Bencsik Dávid kiemelte:
mint a következő hét évben: 4265 milliárd forint. Hozzátette: az uniós forrásokat a kormány 2021-től a korábbi évek 17,5 százalékos nemzeti társfinanszírozása helyett 80 százalékkal egészíti ki. A fejlesztésekhez azonban a külpiacokat is hozzá kell igazítani – hívta fel a figyelmet a helyettes államtitkár, nemzetgazdasági érdeknek nevezve az agrárexport dinamizálását.
Az Agrárminisztérium azt szeretné elérni, hogy ne nyersanyagot, hanem tudást, technológiát, feldolgozott terméket exportáljon Magyarország – mondta. Közölte: a magyar agrárexport 82,5 százaléka jelenleg európai uniós országokba irányul, ezt az egyoldalúságot az egyensúly felé kell mozdítani a déli és keleti piacok bevonásával.
Az EU és a dél-amerikai piac, a Mercosur-államok (tagja Brazília, Argentína, Uruguay, Paraguay, társult tagjai Bolívia, Chile, Kolumbia, Ecuador, Peru) közti szabadkereskedelmi megállapodás kihívásairól szólva úgy fogalmazott: tartani kell a „nem fair versenytől”, hiszen más körülmények között gazdálkodnak az európai és a dél-amerikai gazdák.
Hozzátette: a zöld megállapodás révén is csökkenhet az EU-ban a mezőgazdasági termelés, ami 17–60 százalék közt hajthatja fel az élelmiszeripari árakat.
A magyar agrárium erősségei között említette, hogy egyike a világ három legnagyobb vetőmagexportőr országának, és húsipara is jelentős. A borászatban azonban az az ellentmondás figyelhető meg, hogy bár a magyar borok sok díjat nyernek a világban, az értékesítési oldalon ez nem érzékelhető. Magyarország 2020-ban 131 millió liter bort exportált szemben Ausztria 67 millió literével, ám míg a magyar export értéke 122 millió euró volt, ez csak kétharmada az osztrák 187 milliós kivitelnek. A cél a hatékonyság, a feldolgozottsági szint növelése, az új digitális technológiák elterjesztése és az agrártársadalom megerősítése.
Sövényházi Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Veszprém megyei elnöke
Újabb uniós oltalom
Uniós oltalomban részesült a „Fertőd vidéki sárgarépa” elnevezés az európai bizottság november 3-i döntésével. Az Agrárminisztérium Földrajzi Árujelzők Programjának eredményeként így 78-ra emelkedett az uniós oltalom alatt álló földrajzi árujelzők száma: 28 élelmiszer, 38 bor és 12 pálinka elnevezése védett az EU területén.
A földrajzi árujelző oltalom a jogi védelmen túl növeli a termék megkülönböztethetőségét a kereskedelemben, segíti a fogyasztói kommunikációt és a promóciót, ismertebbé téve a terméket. A földrajzi helyhez köthető termelési kultúra és hagyományos tudás, innovatív fejlesztéssel, boldogulást biztosít a termelők számára.
Tejtermelés
A magyar agrárium meghatározó többségét a kis- és középvállalkozások körébe tartozó mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók alkotják. Jelentőségük vitathatatlan, így működésük támogatása elengedhetetlen – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Szuhavölgyi Családi Manufaktúra sajtüzemének átadásán.
A magyar agrárpolitika elkötelezett a hazai tejtermelés és a tejfeldolgozás fejlesztése iránt is, amihez idén minden eddiginél több forrást biztosít. A tejtermelés értéke tavaly 5 százalékos éves növekedéssel meghaladta a 207 milliárd forintot, míg a tejtermékgyártás csaknem 354 milliárdos termelési értéke az élelmiszeripari termelésnek majdnem a tizedét tette ki.
Ehhez azonban a hazai vállalkozóknak a fogyasztói igények alakulását is figyelve folyamatos fejlesztéseket kell végrehajtaniuk.
Az agrártárca elkötelezett a hazai feldolgozóipar bővítésében, ezért idén két élelmiszeripari feldolgozói pályázatot hirdettek meg. Egyet a kisebb, egyet a nagyobb vállalkozások számára, melyekre összesen 1040 kérelem érkezett be, 302 milliárd forint támogatási igénnyel.
A támogatások mellett a minisztérium a következő időszakban még több erőforrás bevonásával fogja erősíteni a tudatos fogyasztói döntéseket, hogy a magyar vásárlók sokkal inkább a magyar termékeket részesítsék előnyben, amivel a hazai gazdaságot is támogatják.
Állami együttműködés
Együttműködési megállapodást kötött az Agrárminisztérium és a világ egyik vezető faipari társaságához, a svájci tulajdonú SWISS KRONO csoporthoz tartozó Swiss Krono Kft. A tárca érdekelt a faanyag, mint megújuló energiaforrás fenntartható hasznosításában – mondta Zambó Péter, az Agrármisztérium erdőkért felelős államtitkára.
A beszállítási szerződések megkötése zökkenőmentesen zajlik az állami erdőgazdaságokkal, és a Soproni Egyetem Fenntartható Fagazdálkodási kerekasztalának ülésén már bevonták a Swiss Krono Kft.-t az ágazati stratégiai gondolkodásba – mondta Szabadné Kázmér Orsolya, a Swiss Krono Kft. igazgatója. A cég telephelyén, Vásárosnaményban 17 milliárd forintos kapacitásbővítés kezdődik el, amihez a kormány 2,5 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyújt. Ennek köszönhetően a jövőben 145 munkahely mellett további 28 új jön létre, és a gyártási kapacitást másfélszeresre fogják növelni.