Back to top

Gyenesdiási attrakciók

Igazi újdonsággal és különlegességgel várja a turistákat Gyenesdiás: a Talabér- (később Osvald-Bujtor-)féle vízimalom tavasszal végre megnyitotta kapuit a látogatók előtt, és nemrég a hozzá tartozó Festetics-fűszerkertet és -herbáriumot is felavatták.

Gyenesdiás egyik legrégebbi épületéről van szó. Első írásos említése 1551-ből datálódik, de az ezt követő évtizedekben is jó néhány alkalommal és több helyen megjegyezték, hogy létezik és működik. Idősebb, mint a csodálatos Darnay-Dornyai-pince, melynek hatalmas mestergerendájába az 1644-es évszámot vésték a pince építésekor.

A malom évszázadokon át nagy forgalmat bonyolított le, de a Festeticsek korában kimondottan központi szerepet töltött be.

A leírások alapján mintegy 30 kilométeres körzetből oda hordták őröltetni a gabonát, vagyis közismert létesítmény volt. A 18. század környékén már nemcsak malomként, hanem vadkertként és fűszerkertként is emlegették.

Az egykori diási vízimalom teljesen megújult
Fotó: Bella Huba

A kommunizmus alatt viszont megpecsételődött a sorsa. Ekkor már nem működött, mert eredeti funkciója fölöslegessé vált, ezért az épületet társasházzá alakították. Egyfajta kockaház lett, amin semmi nem utalt arra, hogy egykor malomként működött – legfeljebb a vadregényes környezet.

Hosszú hányattatást követően egykori tulajdonosai felajánlották a lepusztult épületet az önkormányzatnak. Az önkormányzat azonnal tervezgetni kezdte, hogy milyen funkciót tudnának adni az épületnek.

Számtalan elképzelés született, de végül a múlt megőrzését találták a lehető legjobb megoldásnak – vissza kívánták adni az épület eredeti funkcióját.

Pályázati anyagokat készítettek, amelyek eredményesnek bizonyultak: a vidékfejlesztést és turisztikai célokat szolgáló Magyar Turisztikai Ügynökségen kívül LEADER- és EFOP-pályázatokon is támogatásra érdemesnek találták a terveket, és mintegy 60 millió forintot sikerült szerezni a 20 millió forint saját erő mellé.

– Elmondhatjuk, hogy Gyenesdiás újabb gyöngyszemmel gazdagodott, hiszen az egykori diási vízimalom teljesen új köntöst kapott a komplex rekonstrukciós pályázat segítségével. Próbáltuk rekonstruálni, milyen lehetett az 5 méter átmérőjű malomkerék és a hozzá tartozó zsiliprendszer, illetve a malom környezete – fogalmazott Gál Lajos, Gyenesdiás polgármestere, aki elárulta: nagy örömére szolgál, hogy a malom mellett feltörő János-forrást is sikerült megmenteni a rekonstrukció során.

A korábbi évszázadokban hatalmas volt a forrás vízhozama, amit néhány évtizeddel ezelőtt korlátoztak inkább – de még így is elegendő a malom működtetéséhez.

A pályázatnak köszönhetően megújult tehát az épület. Pékmúzeumot alakítottak ki benne, ahol a liszttől a kenyérig végigkövethetik az érdeklődők a búza útját. Tablókon ismerkedhetnek meg a környéken egykor működő malmok típusaival, a lisztkészítés folyamatával és eszközeivel, és a kenyérsütéssel is. Azonkívül helyet kapott az épületben egy 17 tonnás, négy füstjáratos pékkemence, amiben „szeretetsütést” terveznek tartani, helyieknek és a településre érkező turistáknak egyaránt. Az épület azonban nemcsak múzeumként, hanem közösségi térként is funkcionál majd.

A fűszerkertben legalább negyven fajta gyógynövény található
Fotó: Bella Huba

Az új gyenesdiási attrakciónak része egy herbárium, aminek a kialakítására 19 millió forintot nyert el az önkormányzat a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatán. A herbárium egy fűszerkertet jelent, egy kis „boszorkánykonyhát” is berendeztek mellé, ahol a gyógynövények felhasználási lehetőségeibe nyerhetnek betekintést az érdeklődők.

Nemrég tartották a malom és a herbárium ünnepélyes avatását. Mint ott fogalmaztak, a Festetics Fűszerkert és Herbárium, mint hozzáadott érték, Gyenesdiás kihagyhatatlan látnivalói.

Az ilyen kiváló fejlesztés – amely hazai vagy akár európai uniós forrásból valósul meg – azt a célt szolgálja, hogy a térségbe látogató turista kicsivel több időt töltsön el, s valóban egy négy évszakos desztináció legyen a Balaton. Cél az is, hogy az attrakció a család valamennyi körét képes legyen lefedni.

A herbáriumban számos egészségre ható gyógy- és fűszernövény, élelmiszer és tárgy megtalálható. Az ízlésesen kialakított térben és a fűszerkertben lehetőség van ismeretterjesztő foglalkozásokra is. A létesítmény egyébként már bemutatkozott a Magyar Tájházak Napján, melynek keretében kertbejárást tartottak. Nem csak a gyógyító füveket ismerhették meg az érdeklődők, hanem azok hatásait és elkészítésük módját is. Megtudhatták, hogy a gyógynövényeket már több száz éve használják az emberek a különféle nyavalyák kezelésére.

Ma már sokan csak a változatos teákat ismerik, holott az aromaterápia, a sokoldalú tinktúrák is nagyon hatásosak.

A gyógyszeripar is számos gyógynövényt használ, de az élelmiszer- és a kozmetikai ipar is támaszkodik a különféle füvekre. Emellett az állatorvoslásban is előszeretettel használják a gyógynövényeket. Ma egyre népszerűbb a gyűjtésük és felhasználásuk. Amint fogalmaztak, manapság egyre inkább érdeklődnek az emberek a természetesség és a gyógynövények iránt is. A herbáriumban egyébként legalább negyvenfajta gyógynövény található, és a malom környezetében további több száz fűféle nő vadon. A fűszerkert igazi pihenőhelyet nyújt a családoknak, baráti társaságoknak. A herbáriumot Ambrus Mária Zsófia táj- és kertépítészmérnök tervezte, aki azt a megbízást kapta a gyenesdiási önkormányzattól, hogy olyan korszerű fűszerkertet hozzon létre, amely egész évben látványosságot biztosít a látogatók számára. Eszerint a hátsó részen, a déli oldalon napsütötte ágyásban termesztett lágyszárú fűszernövényeket és gyógynövényeket találnak a vendégek, az előtérben pedig a testrészeknek és szerveknek megfelelően ültetett növényekből kialakított „gyógyító óriás” várja őket.

A gyógy- és fűszernövények egyre népszerűbbek
Fotó: Bella Huba

A tervezésnél arra is ügyelt, hogy túl erős hatású gyógynövények ne kerüljenek az ültetvénybe, így azokat felnőttek és gyermekek egyaránt szabadon kóstolhatják.

Gál Lajos polgármester úgy fogalmazott: ahogy az a Festeticsek korában is történt, a malom mellett különböző gyógy- és fűszernövényeket is termelnek. Magas­ágyásokat alakítottak ki, amelyeknek gondozását is láthatja a közönség. Szerencsére a környéken nemcsak hagyománya van e növények termesztésének, hanem jelenleg is sokan foglalkoznak velük. Szeretnék, hogy a rövid ellátási lánc divatossá vált eszméje jegyében a gyenesdiási termelői piacra is jusson a termékekből. Úgy látják, egyre többen keresik az ilyen termékeket, és a kínálattal az érdeklődők dolgát szeretnék megkönnyíteni. A múlt értékeinek megmentésén túl természetesen az a lényeg, hogy Gyenesdiás mindig valamilyen újdonságot kínáljon a település vendégeinek. A malomlátogatás, illetve az oda szervezett programokon való részvétel kellemes kikapcsolódásnak ígérkezik, biztosan közkedvelt lesz a turisták körében.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/30 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyalog, kerékpárral és lóval

A belföldi, ezen belül az erdei turizmus folyamatos növekedése azt mutatja, hogy egyre többen választják kikapcsolódási helyszínként hazánk természeti környezetét. A tavaly és idén kialakult járványhelyzet még több embert késztetett a bezártságból a turistautakra és a népszerű erdei kirándulóhelyekre.

Erdőgazdálkodás Gyántásországban

Az Őrséget egykoron Gyántásországnak hívták, utalva az erdőket uraló, nagy gyantatartalmú erdeifenyőre, de az elnevezésben kis gúnyolódás is volt a helyiek felé. Napjainkban az Őrség állami tulajdonú erdeinek kezelője a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Szentgotthárdi Erdészeti Igazgatósága, mely összesen 12 045 hektáron gazdálkodik.

Jobb klíma, szebb környezet

Hazánk kiemelt célja az ország fával borított területeinek növelése. Az ország zöldítése nemcsak szebbé teszi környezetünket, hanem komoly klímavédelmi jelentősége is van: az erdők meghatározó szerepet játszanak az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében, a szén-dioxid megkötésében, a mikroklíma javításában.

Feltárulnak Gemenc csodái

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdejének szinte teljes egésze természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett területek nem látogathatók, a védett erdőrészletekben pedig csak szigorú szabályok betartásával barangolhatunk. A Gemenc Zrt. által fenntartott tanösvények, például az interaktív Molnárka tanösvény, ugyanakkor segítik az erdő csodáinak megismerését.

Ne hibáztassuk a gazdákat!

Miért drágul a kenyér, és miért riogatják a pékek 500 forint/kilogrammos kenyérárral a fogyasztókat? A kenyér árának alakulását több tényező is befolyásolja, de a pékek mégis elsősorban a búza magas árával indokolják az áremelést.

Vendégház a Börzsöny szívében

Aki igazán eldugott, vagy éppen izgalmas erdei tájat keres, a Börzsönyben mindkettőt megtalálja. Jó kiindulópont a bakancsos túrákhoz az Ipoly Erdő Zrt. Királyréti Erdészetének Tóvik vendégháza a Magas-Börzsöny kapujában. Az exkluzív kialakítású épületegyüttes a fővárosból alig egy órányi utazással elérhető, házias és vadételeket egyaránt kínáló, családias hangulatú, panzió jellegű szálláshely.

Tengeri spárgát üvegházból

A tengeri sziksófű vagy tengeri spárga egy, a csúcsgasztronómiában is kedvelt, különleges, fűszeres, szokatlanul sós ízű növény. Üvegházi termesztésére eddig senki nem vállalkozott. Két német fiatal azonban egy régi üvegház átalakításával kidolgozta a sós vízzel történő termesztés technológiáját, az eddig elért eredményeikért most innovációs díjat is kaptak.

Véget ért az országos teszt, így teljesítettek a búzák és a repcék

Összesen 48 őszibúza-fajtát és 27 őszi káposztarepcét teszteltek ebben az évben az ország különböző pontjain a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara posztregisztrációs fajtakísérletében. A teszt eredményeit nyilvános összefoglaló kiadványban mutatták be a szervezők.

Összevont fajtabemutató Debrecenben

A kukoricát, a napraforgót és a már nyáron learatott kalászosokat szeptember 1-jén értékelték a Debreceni Egyetemen.

Felejthetetlen élményekkel gazdagodtak a vándortáborozók a Zempléni-hegységben

Harmadik nyáron túrázhattak a jelentkezők a Zempléni-hegységben az Erdei Vándortábor programnak köszönhetően. Az útvonalat teljesítő 23 csoportban több mint 500 gyerek és csaknem 100 kísérő vett részt. A csoportok jellemzően 60-80 kilométert tettek meg egy hét alatt, de voltak, akik 100 kilométer feletti teljesítménnyel tértek haza.