Back to top

Nem akar helyreállni a vadhúspiac

A pandémia hullámait, a HoReCa-szektor-bezárásokat, a határzár miatt a külföldi bérvadásztatásból származó bevételkiesést, az évek óta tartó ASP-járványt mind megérezte a vadgazdálkodási ágazat, ami a lőtt vad piaci árában is megmutatkozott. Telített hűtőházakról, a külföldi felvevőpiac változásáról is beszámolt kiadónknak Tapasztó Sándor, a VADEX Zrt. felvásárlási osztályvezetője.

– A koronavírus-járvány kitörését követően, az éttermek bezárásával jelentősen lecsökkentek a jellemzően nyugat-európai kiszállításaink.

Hogy ne veszítsük el hazai partnereinket, nem állítottuk le a felvásárlást, így kénytelenek voltunk készletre termelni.

Ennek megfelelően csökkenni kezdtek a felvásárlási árak – mondja Tapasztó Sándor. – Bár a hűtőházaink meglehetősen telítettek, szerencsére nagy hűtőkapacitással rendelkezünk, nem kellett bérhűtéshez folyamodnunk. A készlet-felhalmozódás tehát átmenetileg megoldott, főként a drágább termékek, húsrészek (amiknek fő felvásárlója eddig a HoReCa-szektor volt) vannak készleten.

A határzár miatt és a külföldi felvásárlói piac visszarendeződéséig a hazai értékesítés felé is nyitottunk.

Fotó: VADEX Zrt.
A VADEX Zrt.-nek időközben elkészült egy feldolgozóüzeme, ahol grillkolbásztól a hamburgerpogácsán át a pástétomig mindenféle késztermékeket készítenek, remélve, hogy a hazai fogyasztók körében egyre kelendőbbek lesznek ez a konyhakész áruk, áthidalva ezzel az export befagyását.

– Általánosan azt lehet mondani, hogy a vadászati idény kezdete után (március) elsőként az olasz piac nyit a késztermék-felvásárlásra – ez idén elmaradt. Szeptembertől egészen karácsonyig pedig a német, osztrák és Benelux államok felvevőpiaca élénkül fel, különös tekintettel a bőgő gímbika húsára, ami Magyarországon egyáltalán nem keresett termék.

Tartunk attól, hogy az esetleges negyedik hullám érkezésével az eddig kieső értékesítési mennyiséget képesek leszünk-e pótolni…     

A túltelített piac lenyomta a lőtt vad árát

A HoReCa-szektor nyitásától függetlenül nem mondható, hogy visszaállt a rend a felvevő- és külkereskedelmi piacon. A partnerek óvatosak, csak kis mennyiségben rendelnek, és azok a vendéglátóegységek, akik alig élték túl a bezárást, nem vadhúsrendeléssel kezdik el talpra állásukat.

De nem csak ez jelenti a problémát a lőtt vadhús értékesítésével kapcsolatban. A vadászatra jogosultak nem tudtak számolni a határzárak miatt az áprilistól induló, őzbakvadászatból származó külföldi bérvadásztatás bevételével, miként a szeptemberi bőgés idején, a gímszarvasbika-elejtés bevételével sem.

– A hiányt ugyan alacsonyabb áron, hazai vadászok bérvadásztatásából kívánták valamelyest pótolni a vadásztársaságok, ennek megfelelően a lőtt vad értékesítési árában kívánták emelni a költségeket.

Csakhogy, mivel szinte mindegyik vadásztársaság így tett, rengeteg lőtt vad jelent meg a piacon (jellemzően szarvas és őz), aminek az lett az eredménye, hogy a lőtt vad ára leesett.

Eközben az országban ragadt készletek telítődtek, és egy esetleges újabb hullám miatt mindenki kénytelen tárolni a készterméket. A kereskedő viszont nem szívesen veszi meg az egyévesnél több szavatossági idejű terméket (3 év a vadhús szavatossági ideje), legfeljebb csak nagyon nyomott áron.

ASP – vaddisznóhús-hiány

Az évek óta tartó afrikai sertéspestis a vaddisznóhús mennyiségét és értékesítési árait külön befolyásolta.

Jelentős mennyiségkiesés tapasztalható a piacon, körülbelül 30-40 százalékos a lőtt vaddisznóhús-csökkenés.

Márpedig hazánkban ez a vadhús a legkeresettebb a fogyasztók körében, elsősorban a könnyű elkészíthetősége miatt.

–Az ASP-vel fertőzött területen teljes vadászati tilalom érvényes a vaddisznóra, az állománygyérítés érdekében kizárólag diagnosztikai kilövést lehet engedélyezni. Minden diagnosztikai célból terítékre hozott egyed testét ártalmatlanítani kell. A Helyi Járványvédelmi Központ (HJK) vezetője a vadászatra jogosult írásbeli kérelme alapján eseti engedélyt adhat arra, hogy a diagnosztikai célból elejtett egyedek egy részét, kizárólag negatív virológiai (PCR) eredmény birtokában, a vadászatra jogosult magánfogyasztásra mint végső fogyasztó, a fertőzött területen belül felhasználhassa, illetve a trófeát kikészíttethesse.

A magas vagy közepes kockázatú területen a vadászatra jogosult mind a vadászat során, mind az állománygyérítés érdekében diagnosztikai célból elejtett vaddisznó testeket felhasználhatja, értékesítheti.

Magas kockázatú területen a felhasználáshoz a negatív virológiai (PCR) eredményt minden esetben meg kell várni. A magas kockázatú területről a terítékre hozott vaddisznók teste a negatív eredmény birtokában is csak magyarországi rendeltetési helyre szállítható, továbbá a test, vagy az abból származó hús és egyéb termék, kizárólag Magyarország területén kerülhet forgalomba.

A gyakorlat mégis az, hogy ezeken a kockázati besorolású területeken is inkább leadják a megsemmisítőbe a sok esetben teljesen egészséges vaddisznót a kártalanítási összeg fejében (ezáltal fix bevételt könyvelhetnek el a vadásztársaságok), minthogy értékesítenék azt. Ezen okokból kifolyólag keletkezett az a 30-40 százalékos vaddisznóhús-hiány a piacon – ismerteti Tapasztó Sándor.

Nemcsak primőr termék, de bioélelmiszer is

Hazánk a mai napig vadászati nagyhatalomnak számít, így a magyar vadhús primőr terméknek tekinthető. Rendkívül egészséges élelmiszer, ásványi anyagokban – kalcium, magnézium, foszfor, vas –, fehérjében gazdag és kevés a zsírt tartalmaz. Mégis privilegizált húsféleként gondol rá a társadalom magas árából adódóan, emellett nehezen elkészíthetőnek tartják, pedig semmi különleges eljárásmódot nem igényel.

Nyugat-Európában – ahol több az egy főre jutó éves vadhúsfogyasztás mértéke, mint Közép-, Kelet-Európában –, például Németországban a vadhúsforgalmazók kifejezetten ügyelnek arra, hogy a csomagoláson fel legyen tüntetve a vevők számára, az adott termék vadaskertben tenyésztett állatból, vagy a természetben elejtett vadból származik.

Fotó: VADEX Zrt.
Az utóbbi típusú termékek ára magasabb, mondván bio jellegű élelmiszernek minősül.

– Egyelőre ez az információ a hazai vadhústermékekre nincs kiírva, mivel Magyarországon még gyerekcipőben jár annak a tudatosítása, hogy a vadhús mint bio- (jellegű) élelmiszer, valóban kiemelkedő tápanyagokat tartalmaz.

Már több kampány is elindult a vadhúsfogyasztás népszerűsítésének céljából, ennek egyik élharcosa az idén szeptember 25-én induló, hazai rendezésű vadászati világkiállítása, ahol a rendezvény ideje alatt a szervezők külön figyelmet fordítanak a vadhúsfogyasztás ösztönzésére, népszerűsítésére. A fogyasztók a vadhúst félkész termékként vagy akár konyhakész termékként szívesebben fogják megvásárolni, amit a VADEX Zrt. a jövőben szeretne eljuttatni az élelmiszerboltokba.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

30 éves az Axiál: „Ma is ugyanabba az irányba utazunk”

„Az Axiál Kft. fejlődése európai mércével mérve is rendkívüli, 30 év alatt a nagy nyugat-európai mintákat követő kisvállalkozásból követendő hazai példává váltunk.” – írta az AXIÁL Híradó jubileumi, a cég 30. születésnapjára megjelenő számában Harsányi Zsolt tulajdonos-ügyvezető.

Szörp, szirup, tinktúra, tea

A 2012-es bükkszentkereszti gyógynövénynapokon kínálta először szörpjeit Kriván Nikolett. Olyan nagy volt azonban az érdeklődés irántuk, hogy jól működő kávézója mellett még abban az évben megalapította Bükkszentkereszten a Büxirup Manufaktúrát.

Megnyílt az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás

Pontosan ötven évvel ezelőtt rendezett hazánk vadászati kiállítást Budapesten. Ennyi idő távlatából most, szeptember 25-én a megújult Hungexpón ismét megnyitotta kapuit az „Egy a Természettel” világkiállítás. A rendezvény nem csupán a vadászatról szól, hanem az ember és természet harmóniájáról a fenntarthatóság szellemében.

Követendő példa az ezeréves határnál

Vannak olyan vidékek Romániában, ahol még mindig visszafogottan gondolkodnak a mezőgazdasági társulásról, mert egyesek emlékezetében még mindig elevenen él a szocialista tervgazdaságon alapuló termelőszövetkezeti rémálom. Szerencsére, a rendszerváltás óta eltelt 30 esztendő alatt felnőtt egy nemzedék, amelynek a tagjait már nem kísérti a múlt szelleme.

Ezt a zöldséget vásároljuk a leggyakrabban

A zöldségek közül a magyar vásárlók mennyiségben burgonyából visznek haza a legtöbbet, utána sorrendben a paradicsom, a vöröshagyma jön, és negyedik helyen következik a paprika. Ez utóbbi azonban a leggyakrabban vásárolt zöldség, derül ki a GfK Hungária Piackutató Kft. felméréséből.

A kvasztól a savanyított cseresznyéig. Mit esznek a lettek?

Lettekhez hasonlóan konyhájuk is kozmopolita, német, orosz és litván hatásokat ötvöz, ugyanakkor a rendkívüli egyszerűség és a takarékos alapanyag használat jellemzi. Kétszáz évvel korábbról nem találunk adatokat az önálló lett konyha létezéséről.

James Bond lecserélte ikonikus koktélját

A Heineken egy új reklámfilmet mutatott be az új James Bond film, a Nincs idő meghalni közelgő bemutatójának alkalmából, „Worth The Wait”, (Megéri a várakozás) címmel, melynek főszereplője maga James Bond megtestesítője, Daniel Craig.

Nyolc pavilonban várják a látogatókat a Vadászati Világkiállításon

Nyolc pavilonban várják a látogatókat a Vadászati Világkiállításon a Hungexpó Budapesti Vásárközpontban szombattól október 14-ig - mondta Gulyás Andrea, a Vadászati és Természeti Világkiállítás kiemelt ügyekért felelős igazgatója az M1 aktuális csatornán pénteken.

Jogvesztő határidő közeleg - Szeptember 30-ig lehet visszaigényelni a külföldi áfát

Egy hetük maradt csupán az áfalevonásra jogosult hazai vállalkozásoknak arra, hogy benyújtsák a külföldi áfa visszaigénylésére vonatkozó visszatérítési kérelmeiket – hívja fel a hazai vállalkozások figyelmét a Mazars. A nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló vállalat összefoglalójából kiderül: a szeptember 30-ai jogvesztő határidőig uniós és unión kívüli országokból is kérhetnek visszatérítést 2020-as vásárlásaik után a magyar áfaalanyok.

A világjárvány óta egyre többen (és többet) költenek online vásárlásra

A brit vásárlók mintegy 70%-a állítja, hogy az online és mobiltelefonon történő vásárlás vált a kedvenc vásárlási módjává, szemben a koronavírus-járvány előtti kevesebb mint 50%-kal – derült ki a Credit Karma személyi pénzügyi startup cég tanulmányából.