Back to top

Megnyílt az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás

Pontosan ötven évvel ezelőtt rendezett hazánk vadászati kiállítást Budapesten. Ennyi idő távlatából most, szeptember 25-én a megújult Hungexpón ismét megnyitotta kapuit az „Egy a Természettel” világkiállítás. A rendezvény nem csupán a vadászatról szól, hanem az ember és természet harmóniájáról a fenntarthatóság szellemében.

A megnyitó díszceremónia vadászkürt köszöntőszignállal vette kezdetét, majd Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes beszédében elmondta, a világkiállítást csak nagyszabású keretek között lehetett megszervezni, mert így méltó a magyarság keleti örökségéből eredő, Közép-Európában kiteljesedett vadászati kultúrájához.

Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Magyarországon megközelítőleg 70 ezren vadásznak, 700 ezren horgásznak, emellett sportlövők, íjászok, vadászkutyások és lovasok tevékenykednek országszerte, akiknek a családjaival együttvéve a nemzet egynegyede tartozik ebbe a közösségbe. Nem véletlen, hogy a világkiállítás valamennyi természethez kötődő szegmenset megjelenteti, ugyanis a teljességre törekvő programkínálatban helyt kapott a tudománytól kezdve a gasztronómián és megannyi sporttevékenységen át a művészetekig minden, ami a vadászathoz kapcsolódik – mondta a miniszterelnök-helyettes.

Ugyanakkor sajnálattal megjegyezte a média demagóg vadászatellenességét, a környezetvédők mellett pedig megjelentek az emberellenességbe hajló ökoterroristák, akik természetellenes dolgokat népszerűsítenek – „Pedig a magyar vadászati törvény talán a legjobb a világon” – fogalmazott Semjén Zsolt.

A világkiállításnak küldetése megmutatni, hogy a vadászati kultúra az emberi természetből fakadó, különleges jelenség.

Hiszen az ember a megjelenése óta vadászik, és napjainkban már fenntarthatatlan lenne a természet egyensúlya, a mezőgazdaság, az élővilág sokfélesége vadgazdálkodás nélkül. Ismertette, a tapasztalatok szerint, ha a világ számos pontján felhagynak a vadászattal, azzal az állatvilág pusztulni kezd, viszont ahol fejlesztik, ott a vadállomány mennyiségében és minőségében is gyarapodik.

Végezetül Semjén Zsolt közölte,, a fenntarthatóság szellemében, a rendezvény végével a kiállítás minden eleme a fővárost gazdagítja majd.   

A világkiállítás a szervezők számítása szerint legalább 1 millió vendéget fogad október 14-ig, a rendezvény végéig.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

A világkiállítás tehát megnyitotta kapuit a nemzeti színű szalag átvágásával, amelyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, George Aman, a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács elnöke, Habsburg-Lotharingia Károly főherceg, a világkiállítás fővédnöke és Kovács Zoltán, a vadászati világkiállítás megvalósításáért felelős kormánybiztos vágott át.

A Hungexpó megújult pavilonjaiban megjelenik a Központi Magyar Kiállítás, ahol látványos és élménygazdag sétát tehetünk a magyar vadásztörténelemben, láthatjuk Európa vadászható vadjait, azokról készült rövid, ismertető kisfilmeket, valamint hazánk kiemelkedő vadászairól is mély ismereteket szerezhetünk.

A Hagyományos Vadászati módok Csarnokában az elöltöltős fegyverekkel ismerkedhetünk meg, de sólymász- és íjászbemutatókon is részt vehetnek az érdeklődők. A vízi világ szerelmeseinek külön pavilon áll rendelkezésre, melyben egy grandiózus akvárium ismerteti egyebek mellett a természetes vizeinkben megtalálható halfajainkat. Nagyszabású trófea- és preparátum-kiállításban is gyönyörködhetünk több mint 4200 négyzetméteren, melyek a világ minden tájáról érkeztek.  

És ha már nemzetköziség, a központi pavilonban egyetlen sétával bejárható a nagyvilág. Horvátországtól egészen Japánig érkeztek kiállítói országok, szakmai és nemzetközi szervezetek. És a leírtak csupán egy apró szelete mindannak, amit ez a letisztult, XXI. századi, mégis hagyományőrző, mintegy 1500 programot kínáló világkiállítás nyújt a kilátogatóknak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Horgásznak köszönheti életét egy dámbika

Part menti növényzetbe akadt dámszarvas bikát mentett ki egy horgász a Hármas-Körösnél. Az állat megpróbált kiszabadulni, de nem sikerült neki. Az állatmentővé avanzsáló pecás egy vadász ismerősétől telefonon kért segítséget.

Két különös kedvenc

Dr. Ország Mihály Mindent lehet, de krokodilt, azt nem című roppant humoros könyve az elmúlt harminc évben mit sem veszített aktualitásából. A szerző egyedi hangnemben és bájos iróniával mutatta be a különféle egzotikus kedvenceit.

Az USA Mezőgazdasági Minisztériuma nekiment az EU-nak

Az Unió Termőföldtől az Asztalig Stratégiájának célja, hogy élelmiszertermelést igazságossá és egészségesebbé tegye, miközben csökkenti a növényvédőszerek használatát. Tom Vilsack amerikai mezőgazdasági miniszter azonban vehemensen ellenzi ezt.

Gímtrófeák a Károlyi-kastély parkjában

Tizenkettedik alkalommal tartott mustrát az ÉSZAKERDŐ Erdőgazdasági Zrt. a bőgési szezonban terítékre került gímszarvas bika trófeák bemutatására. A Hegyközi Erdészet által szervezett programnak Füzérradvány, a megújult Károlyi-kastély parkja adott helyet.

Növényeket telepítettek a súlyosan károsodott területre

Megkezdődött a természetvédelmi oltalom alatt álló növények visszatelepítése a Ráckevei Soroksári-Duna-ágon Szigetszentmiklósnál a korábban olajszennyeződéssel károsított területen – közölte Nagy István agrárminiszter.

Kis híján kipusztult kutyafajta tenyésztői találkoztak

Erdélyikopó-világtalálkozót rendeznek Somogy megyében, a péntektől vasárnapig tartó eseményen Magyarországról, Romániából és Csehországból tucatnyi tenyésztő több mint száz kutyával képviselteti magát.

Kokainkereskedelem helyett faiskola

Kolumbia esőerdőit évtizedeken keresztül irtották engedély nélkül, nemcsak a trópusi fák kitermelése, hanem a kábítószernek való növények termesztése miatt is. Több mint ötven éven keresztül számos véres összecsapásnak volt a színhelye a kolumbiai Sierra de La Macarena Nemzeti Park, emberek ezrei vesztették életüket a kokainkereskedelem miatt.

Turul Expo, Kárpátalja legjava

Ma már világosan látszik, hogy azok cselekedtek bölcsen, akik a világjárvány első hullámai idején is kitartottak céljaik mellett, és azt az időt, amit mások kényszerűségből tétlenül töltöttek, fejlesztésre és innovatív ötleteik megvalósítására fordították, hangzott el a nyolcadik Turul Expón.

Jó lóra tettek a patkolókovácsok

A ló tartását, mozgását, közérzetét nagyban befolyásolja a patáira szegecselt patkó, ezért sem mindegy, milyen mester veszi kézbe ezt az érzékeny területet. Van, amikor egy versenyeredmény mögött is felsejlik a kovácsok szaktudása.

Mit tehet a (hétmilliárd) vevő?

Azáltal, hogy megvesszük, megfőzzük, tároljuk az ételt, mi is az agrár-élelmezési rendszer aktív szereplőjévé válunk. Mindenki fogyasztó, és itt az idő, hogy átalakítsuk az agrár-élelmezési rendszereket. Erre emlékeztet a FAO, az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezete az Élelmezés Világnapja, október 16-a kapcsán. De mit is tehetnénk pontosan?