Back to top

Ez nem a kukorica éve

Szeptember eleje évtizedek óta egyet jelent a martonvásári kukoricabemutató idejével. Így volt ez idén is, azzal a megkötéssel, hogy a koronavírus miatt a kutatóintézet épületében a tanácskozás elmaradt, helyette kint, kis csoportokban szemlézhették az intézet fajtáit az érdeklődők. A fajta- és agrotechnikai bemutatókat külön tartották.

A hibridekről Marton L. Csaba kukoricanemesítési tudományos osztályvezető, a művelési módokról Árendás Tamás tartott előadást. Előre bocsátom, hogy a kalászos gabonák várakozáson felüli 2021-es teljesítményéhez képest a szemes kukorica, ha nem is kényszerül térdre, de megadóan „felemeli a kezét”.

Mv Maxima: hazai és export célra nemesített öko-stabil, értékálló kukoricahibrid
Mv Maxima: hazai és export célra nemesített öko-stabil, értékálló kukoricahibrid
Fotó: Vécsy A.

Lássuk az előzményeket! Ez az év általánosságban és összességben szárazabbnak bizonyult eddig a tavalyihoz képest. A tél jószerével hó nélkül múlt el, a tavasz pedig hideg és csapadék nélküli volt.

A május 3 Celsius-fokkal hidegebb volt a szokásosnál, 16 helyett csak 13 Celsius-fok átlaghőmérsékletet regisztráltak a hónapban.

Mindez rányomta bélyegét a kukorica korai fejlődésére: nehézkesen indult meg és lassan bontakozott ki. Martonvásár környezetében 67 milliméter esett májusban, de a rendkívül alacsony hőmérséklet miatt a növények még így is csak szenvedtek.

Mv 214: olajtartalma eléri a 4 százalékot
Mv 214: olajtartalma eléri a 4 százalékot
Fotó: Vécsy A.

Júniusban 3,5 milliméter csapadékot regisztráltak a megszokott 50-60 milliméter helyett. De ennél is borzasztóbb volt, hogy 13 hőségnapot jegyeztek fel, amikor is a csúcshőmérséklet meghaladta a
30 Cel­sius-­fokot. Ezt követően, júliusban 16 további hőségnap volt, és 5 forró nap, vagyis a csúcshőmérséklet meghaladta a 35 Celsius-­fokot. Ilyenkor meleg van, de túl meleg: ezeket a napokat nem számolják bele a kukorica tenyészidejébe. Abban a hónapban 70 milliméter esett, ami a virágzásnak azért jót tett. Augusztusban 70 milliméter eső és 10 hőségnap jelezte az éghajlat változását. Ezek alapján hektáronként 7 tonna termést várnak a környéken 2021-ben, ami messze elmarad a megszokottól.

A martonvásári nemesítők hat új hibriddel álltak ki a szakmai közvélemény elé az idén, közülük kettő szuperkorai.

Szakmai nóvum, hogy a forró nyár ellenére kisebb hőösszeg akkumulálódott, mint az utóbbi évek bármelyikében, és hogy a fenológiai lemaradás miatt augusztus végén még mindig relatíve nagy volt a szemek nedvességtartalma. A hő­összegszámítás végeredménye 1200 Cel­sius-fok, ami az utóbbi 10 esztendőben a legkevesebb.

Mv 230: 10-12 tonna termésre képes hektáronként
Mv 230: 10-12 tonna termésre képes hektáronként
Fotó: Vécsy A.
Augusztus utolsó napjaiban a FAO 400-as éréscsoportba tartozó hibridek szemnedvesség-tartalma 45 százalék volt, a FAO 500-as csoportba tartozók 55 százalékot mutattak. A FAO 200-asok ugyanebben az időben már 30-35 százalékos szemnedvességnél tartottak, a FAO 100-asok pedig elérték a 20 százalékot. A vízleadás azóta is gyors, sőt egyértelműen megállapítható, hogy szeptember 10. táján már sem Martonvásáron, sem a környezetében nem lehetett zöld kukoricát látni.

A hibridek közül érdemes néhányat külön megemlíteni. A Makorát és az Mv 221-et tőlünk északra és északnyugatra kívánják értékesíteni, a franciáknak, cseheknek és oroszoknak. A Mavica, a Matinna és az Mv 421-es szemes hibridek, míg az Mv Vincesil egy leafy típusú silóhibrid.

A szuperkorai csoportba tartozó Mv 230-as 10-12 tonna termésre képes hektáronként, ami szinte egyedülálló a maga nemében.

A martonvásáriak hibridkukorica-kínálatának kiemelkedő tagja az Mv 214-es, amely nemcsak nagy fehérjetartalmú, hanem az olajtartalma is eléri a 3-4 százalékot. Idén szerencséje volt, mert kiváló a hidegtűrése, ám koraiságánál fogva megkésett kukoricavetésre és másodvetésre is alkalmas. Alacsony szemnedvesség-tartalommal ta­karítható be, és hektáronkénti 11 tonnás hozamra képes.

Mv 270: kiváló beltartalma miatt közkedvelt
Mv 270: kiváló beltartalma miatt közkedvelt
Fotó: Vécsy A.
Az Mv 270-es kiváló beltartalma miatt közkedvelt. Rövid tenyészideje miatt szárítás nélkül is betakarítható. Szeptember végén 14 százalékot szokott mutatni a szemnedvesség-tartalma. Extenzív és intenzív körülmények között egyaránt meg­bízható, de a többlettápanyagot és a jó időjárást meghálálja.

A Mardena a martonvásáriak új generációs hibridje, aminek nemcsak kiváló a termőképessége és jó a szárszilárdsága, hanem dús, masszív az állománya.

Nagy termőképessége és kiváló érésdinamikája gyors vízleadást tesznek lehetővé, ezért az őszi kalászosok ajánlott előveteménye válhat belőle.

A népszerűségi sorrendben az élen jár az Mv 277-es. Lehet korán vetni, jó időjárás esetén nagy termésre képes, gyors a vízleadása. A legtöbb évben nem is szokták szárítani ezt a szemes hasznosítású, lófogú szemtípusú kukoricát. Az Mv 350 sikerének a megbízhatóság a titka. Szilárd szárú, erős gyökérzetű növény, aminek köszönhetően a szélsőséges hatásokat jól átvészeli.

Az Mv Tarján és az Mv Koppány iránt változatlan keresletet tapasztalnak. Ezek a hibridek aszályos évjáratban is sokáig megőrzik sötétzöld színüket, életfolyamataik hosszú ideig, egészen a szemtelítődésig zajlanak. Kedvező évjáratban és intenzív termesztéstechnológia mellett simán adnak 13-15 tonnát, ráadásul a szemeik keményítőtartalma meghaladja a 73 százalékot, vagyis bioetanol előállítására is alkalmasak.

Az Mv 500-as gyors kezdeti fejlődésű, kiváló szárszilárdságú, jó állóképességű hibrid kukorica.

Mv Mardena: új generációs hibrid, őszi kalászosok előveteménye lehet belőle
Mv Mardena: új generációs hibrid, őszi kalászosok előveteménye lehet belőle
Fotó: Vécsy A.
Méretes csövei végig berakódnak, és nagy csöveiről már messziről felismerhető. A legjobb termésre akkor képes, ha április második felében vetik.

A Classil, az Admirasil és a Massil biogáz-­előállításra is alkalmas silókukoricák. Robusztus növénnyé fejlődnek, és eközben a szárszilárdságuk kiváló. A tejtermelésben nagy előnyük, hogy a belőlük készített szilázs kiválóan emészthető. A Maxima egy kettős hasznosítású hibrid, silónak és szemesnek egyaránt alkalmas. Hektáronkénti szárazanyagtermése meghaladja a 25 tonnát, és ennek felét a kukoricaszemek teszik ki.

Idén nemcsak a szárazság miatt ígér kisebb termést a kukorica, hanem azért is, mert később lehetett elvetni, a hidegben később kelt ki, és a fenológiai késés miatt 10-14 nappal később virágzott. Ezt a lemaradást az érésekor uralkodó hőség eltüntette.

Sőt, jó időben – mint amilyen eddig a szeptember volt – a szemnedvesség-csökkenés megszokott, napi 0,4-0,5 százalékos üteme felgyorsult, elérte az 1 százalékot is.

Ezért joggal állítható, hogy idén is lesznek olyan – főként szuperkorai és korai – hibridek, amelyeket kombájnolás után nem kell szárítani, hanem elegendő lesz tisztítani és tárolni őket.

Idén augusztus 20. alkalmából megkapta az intézet a kiemelt innovációs díjat; mondhatjuk, hogy jó helyre került. Ebbe a témakörbe tartozik, hogy 30 évvel ezelőtt alapították meg a Bázismag Kft.-t, és alapítói közül ketten, Marton L. Csaba és Pintér János ma is aktív. Mára egyértelművé vált, mennyire jó döntés volt a vállalkozás létrehozása, a Bázismag Kft. nélkül sokkal nehezebb helyzetben volna napjainkban a martonvásári kukoricanemesítés.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/38 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jó minőségű, de kevesebb szőlő termett a szekszárdi borvidéken

Jó minőségű, de a vártnál kevesebb szőlő termett a szekszárdi borvidék szekszárdi területein a nyári hőség és a kevés csapadék hatására.

Drágám, lekapcsolnád kérlek a világító leandert?

2017 decemberében a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói bejelentették, hogy megtalálták a módját, hogyan hozhatnak létre fényt kibocsátó növényeket. Ezt úgy érték el, hogy speciális nanorészecskéket ágyaztak a vízitorma növény leveleibe, amelyek lehetővé tették, hogy közel négy órán keresztül halvány fényt bocsássanak ki.

A keleti országrészben sokfelé lenne szükség esőre

Az elmúlt hetekben a Dunántúlon és a középső országrészben hullott jelentős csapadék, így kellő nedvesség áll rendelkezésre a talajban az őszi vetések számára. A Jászságban, az Alföld középső részein, illetve a Felső-Tisza vidékén viszont alig esett, arrafelé nagy szükség lenne a csapadékra. A ma érkező hidegfront főleg a Dunántúlra hoz esőt, a keleti területek várhatóan megint szárazon maradnak.

Elegendő takarmánykukoricával rendelkezik hazánk

Előzetes export regisztrációs kötelezettséget készít elő az Agrárminisztérium a takarmányozáshoz szükséges alapvető terményeknél – közölte Nagy István tárcavezető.

Telepítsünk ellenálló, régi almafajtákat

Lassan újra nyugalmi állapotba kerül a kert, az utolsó zöldségek betakarítása is véget ér, ugyanakkor eljött a facsemeték telepítésének az ideje. A biotermesztés egyik sarkalatos pontja a vegyszermentes termesztés, aminek sikerét nagyban befolyásolja, hogy milyen fajtát ültetünk.

Sri Lanka egyelőre letett ambiciózus biogazdálkodási tervéről

Sri Lanka a világon elsőként szerette volna organikussá átalakítani a mezőgazdaságát, ennek keretében teljes tilalmat rendelt el a műtrágyák importjára.

Fogyasztása kínzás, boldogság és függőség egyben

Napjainkban egyre nagyobb a keletje a chilipaprika-termékeknek, és egyre többen kezdenek bele a termesztésébe is. A termesztők számos hazai és nemzetközi versenyen mérhetik össze a paprikából készített különféle termékeiket, amelyek mind inkább előfordulnak mindennapjaink étkezésébe, valamint a hazai gasztronómia is szívesen nyúl a chilis termékekhez.

Kezdődik a sütőtök-szezon

Magyarországon évről évre növekszik a sütőtökfogyasztás – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. Az üzletekben, piacokon is érdemes a kiváló minőségű hazai fajtákat választani.

Hibrid traktort mutattak be

A litván Auga vállalatcsoport, Európa egyik legnagyobb bioélelmiszer-gyártó cége mutatta be a világ első biometán-elektromos hibrid traktorát, amit a mezőgazdaság okozta légszennyezés csökkentése érdekében fejlesztettek ki.

Új körülmények, új megoldások

A zöldfelület-gazdálkodás szakembereit nem csak a klímaváltozás nyomán kialakuló időjárási szélsőségek állítják komoly kihívások elé.