Back to top

A világkiállítás világszínvonalú szakmai rendezvénye

Október 14-én véget ért az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás. A 20 nap során számos látnivalóban és programban lehetett része a közönségnek; csak a HUNGEXPO-ra több mint 600 ezren látogattak ki, összességében pedig másfél millió fölötti a világkiállításhoz kapcsolódó programsorozatok összlátogatottsága.

A mintegy 1500 program közül kiemelendő a szeptember 29-e és október 3-a között megrendezett Egy a Természettel Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferencia, amely a tudományos és szakmai programokon belül talán az egyik legjobban várt esemény volt. A hazai rendezésű konferencia öt napból állt, amiből négy elméleti a felújított HUNGEXPO vadonatúj konferenciaközpontjában tartottak a világ élvonalába tartozó audiovizuális technikai háttérrel. A záró ötödik nap a terepen zajlott, amely során a Pilis Parkerdő Zrt. erdei és arborétumi környezetében ismerkedhettek meg az érdeklődők a Budapest erdő- és vadgazdálkodásával, valamint a hazai vadfajokkal.

Az ötnapos rendezvény minden egyes napja egy-egy szakmai témakört ölelt fel, amelyeket a felkért levezető elnökök moderáltak.

Az előadások végén a közben online megküldött kérdésekkel lehetett az előadóktól kérdezni. A konferencianapok tematikusak voltak, vagyis az azonos napon lezajló előadások egy-egy fő témakör köré csoportosulnak. Az előadásokat magyar angol és német nyelveken lehetett hallgatni, melyet szinkrontolmácsok biztosítottak.

Fotó: Egy a Természettel

A napi témakörök a következőek:

1. nap: „Biodiverzitás – Természet-, vad- és élőhelyvédelem” – levezető elnök: Dr. Jánoska Ferenc intézetigazgató, egyetemi docens (Soproni Egyetem);

2. nap: „Vadászat és társadalom” – levezető elnök: Prof. Dr. Heltai Miklós (Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem);

3. nap: „Vadegészségügy – aktualitások, eredmények, megoldáskeresés” – levezető elnök: Prof. Dr. Sótonyi Péter rektor (Állatorvostudományi Egyetem)

4. nap: „Merre tovább, vadászat? – Innováció, kutatás, jövőkép” – levezető elnök: Merczel István (SEFAG Zrt.)

5. nap: Terepi nap (A-B programokkal): Az A. program bemutatta a nagyváros környéki erdő- és vadgazdálkodást, az örökerdő-gazdálkodás fontosságát a városi erdőkben és a vadgazdálkodás nehézségeit egy sűrűn lakott nagyvároson belül, míg a B. program a Budakeszi Vadasparkban az oktatás és a természeti környezeti nevelés fontosságára hívta fel a figyelmet.

A konferencia nem titkolt célja, hogy bemutassa a vadászat nem ellentétes a természetvédelmi törekvésekkel, hanem a fenntartható táj-, természet- és vadgazdálkodás nélkülözhetetlen eszköze.

További célja volt Magyarország vadászati és vadgazdálkodási múltjának, valamint a Kárpát-medencében e téren elért tudományos eredményekeinek a megjelenítése. Felidézték a vadgazdálkodás nemzetközi viszonylatban is megoldásra váró feladatait, felhívták a figyelmet a világban zajló orvvadászat súlyos vadvédelmi és gazdasági következményeire, valamint a klímaváltozás vadállományt és élőhelyeket érintő hatásaira.

– Szerettük volna nemzetközi térben bemutatni a vadászat és vadgazdálkodás megoldásra váró kérdéseit, a hazánkban és a világban zajló szakmai kísérleteket, a különböző innovatív megoldáskereséseket a gyakorlatban, mindezt döntéshozó, pragmatikus szakemberek oldaláról.

Egy-egy rázósabb témában arra törekedtek előadóink, hogy ne csak magát a problémafelvetéseiket vezessék fel, hanem a jó megoldásokat és a jövőhöz alkalmazandó gyakorlatot is. A namíbiai, német, amerikai, horvát, svéd, cseh, finn előadók mellett természetesen szerettük volna ezeréves államiságunk vadászati történetét megcsillantani, bemutatva azt, hogy a magyar vadgazdálkodást voltaképpen egy terebélyes fának is tekinthetjük, amely ma is életképesé és a jövőben is tud hova fejlődni – ismertette Gőbölös Péter, a konferencia kurátora, a magyar állami erdészeti részvénytársaságok vadászati világkiállítási közreműködésének a koordinátora, a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. vezérigazgatója.

Az előadások között megismerhettük azt is, hogy a vadászat a tradicionális tájgazdálkodás szerves része, és egy általánosan ismert külterjes gazdálkodási tevékenység annak ősi múltjával együtt.

A tematikus napok bemutatták a vadgazdálkodást a tájgazdálkodási és természetvédelmi törvény, hatósági és az egyes szakterületek összefüggéseiben is, mindezt a felmerülő esetleges konfliktusokkal. Ezek mellett az előadások foglalkoztak a klímaváltozás hatásai miatt kialakuló élőhelyi változásokból adódó problémákkal is, és ismertették annak jelenlegi kezelési lehetőségeit.

Fotó: Egy a Természettel

Egy pódiumbeszélgetés keretén belül ügyvéd és bíró előadóink nagyon élvezetesen jelenítettek egy egyébként első hallásra száraznak tűnő témát, nevezetesen a vadászattal kapcsolatos jogszabályokat, a magyar vadgazdálkodást kiemelkedő színvonalon működésben tartó jogi hátteret, mindezt jogtörténeti kitekintéssel. Az érdeklődők megismerkedhettek a nemzetközi törvényi szabályozások különbözőségeivel és az ember által létrehozott törvényi szabályozásoknak a vadra és vadászatra vonatkozó hatásaival is.

A vadászati konferencia egyik napján egy párhuzamos szekcióülést is rendeztek, melynek témája a vadkár volt.

A mezőgazdasági és az erdészeti vadkár felmérése, annak következetes és kidolgozott módszereinek megvitatása kiemelt jelentőséggel bírt, hogy a vadászati konferencián keretin belül megjelenjen, miként a vad-gépjármű ütközések problémaköre is.

– A konferenciát egy pozitív és mindemellett jó lelkületű, kreatív csapat támogatta a háttérből. Az Egy a Természettel Nonprofit Kft.-nél kiemelkedő segítőim és alkotótársaim voltak Köteles Petra szakmai munkatárs, Szakácsi Mónika rendezvényszervezési vezető, Dobos Réka rendezvényszervezési igazgató és a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. részéről Kovács Tamás vadászati ágazatvezető kollégám – mondta Gőbölös Péter. – Igyekeztünk minél szélesebb célcsoportnak szervezni a konferenciát, ezért létrehoztam egy, az ágazatunk napi gyakorlatában elmélyült szakmai tanácsadói kört, akiknek az őszinte és kritikus véleményére, tanácsaira és ötleteire is számíthattam. A szakmai kreatív csapatunk tagjai: Ripszám István vezérigazgató (Mecsekerdő Zrt.), Kovács Ferenc vadászati főosztályvezető (Agrárminisztérium), dr. Jánoska Ferenc egyetemi docens (Soproni Egyetem), Fodermayer Vilmos erdőgazdálkodási és műszaki igazgató (Gemenc Zrt.). Ki kell, hogy emeljem dr. Szekrényes Tamás vadgazdálkodási és halgazdálkodási ágazatvezetőt (VERGA Zrt.), aki egy kolléga közbejött betegsége miatt lépett be, és „beugró” elnökként remekül vezette le a vadkárszekció ülését – fejezte ki köszönetét a konferencia kurátora. 

A négy plenáris napot a legkorszerűbb videó- és hangrendszerrel rögzíttették és archiválták, így a konferenciáról egy videoarchívumot és a későbbiekben online felületet hoznak létre a szervezők, mely ingyenes hozzáféréssel teljesen nyilvános lesz.

A videoarchívumban az egyes előadások külön-külön is nézhetőek lesznek, szabad online eléréssel, megoszthatósággal, meghivatkozhatósággal, beágyazhatósággal és kereshetőséggel.

Azonban a konferencia teljes anyaga nemcsak mozgóképen, hanem egy gyönyörű könyv formájában is megjelent „A VADÁSZAT EGY A TERMÉSZETTEL” – „HUNTING IS ONE WITH NATURE” címmel.

A Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferencia emlékkönyve 260 oldalon és 1000 példányban jelent meg az Egy a Természettel Nonprofit Kft. gondozásában. A kemény fedeles, színes portrékkal, képekkel és grafikonokkal illusztrált kiadványban angol és magyar nyelven is tartalmazza az előadók biográfiáját, illetve az előadások összegzett levonatát. Letisztult tördelése révén rendkívül áttekinthető, szövegezése szakmailag lektorált, ezáltal valóban hiteles áttekintést nyújt napjaink vadgazdálkodási helyzetéről és nehézségeiről.

„A vadászatnak, mint ősi, tradicionális emberi tevékenységnek a tudományos háttere interdiszciplináris tudományként írható le, mint ahogy ezt a konferencián hallott értékes előadások is megmutatták. A vadászat mögötti szenvedély, a természet heves szeretete, a vadon élő állatok és azok élőhelyének védelme, a vadászattal kapcsolatosan pozitívan gondolkodók részéről azonnal megjelenő ideák.

Nem így vannak azok, akik részben tájékozatlanságból, részben a szándékos és hangulatkeltő félretájékoztatások miatt sok téves, valótlan információval rendelkeznek a vadászatról és az annak alapját biztosító – szakmai döntéseken alapuló – vadgazdálkodásról.

Ahogy Loyolai Szent Ignác írja „Az igazság mindig a saját fényével világít, míg a hazugság a sötétségben rejtőzik, de a valóság puszta jelenléte elég a sötétség eloszlatásához.”

Bízom benne, hogy a konferencián elhangzott – elmélyült és gyakorlati tapasztalatokra támaszkodó – előadások, a vadászat tudományos hátterében lévő megfigyeléseinek és eredményeinek bemutatása egyfelől egy „időkapszula” a jövőnek, másfelől egy fényforrás, mely a vadászat körül levő hazugságok sötétjét szétoszlatja” – olvasható a könyv zárszavában, ami méltó módon összefoglalja a konferencia célját.

És valóban, a szakkönyv egyfajta tudományos „időkapszula” is egyben, rögzíti a magyar és a nemzetközi kutatási pillanatképnek a négy napon megjelent részét.  

A konferencia kiváló előadásainak tartalma alapján bizalommal nézhetünk a jövőbe. Láthatjuk, hogy napjainkban is számos kiváló és újszerű kutatás zajlik világszerte, biztosítva a vadászat és vadgazdálkodás jövőjét, mely továbbra is képes lesz a szabályozó és védő, megőrző szerepét betölteni a tájgazdálkodásban, figyelembe véve az ökológiai összefüggéseket.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fertőznek, így mennek a vágóhídra a Yellowstone Park bölényei

900 bölény kilövésére és befogására adtak engedélyt a hatóságok, hogy a telente vándorló állatok ne tudják megfertőzni az útjukba eső haszonállatokat, elsősorban a szarvasmarhákat.

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Festetics-kastély madárállományát

Az elhullott madarakban kimutatott madárinfluenza miatt fel kellett számolni a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum madárparkjának teljes állományát - közölte az intézmény szerdán az MTI-vel.

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.

A sportolók kiállnak az öttusalovaglás mellett

Az összes brit és magyar olimpiai érmes öttusázó, valamint 11 másik országból további ötkarikás érmesek - összesen negyvenhatan - levélben fordultak Thomas Bachhoz, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnökéhez, hogy járjon közbe az öttusalovaglás megmentéséért.

Konferencia a jövő agráriumáról

A kifejezetten agrárdigitalizációval foglalkozó rendezvényen hazai és nemzetközi szinten elismert szakemberek, a legfontosabb magyar agrártechnológiai startupok és legmeghatározóbb piaci szereplők tartottak előadásokat és gyakorlati bemutatókat.

Fürjeket és szalonkát is próbáltak Olaszországba csempészni

Nemzetközi hatósági akció keretében több tucat vadmadár, köztük védett fajok csempészett tetemét foglalták le Szlovéniában - közölte szerdán a szlovén pénzügyőrség. A védett állatokat Horvátországból próbálták meg Olaszországba szállítani a tettesek.

Nincs megoldás az aranysakál ellen

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

Növeljük a zöldfelületet

A globális fölmelegedés összetett folyamat, nem lehet leegyszerűsíteni, azonban ok-okozati összefüggések következtében képes módosítani a növényi életjelenségeket. A természeti törvények értelmében általános jellegű, de különbözőképpen hat a mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti növényekre, közvetlen a hatása az időjárásra, a növények stresszállapotára, valamint az emberek, állatok környezetére.

Erdőlátogatási korlátozás az EGERERDŐNÉL

Az Egri Erdészet területén érintett az Országos Kék Túraútvonal, illetve Szarvaskő és a Szén-hegy környéke.