla az OAKEYLIFE projektet és annak fő célkitűzéseit foglalja össze. A program élőhelymegőrzési tevékenységei során az euro-szibériai erdős sztyepp tölgyesek kiterjedésének növelése, vagyis a minél ősibb állapothoz közelítő, helyi erdei élőhelytípusok helyreállítása a fő cél. Érdekességként elmondható, hogy a Peszéri-erdő teljes fakészlete mintegy 460 ezer köbméter, amennyi faanyagot közel 16 ezer vasúti vagonnal lehetne elszállítani. Ez a vasúti szerelvény Kunpeszértől – a projekthelyszíntől – egészen Győrig érne.

A tanösvény a legelő és az erdő határán halad, több pontban betekintést enged a projekt eddigi beavatkozási területeibe.

A második információs tábla a Peszéri-erdőt leginkább veszélyeztető tényezőket, az inváziós fásszárú növényeket mutatja be.

Célunk a NATURA 2000 természetmegőrzési terület teljes kiterjedésében, azaz több mint 1600 hektáron visszaszorítani a legjelentősebb idegenhonos fafajokat (nyugati ostorfa, kései meggy, mirigyes bálványfa, zöld juhar), illetve a tájidegen fafajok egyes állományait őshonos fafajokból álló állományokra cserélni.

A homoki erdős sztyeppek egyik legértékesebb képviselője
Az egyik legnagyobb harcot a mirigyes bálványfával vívjuk, amely egyébként számos ország – Olaszország és Portugália – kiemelt műemlékeit, utak burkolatát és épületek falát is veszélyezteti agresszív és erős megtelepedésével. A tábláról megtudhatják azt is, hogy milyen módszerekkel vagyunk képesek visszaszorítani ezeket az agresszíven terjedő fafajokat.

Vegyszeres védekezést végzünk szelektív fúrás-injektálás módszerrel a nagyobb átmérőjű fák esetén, míg a kisebb átmérőjű invazív fásszárú növényeken sebzés-kenés módszert alkalmazunk.

Az erősen fertőzött állományrészekben teljes talajelőkészítést követő mesterséges erdőfelújítással, a tájidegen fajokból álló ültetvények helyén őshonos fajokból álló erdőállományokat, jellemzően kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei szil és egyéb lombos fajokkal elegyes hazai nyárasokat alakítunk ki. Az ötéves munka során több mint 50 hektár erdőt érint majd ez a fafajcserés szerkezetátalakítás.

Négy tájékoztató tábla mutatja be a Peszéri-erdő sajátosságait
Tanösvényünk harmadik állomásán a Peszéri-erdő védett, valamint közösségi jelentőséggel bíró növény- és állatfajairól olvashatunk. Számos fajnak itt található a legnagyobb Duna-Tisza közi, vagy éppen hazai állománya. A természetvédelmi szempontból legjelentősebb (és helyi szinten a legveszélyeztetettebb) növényfajok esetében – mint például a homoki nőszirom és a mocsári kardvirág – a helyreállított területeken új állományokat hozunk létre, és ezzel nemcsak helyileg, hanem országosan is javul majd ezen fajok természetvédelmi helyzete. Olyan beavatkozásokat is végzünk, amelyekkel bizonyos közösségi jelentőségű állatfajok (mint a tövisszúró gébics, díszes tarkalepke) élőhelyeinek kiterjedését növeljük, például a fajgazdag, lépcsőzetes erdőszegélyek kialakításával.

Az utolsó állomáson az erdős sztyepp tölgyesek jelentőségére hívjuk fel a figyelmet.

Az erdős sztyepp olyan élőhelyközösség, amelyben egyaránt megtalálhatók a fák és cserjék, a fátlan élőhelyek, azaz gyepek, valamint ezek különböző típusú átmenetei, amelyeket a mi kontinentális klímánkon sztyeppeknek nevezünk. Ezek az élőhelyek a biológiai sokféleség megőrzésének, fenntartásának fontos színterei.

Számos növény- és állatfaj kizárólag ezeken az élőhelyeken fordul elő. Ezen társulások uralkodó fafaja a kocsányos tölgy. Érdekesség ezzel a fafajjal kapcsolatban, hogy gyökere 18-20 méter mélyen is megkeresi a talajvizet, ennek köszönheti nagy szárazságtűrését. Az erdős sztyeppek önmagukban képesek enyhíteni a klímaváltozás biológiai sokféleségre gyakorolt kedvezőtlen hatásait. A Peszéri-erdő növényzetének párologtatásával évente kb. 6 millió m3 víz kerül a levegőbe, ezzel kedvező mértékben szabályozva a környék klímaviszonyait.

A tanösvény két útvonalról is megközelíthető autóval Bugyi, vagy Tatárszentgyörgy irányából, s digitális tanösvénytérképünk segítségével a megadott kunpeszéri parkolóhelyektől gyalogosan, kényelmes tempóban, teljesen sík terepen bejárható.

Az informatív, elektronikus tanösvény a projekt honlapjáról elérhető: http://oakeylife.hu/letolthetok/

Fotó: Schneider Viktor
Az Erdei Oktatóközpont előzetes bejelentkezés után látogatható. Bejelentkezés az oktatas.oakeylife.knp@gmail.com e-mail-címen lehetséges.

Abonyi Anita, Dr. Andrési Dániel
(KEFAG Zrt.),

Dr. Vadász Csaba
(KNPI)

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az építő vezérigazgató

Barkóczi István erdőmérnök két évtizeden keresztül szolgálta a SEFAG Zrt. erdőgazdaságot, azonban vezérigazgatóként kevesebbet élvezhetett a gyakorlati szakmából – a 13 milliárd forintos forgalmú cég nem hagyott sok szabadidőt neki. Ma már nyugdíjasként szenvedélyes kiránduló, rendszeresen járja az erdőt, gombát gyűjt.

Megtisztuló állami erdők

Az állami erdőgazdaságok 2021. május végéig több mint 6000 köbméter hulladékot gyűjtöttek össze és szállítottak el az erdőterületekről a Tisztítsuk meg az Országot! kezdeményezés keretében.

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Megnyílt az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás

Pontosan ötven évvel ezelőtt rendezett hazánk vadászati kiállítást Budapesten. Ennyi idő távlatából most, szeptember 25-én a megújult Hungexpón ismét megnyitotta kapuit az „Egy a Természettel” világkiállítás. A rendezvény nem csupán a vadászatról szól, hanem az ember és természet harmóniájáról a fenntarthatóság szellemében.

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.

A Velencei-tó kritikus vízszintjének javításán dolgozik a vízügy

A Velencei-tó kritikus vízszintjének javításán dolgoznak a vízügy szakemberei; vasárnaptól többnapos üzempróbát tartanak, hogy megállapítsák, milyen hatással van a tó vízminőségére és élővilágára, ha megkezdik a vízpótlást a Pátkai-tározóból a tóba - tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatósgóág (OVF) pénteken az MTI-t.

Nyolc pavilonban várják a látogatókat a Vadászati Világkiállításon

Nyolc pavilonban várják a látogatókat a Vadászati Világkiállításon a Hungexpó Budapesti Vásárközpontban szombattól október 14-ig - mondta Gulyás Andrea, a Vadászati és Természeti Világkiállítás kiemelt ügyekért felelős igazgatója az M1 aktuális csatornán pénteken.

Mártély napjainkban

Magas lábakon álló üdülőházak, művészeti táborok, strandolás, horgászat, káprázatos természeti kincsek – mindez egy helyen, a Csongrád-Csanád megyei Mártély község közvetlen közelében. A Mártélyi Tájvédelmi Körzet természetvédelmi kezelője, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság a Tisza bal partján helyezkedik el 2260 hektáros területével.