Back to top

Megdöbbentő eredményeket hozott a mikroműanyag-kutatás

Műszálas ruhákból egy mosáskor akár 70 ezer szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyóba. A Szegedi Tudományegyetemen harmadik éve kutatják, mennyi mikroműanyag található a Tiszában. Nincs jó hírünk: egyre több.

Dr. Kiss Tímea
Dr. Kiss Tímea
Fotó: SZTE Sajtó
Egyre több műanyagot használunk a mindennapi életünk során. A ruháinktól kezdve, a háztartási berendezésekig, szinte minden eszközünk részben, vagy egészben műanyagból készül.

Vannak eleve mikroméretűre gyártott műanyagok, például a kozmetikai szerekben, bőrradírokban, de a legtöbb mikroműanyag a nagyobb darabok lemorzsolódásával jön létre fizikai hatás következtében.

Ilyen hatás például a mosás is, amely során a műszálas ruhákból egy-egy alkalommal akár 70 ezer apró szemcse is bekerülhet a szennyvízbe, majd onnan a folyóba. A mikroműanyagok mérete jellemzően 5 millimétertől 0,05 milliméterig terjed. 

A Szegedi Tudományegyetem kutatása harmadik éve tart, a Tisza vízrendszerének mikroműanyagokkal való szennyezettségét vizsgálja. Megdöbbentő eredményeket hozott az eddigi minták elemzése. A kutatáshoz terepi és műholdas adatokat is használnak, írta közleményében az egyetem.

Fotó: SZTE Sajtó

Egyrészt a forrástól, tehát Rahótól a Titel közelében található torkolatig vizsgálják, hogy az üledékben mennyi mikroműanyag van, valamint azt kis kutatják, hogy ötnaponta mennyit szállít ebből az anyagból a víz. Azért ötnaponta, mert ilyen időközönként halad el Sentinel-2 műhold, az Európai Űrügynökség (ESA) műholdja és annak egy bizonyos sávjában lehet érzékelni a víz színét, indokolta a  kutatás vezetője, Dr. Kiss Tímea, az SZTE TTIK Geoinformatikai és Természeti- és Környezetföldrajzi Tanszékének docense.

Az elemzések romló tendenciát mutatnak: egyre több a Tiszában a mikroműanyag, valamint áttevődik az eloszlása, azaz egy szennyezési gócpont később a lejjebb lévő szakaszokon jelenik meg. 

A mintákban a legtöbb szemcse a ruhákból származó szálakból áll, és ennek forrása a szennyvíz. A Felső-Tisza mentén nagyon sok szegény település van, ahol a szennyvíztisztítás még most sem megoldott. Az elmúlt akár fél évszázadban, tehát amióta vannak műanyag ruhák, azóta beleengedik a szennyvizet a Tiszába, a műanyag viszont 500, vagy ezer évig sem bomlik le. 

A mikroműanyag  nagy problémát jelenthet az emberi egészségre, mutatott rá Balla Alexia, a Szegedi Tudományegyetem TTIK Földtudományok Doktori Iskola PhD hallgatója. Ezek a szemcsék hidrofóbok, a rajtuk megtapadt toxinok nem mosódnak le, emiatt sokkal szennyezőbbek.

Megeszik a vízi élőlények, ez gyulladást okoz a testükben. Az összes feldolgozott húskészítményben találtak már műanyag szemcséket, így az emberi szervezetbe is juthat szennyezés.

Balla Alexia
Balla Alexia
Fotó: SZTE Sajtó
A tervek szerint tovább vizsgálják a kutatók, hogy az árvizek hogyan szállítják tovább a szennyezést és hol rakják le. Mivel az eddigi eredmények szerint az élővizek mikroműanyag szennyezése elsősorban kommunális eredetű, a jövőben arra is keresik a választ, hogy mennyi műanyag van a szennyvízben, a szennyvíziszapban, s hogyan szennyeződhetnek el a talajok a szennyvíziszap mezőgazdasági parcellákra való kihelyezésével.

Átgondoltabb mosással, szelektív hulladékgyűjtéssel és a meglévő ruhatárunk optimálisabb kihasználásával sokat tehetünk folyóink tisztaságáért, és saját egészségünk megőrzéséért is.
Forrás: 
SZTE Sajtó

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természetes eredetű, baktériumölő, lebomló csomagolóanyag

Szingapúri és amerikai kutatóknak sikerült olyan biológiailag lebomló csomagolóanyagot fejleszteni, ami elpusztítja az emberre veszélyes baktériumokat, egyben 2-3 nappal hosszabban pulton tartható a belecsomagolt gyümölcs. Az alapanyagot a kukoricafeldolgozás melléktermékéből, a hatóanyagokat kakukkfűből és citrusfélékből nyerik.

Karácsonyfából jó minőségű komposzt

Újév első napján elengedtük az óévet, vízkeresztkor pedig lebontottuk a karácsonyfákat. Ha babonások vagyunk, se előbb, se később, a népi hit ugyanis úgy tartja, ha korábban válunk meg tőle, szerencsétlenséget hoz, ha viszont január 6. éjjelén még teljes díszében pompázik, akkor egész évben úgy kell maradnia.

Megtisztul a Tétényi-fennsík

Együtt megtisztítják a Tétényi-fennsíkot az évtizedekkel ezelőtt otthagyott építési és azóta gyűlő egyéb hulladékoktól a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. kertészeti és hulladékgazdálkodási szakemberei - tájékoztatta a közműtársaság csütörtökön az MTI-t.

Teremtett világunk megóvása közös felelősségünk

Az elmúlt évtizedben 82 új, országos jelentőségű, védett természeti terület létesült összesen 4 107 hektár kiterjedéssel – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán.

Téli olimpia: kizárólag műhavon

Az ötkarikás játékok történetében először történik meg, hogy a téli sportversenyeket mesterségesen előállított havon rendezik meg. Természetes hó nem lesz, és ez esetben nem a klímaváltozás a felelős ezért: a helyszínen ugyanis máskor is nagyon ritkán esik a hó. Akkor miért rendez Kína téli játékokat?

Inváziós fajok az Antarktiszon

Hajók potyautasaként juthatnak az Antarktiszra az invazív fajok, veszélyeztetve törékeny tengeri ökoszisztémáját. Egy a kutató-, halász- és turistahajókat nyomon követő vizsgálat arra az eredményre jutott, hogy a világ mintegy 1500 kikötőjéből érkeznek hajók a Déli-sarkvidékre - írja a BBC hírportálja.

Sokkoló adatok is szerepelnek a Nagy Diák Klímatesztben

Az éghajlatváltozás, a megújuló energia és a környezetszennyezés is témája a DUE Médiahálózat új, edukatív játékának. A Nagy Diák Klímateszt helyenként sokkoló adatokat közöl: 2050-re a tengeri madarak 99 százalékának a gyomrában lesz valamilyen műanyag. A Klímateszt nemcsak a problémákra hívja fel a figyelmet az online verseny során, hanem javaslatokat is tesz Földünk megmentésére.

A melegedő óceánok szélsőséges időjárást hoznak

Rekordmelegek voltak tavaly is az óceánok. A tudósok arra figyelmeztetnek, hogy az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés miatt már hatodik éve dől meg a melegrekord a világ óceánjaiban.

Cukorrépa lehet az új „útszóró só”

A téli lefagyott utak a bosszúságon túl balesetveszélyesek is. A hagyományos sózás ugyan megszünteti ezt a csúszósságat, de káros a környezetre, sőt, a járművekre nézve is.

Folyóba költözött egy fóka

Egy fiatal borjúfóka úgy döntött, hogy elég volt neki a sós vízből, inkább 160 kilométerrel odébb, a Hudson folyóban szeretne élni – írja az AP. A szakértők még nem találkoztak hasonló esettel, bár a viselkedés nem teljesen idegen a fajtól: a borjúfókák alapvetően a part menti, kevésbé sós vizet preferálják.