Back to top

Megújulva vár mindenkit a KÁN

Idén ismét megnyílik a KÁN, a Dunántúl állattenyésztési kiállítása, immár megújulva és kibővített programokkal. Az október 1–3. között zajló kiállítást 14. alkalommal rendezik meg KÁN Egyetemi Napok néven, ami már önmagában valami újnak a kezdetét sejteti.

MMG - Direkt | Megújulva vár mindenkit a KÁN | Vörös Péter, főigazgató, MATE Kaposvári Campus

Az eseményről Vörös Péter, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának a főigazgatója adott tájékoztatást az MMG Direkt videósorozat legújabb adásában, amit Sári Enikő, kiadónk ügyvezetője moderált.

Kaposvárt az ország állattenyésztési bölcsőjének is nevezhetnénk, hiszen itt volt az egykori Állattudományi Egyetem székhelye, ami mára a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusa lett. A jogelőd intézmény rendezőként és a Magyar Mezőgazdaság Kft. szervezőként hagyományt teremtett a Kaposvári Állattenyésztési Napokkal, amit a MATE megújítva és kibővítette a programkínálattal visz tovább.

– A megújuláshoz új név dukál – fogalmaz Vörös Péter –, és azért esett a KÁN Egyetemi Napok névre a választás, mert a kiállítás fókuszában az állattenyésztés mellett a MATE is bemutatkozik.

Idén először Kaposvárra is elhozzuk a Szakiskolai Napot, amely során az agrár-felsőoktatást és az agrárszakmát kívánjuk népszerűsíteni a középszintű szakiskolákban. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem szervezeti felépítésével is szeretnénk megismertetni a látogatókat az erre a célra kialakított MATE Udvaron.

A szakiskolai nap mellett a Kaposvári Campus és a Pannon Lovasakadémia idén is számos tenyészállattal, színvonalas szakmai és közönségprogramokkal, valamint megújult infrastruktúrával várja az érdeklődőket.

Utóbbinak köszönhetően a központi campusról gyalogszerrel is hamar megközelíthető a lovas akadémia, ami megkönnyíti a népszerű lovas agrármérnök szakos hallgatók gyakorlati képzését. Itt készült fel az egyetem hallgatójaként Bence Balázs Európa-bajnok lovas tornász is, aki nemrég a Lovas Világjátékokon a 10. helyen zárt a férfiak egyéni döntőjében.

Az infrastruktúra 2017-ben történő továbbfejlesztésének köszönhetően, nagyságrendileg mintegy 2000 négyzetméterrel bővült a kiállítói tér.

– A fedeles lovardában lesz látható a megnyitó hagyományeleme, az Élőkép, melyre állami ménesbirtokok fogatjai és hidegvérű lovak vonulnak majd fel a Rippl-Rónai Művészeti Intézet hallgatóinak előadása közben – ismerteti a főigazgató.

De a rendezvényen bemutatkozik a Bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpont is, melynek helyszínéül az népszerű Élményliget szolgál. Itt az előző évekhez hasonlóan jurta falu lesz felépítve, emellett pedig a szervezők vadászatot népszerűsítő programokkal is készülnek. A vendégek íjászkodhatnak, a vad tiszteletére Szt. Hubertus misén vehetnek részt, emellett trófea- és agár-, pákász-, solymász-, vadászíjász-bemutatók lesznek láthatók. A campusok és a média képviselői között pedig főzőverseny zajlik majd, az alapanyagokat pedig a Bőszénfai Vadgazdálkodási Tájközpont biztosítja.

A gyerekek sem fognak unatkozni, a Mesetérképpel az Élményligetből indulva körbejárhatják a kiállítás különböző helyszíneit, ahol pecséteket gyűjtve a célba érőket ajándékkal várják a szervezők.

Számos kulturális gyermekprogramot lehet majd megtekinteni: fellép Gryllus Vilmos, Berecz András és az Alma Együttes is, de nem maradhat el a pónilovaglás és kézműveskedés sem.

Illusztráció
Illusztráció
Fotó: KÁN 2018
– Emellett említést kell tennünk a nagy hagyományokkal bíró Agrár-felsőoktatási Intézmények Gazdászversenyéről. Az eseményre kilátogató szakközépiskolák diákjai és az érdeklődő közönség végignézheti az agráregyetemek hallgatói között zajló versenyt, amely délelőtt egy elméleti vetélkedővel indul, délután pedig gyakorlati feladatokat hajtanak végre a hallgatók a fedeles lovardában – fogalmaz Vörös Péter, hozzátéve, a Gazdászverseny győztes egyetemi hallgatói elnyerik az Arany Vasvillát.

A hagyományokhoz híven, a KÁN Egyetemi Napokon továbbra is nagy hangsúlyt kapnak a tenyészállatok.

A magyar állattenyésztés szakmai találkozóján bemutatkozik a tejelő- és húshasznú szarvasmarha, juh, kecske, ló, baromfi és a kisállatok számos fajtája is, amelyeket megcsodálhatnak az érdeklődők. Emellett a szervezők olyan interaktív, közönségbarát programokkal is készülnek, melyek révén a látogatók jobban megérthetik az állati termékek felhasználásának módját és hatásait, mind az emberi szervezetre, mind pedig a környezetre nézve. Nem utolsósorban a programsorozat elmaradhatatlan eleme a kisállat-simogató, a szórakoztató lovas program, Gazdaudvar, valamint a patkolókovács-, nyírási és fejési bemutató is, amiknek köszönhetően a kilátogatók mélyebbre hatóan megismerkedhetnek a vidéki élet vonzerejével és kihívásaival.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szenzációs eredmény

A hollandiai Ermelóban tartott távlovas világbajnokságon végül csak egy párosunk vett részt, Szösz Letícia és lova, Koheilan Szilaj. Ők viszont a nagyon rangos 12. helyen végeztek.

Új típusú oktatási szemlélet

A szakmák Európa-, illetve világbajnokságának nevezett EuroSkills és WorldSkills versenyek az elmúlt négy évben átírták a parképítő középiskolai képzést.

A világkiállítás világszínvonalú szakmai rendezvénye

Október 14-én véget ért az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. A 20 nap során számos látnivalóban és programban lehetett része a közönségnek; csak a HUNGEXPO-ra több mint 600 ezren látogattak ki, összességében pedig másfél millió fölötti a világkiállításhoz kapcsolódó programsorozatok összlátogatottsága.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Nem csak vakarózásra használják a fiatal üszők a keféket

A tejelő szarvasmarhák természetes ösztöne, hogy tisztogatják magukat és vakaróznak. Ha lehetőségük van rá, kortól függetlenül az összes jószág előszeretettel használja napi szinten az automata keféket. A Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent kutatás azonban elsőként jellemzi a nem motoros kefék használatát az elválasztott tejelő üszők körében.

Az utolsó előfutamok

Szeptember közepére Lendván, Gyenesdiáson, Sarkadon, és utolsóként Heves-Alatkán is lezajlottak a Nemzeti Vágta előfutamai, így összeállt a budapesti Hősök terén rendezett fináléra hivatalos településeknek és lovasoknak a csapata.

Farkasjárta vidéken gazdálkodnak – beszélgetés gazdákkal

A Haszonállat-védelem és nagyragadozók című konferencia második napja a gazdákról szólt, arról hogyan védik, illetve védhetik meg állataikat a szomszédságból a birtokaikra látogató farkasoktól. Volt szó a Kuvasz-Őr Nagyragadozó-védelmi Alapítvány tevékenységéről, a villanypásztorokról és a gazdák személyes tapasztalatairól is.

Csatlós Norbert: Munkában

„Fényképezőgép helyett alma volt a jelem az óvodában, mégis hobbimmá, majd hivatásommá vált a fotózás. Jó pár éve, mikor Budapesten vendéglátásban dolgoztam, egy csapatépítő buli keretében a szakácsunk elhozta a tükörreflexes fényképezőgépét. Ahogy láttam magam az általa készített képen az elmosódott háttérrel, rögtön a fotózás szerelmese lettem."

Dámok násza

Október. Zajosodik az avar, rozsdál az erdő, a fák apránként levetik kosztümjüket, ahogy a szél besüvít közéjük. A nyár búcsúcsókja ez, lassú mély sóhajtás, melytől az erdő összerezdül. Felkapja fejét rá a szarvas, fülel a nyúl, kibúvik kotorékából a róka. Egy új kezdet pillanata, az ismeretlen felismerése. Felajzott szív bőgését viszi a szél. Az ágak kottavonalakként viszik a barcogás dallamát.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.