Back to top

Várat épít, gátat bont: mi az?

A hódokat közel két évtizede kezdték visszatelepíteni hazánk számos pontján. Az állatoknak nincs természetes ellensége, jól szaporodnak. Életmódjának megfelelően fákat dönt ki, járatokat ás. Előbbivel kevesebb az ember gondja - utóbbiból viszont akár baj is lehet.

Helyi lakosok panaszkodtak a vízügyeseknél, hogy hódok utak, járdák mellett rágtak körbe, illetve döntöttek ki fákat. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság ezzel kapcsolatos közleményét a magyarnarancs.hu vette észre. A vízügyi szakemberek például a Zagyva és a Gerje partjainál tapasztalták mindezt. Emlékeztetnek arra, hogy a hódokat 2004-2005 között a WWF közreműködésével kezdték visszatelepíteni, a Tisza mentén 9 helyszínen 44 egyedet bocsátottak szabadon.

A természetes ellenséggel nem, jó szaporodási rátával viszont rendelkező állatok „munkájával” 2010-ben, a rendkívüli árvízvédelmi fokozat ideje alatt szembesültek: Tiszasüly térségében egy példány üreget ásott a fővédvonalat keresztező rámpába, amely később beomlott.

Riasztásukra, állományszabályozásukra 2015 óta rendszeresen kérvényt nyújt be az igazgatóság. Jelentős gyarapodást 2016 óta tapasztalnak, ezt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság monitorozása is alátámasztotta. A közlemény rámutat: az akár 10 méteres hosszat is elérő üreg- és járatásó, valamint gátépítési szokását nagyobb veszélyforrásnak ítélik, mint a hódvár-építési tevékenységét. "A belvízelvezető csatornák és az öntözőcsatornák depóniájába fúrt járataival állékonyságában meggyengül a létesítmény...  A Tiszán és a Zagyva visszaduzzasztott szakaszán a 30-50 napos árvizek miatt megnő az esélye, hogy az árvízvédelmi töltésbe járatokat alakít ki. A zagyvai töltéseink kis keresztszelvényűek, meredek rézsűvel rendelkeznek, ahol a hód az árvízvédekezés idején kialakított, 1-10 m hosszúságú járatokkal a legkritikusabb időszakban tudja meggyengíteni a védművet...
A hód ilyen károkozását az illetékességi területünkön a Zagyva folyón már a 2021 téli árvíz idején is tapasztaltunk, de egyre több öntözőcsatorna és belvízelvezető csatorna depóniájában is jelenik meg üreg."

Fotó: Pixabay

Utánajártunk, hazánk többi táján mi a helyzet hódfronton

A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2019-ben egy "Hód aktivitás figyelő" applikációt alakított ki androidos készülékekre, válaszolta lapunk érdeklődésére Szilágyi Attila igazgató megbízásából Jilling Alexa kiemelt műszaki referens. „Igazgatóságunk szakemberei az ebben rögzített adatok alapján a hódpopuláció méretét és tevékenységét folyamatosan monitoringozzák. A KDVVIZIG vagyonkezelésében lévő ingatlanokon okozott károk mértéke még nem jelentős, de - a rendelkezésünkre álló, monitoringozásból származó adatok alapján - prognosztizálható ennek növekedése” – tudtuk meg a budapesti székhelyű igazgatóságtól.

Az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság PR-referense, Rózsa Gyöngyvér összefoglalójából az derül ki, hogy a bajai központú igazgatóság kezelésében lévő vízkárelhárítási művekben - néhány egyedi, elszigetelt és kezelhető esettől eltekintve - nem okoztak károkat a faj egyedei.

„A hódok elterjedésének területi jelei azonban egyre több helyen és egyre nagyobb kiterjedéssel észlelhetők a működési területünkön. Jelentősebbnek tekinthető károkozás a vízfolyások menti galériaerdők faállományában tapasztalható.”

A hód és kártételének megjelenése térben és időben növekvő jelleget mutat a működési területen, jelenlétével gyakoribbá váltak a lakossági és gazdálkodói jelzések. Ezt már az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság PR-referense, Szabó Henriett válaszolta Németh József igazgató nevében. „A hód kártételével kapcsolatban érkező bejelentéseket vízgazdálkodási és vízkárelhárítási szempontból fogadjuk és kezeljük.”

"Munkatársaink néhány száz fős eurázsiai hódpopulációra utaló jeleket majdnem 25 km hosszan, 10 vízfolyás mentén figyeltek meg 2021-ben" - írta a Felső-Tisza Vidéki Vízügyi Igazgatóságot irányító Bodnár Gáspár.  "A hódok jelenlétére utaló leggyakoribb nyomok a véderdőkben lekérgelt, megrágott és sok esetben kidöntött fatörzsek, melyek vízfolyási akadályt képezve jelentős többletmunkát eredményeznek, a fenntartási munkákat megnehezítik.

Jellemző kártételeik továbbá a töltések, depóniák károsítása, lefolyási viszonyok átalakítása, ezzel árvízi kockázat növelő hatásuk sem elhanyagolható. Idén közvetlen vízkárveszélyt okozó üregről, rézsűcsúszásról is beszámoltak a felmérők. Lefolyási akadályt és mederelfajúlást okozó fabedőléseket több folyó mentén észleltek.

A hódállomány hazai terjedési ütemét figyelembe véve várhatóan a Felső-Tisza mentén is fel kell készülnünk a hódokkal kapcsolatos feladatok növekedésére."

A helyzetre a természetvédelem oldaláról is kíváncsiak voltunk, cikkünk megírásáig egyelőre egy nemzeti parktól kaptunk részletes információt. A nagy folyók hullámterén korábban is természetes módon itt élő faj legújabb kori megjelenését 2006 előtt nem észlelte a Természetvédelmi Őrszolgálat, ám abban az évben a WWF Magyarország kis példányszámban telepített be hódokat a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben található Körtvélyesi-Holt-Tiszára, tudtuk meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság leveléből. Kiss Mónika kommunikációs referens válaszában arra is kitér, hogy a Duna-Tisza közén a legtöbb, számára alkalmas élőhelyen is megjelent a faj: például Tiszaalpáron, a Péteri-tónál, a Duna-völgyi Főcsatornán. A működési területükön élő hódok állományának nagyságáról nincsenek pontos adataik, becsléseik szerint több száz példányról lehet szó. A KNPI felé tett, hódok kártételére vonatkozó panaszjelzések nem gyakoriak, erre vonatkozó legtöbb információval a KÖTIVIZIG jelentkezett, akinek a működési területe kismértékben átfed a KNPI-vel. Évenként néhány esetben tesznek magángazdálkodók fásszárú gazdasági növényeik károsodása miatt bejelentést, jogvita vagy államigazgatási konfliktus ilyen okból kifolyólag még nem volt.

Fotó: Pixabay

„Az eddigi felmérések tanulsága alapján a hódoknak a vízterektől való átlagos eltávolodásának mértéke csupán néhány 10 méter lehet. Ennek megfelelően az erdő- és mezőgazdálkodókat negatívan érintő hódhatás akkor fordul elő, amikor az emberi tevékenység ezen a keskeny vízparti zónán belül is jelentős. A széles galériaerdők, a véderdő szerepét betöltő területek, továbbá a természetvédelmi területek szinte teljes mértékben mentesülnek az ilyen típusú konfliktusok alól.

Tapasztalatok szerint az érintettek gyakran a kidöntött, vagy éppen csak megkezdett, veszélyesnek minősített fák teljes eltávolítását választják, ami azonban tovább fokozza a fennálló problémát, hiszen a hód újabb törzsek rágására kényszerül a táplálékszerzés érdekében.

Az ilyen, emberi válaszlépések hiányában a természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a hódok által okozott rágás és fadöntés is kevésbé kifejezett. Ezzel együtt a bokorfüzesek védelme és telepítése – a hódok számára szükséges táplálékbázis biztosításával – szintén enyhíthet a konfliktushelyzeteken.

Természetvédelmi oltalom alatt álló területeken a megőrizendő életközösségek fenntartását a hódállomány nem veszélyezteti. Sőt, a klímaváltozás és a talajvízszint csökkenés következtében a Duna-Tisza közét jelentős mértékben érintő szárazodás ellen hathat a hódok esetenkénti vízvisszatartó tevékenysége, amellyel különböző életközösség életfeltételeinek a meglétét is biztosítják” – áll a KNPI részletes tájékoztatásában.

Fotó: Pixabay

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két világ határán

A Budapesttől keletre hullámzó Gödöllői-dombság hazánk egyik különös és különleges kistája. Magyarország egyik legerdősültebb területe összekötő kapocsként szolgál az Alföld és az Északi-középhegység között, összetett erdei ökoszisztémája pedig komoly kihívások elé állítja állami erdeinek kezelőjét, a Pilisi Parkerdőt. Ismerjük meg a hazai erdészek 152. vándorgyűlésének helyszínét, a két földrajzi tájegység határán fekvő, páratlanul változatos Gödöllői-dombságot.

Végre javulhat az aszályhelyzet

A következő három forró nap fokozott figyelmet igényel a vízügyes szakemberektől is, de az előrejelzések szerint a hétvégétől mérsékelten javulhat az aszályhelyzet - közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerdán az MTI-vel.

A mini arborétumok szerepe a klímavédelemben

Egy forró, szélcsendes napon a lombos fák közelében akár 10-15 °C-kal hűvösebb lehet, mint egy napsütésnek jobban kitett városi területen. A fák kulcsszerepet játszanak a hőstressz megelőzésében és a klímabarát, élhetőbb városok kialakításában. Világszerte számos helyen vizsgálják a lombos fák klímavédelemben betöltött szerepét.

Több vanília, több vadvilág?

Hogyan lehet megőrizni a biológiai sokféleséget úgy, hogy közben a madagaszkári vaníliatermesztő családi gazdaságok megélhetése is biztosított legyen? Egy új tanulmány szerint van rá mód. A kutatócsoport kimutatta, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvények terméshozama nem különbözik az erdeiektől. A parlagon hagyott földeken való termesztés pedig a biodiverzitásra is jó hatással van.

Rendkívüli tarvágások nélkül biztosítható a szükséges tűzifa

„Véleményem szerint az őszi, előre tervezett fakitermelések megindulását követően fokozatosan enyhülni fog és az év végéig meg is fog szűnni a lokálisan kialakuló tűzifahiány” – mondta el Dégi Zoltán Géza, a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: társasága nem alkalmaz mennyiségi korlátozást az értékesítésben, csak ha spekulációs vásárlást akadályoz meg vele.

Ötven hektárnyi ősgyep és nádas égett le

Ősgyep és nádas égett mintegy ötven hektárnyi természetvédelmi területen, Átány közelében - közölte a Heves megyei katasztrófavédelmi szóvivő kedden az MTI-vel.

Megfékezték az újabb erdőtüzet

Több hektár erdő károsodott 2022. augusztus 15-én, délután Sály községhatárban, az ÉSZAKERDŐ Zrt. kezelésében levő területen keletkezett erdőtűzben.

Külföldi laboratóriumokba küldik az Odera folyóból vett mintákat

Külföldi laboratóriumi vizsgálatra küldik a halpusztulás sújtotta Odera folyóból vett vízmintákat - közölte kedden a lengyel környezetvédelmi felügyelet (GIOS).

Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter

Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása - erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István tárcavezető. Az állami erdőkre vonatkozóan megjelent miniszteri utasítás egyértelműen cáfolja a sajtóban megjelent hamis feltételezéseket.

A változatos nagylevelű hárs

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Elsősorban azokat a fajokat helyezik előtérbe, amelyeknek erdészeti jelentősége is van, de az utóbbi időszakban elterelődött róluk a figyelem. A novemberi online szavazáson a három jelölt közül kedvelt díszfáink egyike, a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) kapta a legtöbb voksot, így az akár több száz évig is élő, jól mézelő faj lett 2022 fája.