Back to top

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.

Helyi lakosok panaszkodtak a vízügyeseknél, hogy hódok utak, járdák mellett rágtak körbe, illetve döntöttek ki fákat. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság ezzel kapcsolatos közleményét a magyarnarancs.hu vette észre. A vízügyi szakemberek például a Zagyva és a Gerje partjainál tapasztalták mindezt. Emlékeztetnek arra, hogy a hódokat 2004-2005 között a WWF közreműködésével kezdték visszatelepíteni, a Tisza mentén 9 helyszínen 44 egyedet bocsátottak szabadon.

A természetes ellenséggel nem, jó szaporodási rátával viszont rendelkező állatok „munkájával” 2010-ben, a rendkívüli árvízvédelmi fokozat ideje alatt szembesültek: Tiszasüly térségében egy példány üreget ásott a fővédvonalat keresztező rámpába, amely később beomlott.

Riasztásukra, állományszabályozásukra 2015 óta rendszeresen kérvényt nyújt be az igazgatóság. Jelentős gyarapodást 2016 óta tapasztalnak, ezt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság monitorozása is alátámasztotta. A közlemény rámutat: az akár 10 méteres hosszat is elérő üreg- és járatásó, valamint gátépítési szokását nagyobb veszélyforrásnak ítélik, mint a hódvár-építési tevékenységét. "A belvízelvezető csatornák és az öntözőcsatornák depóniájába fúrt járataival állékonyságában meggyengül a létesítmény...  A Tiszán és a Zagyva visszaduzzasztott szakaszán a 30-50 napos árvizek miatt megnő az esélye, hogy az árvízvédelmi töltésbe járatokat alakít ki. A zagyvai töltéseink kis keresztszelvényűek, meredek rézsűvel rendelkeznek, ahol a hód az árvízvédekezés idején kialakított, 1-10 m hosszúságú járatokkal a legkritikusabb időszakban tudja meggyengíteni a védművet...
A hód ilyen károkozását az illetékességi területünkön a Zagyva folyón már a 2021 téli árvíz idején is tapasztaltunk, de egyre több öntözőcsatorna és belvízelvezető csatorna depóniájában is jelenik meg üreg."

Fotó: Pixabay

Utánajártunk, hazánk többi táján mi a helyzet hódfronton

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2019-ben egy "Hód aktivitás figyelő" applikációt alakított ki androidos készülékekre, válaszolta lapunk érdeklődésére Szilágyi Attila igazgató megbízásából Jilling Alexa kiemelt műszaki referens. „Igazgatóságunk szakemberei az ebben rögzített adatok alapján a hódpopuláció méretét és tevékenységét folyamatosan monitoringozzák. A KDVVIZIG vagyonkezelésében lévő ingatlanokon okozott károk mértéke még nem jelentős, de - a rendelkezésünkre álló, monitoringozásból származó adatok alapján - prognosztizálható ennek növekedése” – tudtuk meg a budapesti székhelyű igazgatóságtól.

Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság PR-referense, Rózsa Gyöngyvér összefoglalójából az derül ki, hogy a bajai központú igazgatóság kezelésében lévő vízkárelhárítási művekben - néhány egyedi, elszigetelt és kezelhető esettől eltekintve - nem okoztak károkat a faj egyedei.

„A hódok elterjedésének területi jelei azonban egyre több helyen és egyre nagyobb kiterjedéssel észlelhetők a működési területünkön. Jelentősebbnek tekinthető károkozás a vízfolyások menti galériaerdők faállományában tapasztalható.”

A hód és kártételének megjelenése térben és időben növekvő jelleget mutat a működési területen, jelenlétével gyakoribbá váltak a lakossági és gazdálkodói jelzések. Ezt már az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság PR-referense, Szabó Henriett válaszolta Németh József igazgató nevében. „A hód kártételével kapcsolatban érkező bejelentéseket vízgazdálkodási és vízkárelhárítási szempontból fogadjuk és kezeljük.”

"Munkatársaink néhány száz fős eurázsiai hódpopulációra utaló jeleket majdnem 25 km hosszan, 10 vízfolyás mentén figyeltek meg 2021-ben" - írta a Felső-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóságot irányító Bodnár Gáspár.  "A hódok jelenlétére utaló leggyakoribb nyomok a véderdőkben lekérgelt, megrágott és sok esetben kidöntött fatörzsek, melyek vízfolyási akadályt képezve jelentős többletmunkát eredményeznek, a fenntartási munkákat megnehezítik.

Jellemző kártételeik továbbá a töltések, depóniák károsítása, lefolyási viszonyok átalakítása, ezzel árvízi kockázat növelő hatásuk sem elhanyagolható. Idén közvetlen vízkárveszélyt okozó üregről, rézsűcsúszásról is beszámoltak a felmérők. Lefolyási akadályt és mederelfajúlást okozó fabedőléseket több folyó mentén észleltek.

A hódállomány hazai terjedési ütemét figyelembe véve várhatóan a Felső-Tisza mentén is fel kell készülnünk a hódokkal kapcsolatos feladatok növekedésére."

A helyzetre a természetvédelem oldaláról is kíváncsiak voltunk, cikkünk megírásáig egyelőre egy nemzeti parktól kaptunk részletes információt. A nagy folyók hullámterén korábban is természetes módon itt élő faj legújabb kori megjelenését 2006 előtt nem észlelte a Természetvédelmi Őrszolgálat, ám abban az évben a WWF Magyarország kis példányszámban telepített be hódokat a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben található Körtvélyesi-Holt-Tiszára, tudtuk meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság leveléből. Kiss Mónika kommunikációs referens válaszában arra is kitér, hogy a Duna-Tisza közén a legtöbb, számára alkalmas élőhelyen is megjelent a faj: például Tiszaalpáron, a Péteri-tónál, a Duna-völgyi Főcsatornán. A működési területükön élő hódok állományának nagyságáról nincsenek pontos adataik, becsléseik szerint több száz példányról lehet szó. A KNPI felé tett, hódok kártételére vonatkozó panaszjelzések nem gyakoriak, erre vonatkozó legtöbb információval a KÖTIVIZIG jelentkezett, akinek a működési területe kismértékben átfed a KNPI-vel. Évenként néhány esetben tesznek magángazdálkodók fásszárú gazdasági növényeik károsodása miatt bejelentést, jogvita vagy államigazgatási konfliktus ilyen okból kifolyólag még nem volt.

Fotó: Pixabay

„Az eddigi felmérések tanulsága alapján a hódoknak a vízterektől való átlagos eltávolodásának mértéke csupán néhány 10 méter lehet. Ennek megfelelően az erdő- és mezőgazdálkodókat negatívan érintő hódhatás akkor fordul elő, amikor az emberi tevékenység ezen a keskeny vízparti zónán belül is jelentős. A széles galériaerdők, a véderdő szerepét betöltő területek, továbbá a természetvédelmi területek szinte teljes mértékben mentesülnek az ilyen típusú konfliktusok alól.

Tapasztalatok szerint az érintettek gyakran a kidöntött, vagy éppen csak megkezdett, veszélyesnek minősített fák teljes eltávolítását választják, ami azonban tovább fokozza a fennálló problémát, hiszen a hód újabb törzsek rágására kényszerül a táplálékszerzés érdekében.

Az ilyen, emberi válaszlépések hiányában a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a hódok által okozott rágás és fadöntés is kevésbé kifejezett. Ezzel együtt a bokorfüzesek védelme és telepítése – a hódok számára szükséges táplálékbázis biztosításával – szintén enyhíthet a konfliktushelyzeteken.

Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a megőrizendő életközösségek fenntartását a hódállomány nem veszélyezteti. Sőt, a klímaváltozás és a talajvízszint csökkenés következtében a Duna-Tisza közét jelentős mértékben érintő szárazodás ellen hathat a hódok esetenkénti vízvisszatartó tevékenysége, amellyel különböző életközösség életfeltételeinek a meglétét is biztosítják” – áll a KNPI részletes tájékoztatásában.

Fotó: Pixabay

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Mérföldkő a vadgazdálkodásban

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferenciát rendeztek. Az ötnapos szimpózium mintegy 50 szakmai előadása a világkiállítás évének vadászati és vadgazdálkodási gondjaira hívta fel a figyelmet. A megfogalmazott gondolatokból kiadvány született, melyet a későbbiekben leemelve a polcról, visszatekinthetünk a 2021-es év szakmai kihívásaira.

Számos ágazatban alkalmazhatók

A drónok nemcsak hasznosak, de egyre népszerűbbek is a precíziós gazdálkodásban. Jelentősen megkönnyítik a munkavégzést úgy, hogy közben számos adatot gyűjthetünk az adott növénykultúrákról. De nemcsak a mezőgazdaságban, a vadgazdálkodásban is remekül alkalmazhatók a kiegészítő eszközök segítségével. Túlzások nélkül kijelenthető, a jövő eszköze lehet a modern gazdálkodásban.

Hatalmas jéghalkolóniát találtak a kutatók a Weddell-tengerben

Hatalmas, virágzó jéghalkolóniát fedeztek fel az Antarktisz körüli tengerfenéket vizsgáló kutatók.

Erdőket zártak le a sertéspestis miatt

Olaszország észak-nyugati régióiban, Liguria és Piemont tartományban betiltották a vadászatot, az erdei kirándulást és a gombaszedést is az afrikai sertéspestisben elpusztult vaddisznók miatt - jelentette a Huffington Post hírportál olasz nyelvű oldala vasárnap.

Megtisztul a Tétényi-fennsík

Együtt megtisztítják a Tétényi-fennsíkot az évtizedekkel ezelőtt otthagyott építési és azóta gyűlő egyéb hulladékoktól a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. kertészeti és hulladékgazdálkodási szakemberei - tájékoztatta a közműtársaság csütörtökön az MTI-t.

Teremtett világunk megóvása közös felelősségünk

Az elmúlt évtizedben 82 új, országos jelentőségű, védett természeti terület létesült összesen 4 107 hektár kiterjedéssel – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán.

Örömforrás a szarvasgomba

A fekete szarvasgombának sok rajongója van, kiderült, akik szeretik valószínűleg nem csak a különleges ízét kedvelik, hanem a benne található boldogsághormon is erősíti a kötődésüket.

Ősborókás a főváros közelében

Az utóbbi évszázadokban az urbanizáció hatása jelentősen rányomja bélyegét a természeti környezetre. Fokozottan érzékelhető ez a nagyvárosok, így Budapest közelében is. Ennek ellenére a Csévharaszt határában lévő ősborókás máig megőrizte természetszerű jellegét.

Téli olimpia: kizárólag műhavon

Az ötkarikás játékok történetében először történik meg, hogy a téli sportversenyeket mesterségesen előállított havon rendezik meg. Természetes hó nem lesz, és ez esetben nem a klímaváltozás a felelős ezért: a helyszínen ugyanis máskor is nagyon ritkán esik a hó. Akkor miért rendez Kína téli játékokat?