Back to top

Ki is húzza a Mikulás szánját?

"Két szarvas húzta, szán repítette" - szól az ismert gyerekdal. Na de milyen szarvas is? Manapság számtalan grafika, kerámia, plüss kapható Mikulás és Karácsony környékén, melyek különféleképpen ábrázolják a szánt húzó agancsos patásokat. Nem is csoda a változatosság, hiszen 55 szarvasféle él a világon!

Rénszarvas egy karácsonyi grafikán
Rénszarvas egy karácsonyi grafikán
Szent Miklós a gyermekek és diákok védőszentje, belőle alakult ki később az ajándékosztó püspöksüveges Mikulás. A mai gyermekeknek mesélt legenda szerint a Lappföldön él, és minden évben felszerszámozza rénszarvasait, akik az ajándékokkal roskadásig megrakott szánkóját húzzák. Ismerkedjünk meg a rénszarvasokkal!

A szarvasféléknek nevük ellenére nem szarva, hanem agancsa van. Az agancs szavunk nagyon „fiatal”, csupán 100 éves. A nyelvújítás előtt nem tettek különbséget szarv és agancs között. Biológiai szempontból azonban jelentős az eltérés: a szarv alapja a koponyával összenőtt szarvcsap. Ezt öleli körül egy szaruhüvely, mely ugyanabból az anyagból épül fel, mint az emberi köröm vagy haj. A szarv folyamatos növekedésben van. Az agancsot ezzel szemben csontszöveg alkotja, és a szarvasfélék évente levetik, majd újra növesztik.

Rénszarvas

A rénszarvasok Európa északi részein és Észak-Amerikában élnek. Előbbi helyen taránd-, illetve iramszarvasként is ismerik, míg utóbbiban a karibu az elterjedt megnevezése.

A faj különlegessége, hogy mind a hím, mind a nőivarú példányok agancsot viselnek,

míg a többi fajnál csak hímek büszkélkedhetnek eme fejdísszel. Méretük változatos lehet, vannak köztük egészen kisméretű példányok is: testhosszuk 120–220 cm, marmagasságuk 87–140 cm, testtömegük pedig 60–318 kg között változhat. Patái különösen szélesek, laposak, így kevésbé süllyed el a hóban és a mocsárban, könnyebben mozog sarkvidéki élőhelyein.

Eurázsiában már legalább háromezer esztendeje háziasították. Mivel kiválóan alkalmazkodott a sarkköri élethez, ezért a tundrán és a tajgán a rénszarvas nem csak a legjobb igásállat, de húst és tejet ad, prémjét felhasználják ruhák és sátrak készítésére, csontja és ina különféle szerszámokhoz nyersanyag. És még a Mikulás szánját is képes húzni...

A számik, avagy lappok a mai napig nomád életmódot folytatnak rénszarvasaikkal
A számik, avagy lappok a mai napig nomád életmódot folytatnak rénszarvasaikkal

A mai napig fontos háziállatai a számiknak, avagy lappoknak. A hagyományosan nomád nép életmódja teljes mértékig a rénszarvasokra épül. Minden évben tavasszal északra, a tengerhez vándorolnak állataikkal, ahol kevesebb a szúnyog és hűvösebb az idő. Ősszel ismét útra kelnek a szárazföld belsejébe, vissza a téli szálláshelyeikre.

Jávorszarvas

A legnagyobb ma élő szarvasféle, és a karácsonyi képeslapok egyik kedvelt szereplője. Bár most már tudjuk, hogy nem ő húzza a Mikulás szánját, mégis érdemes megismerkedni ezzel az impozáns jószággal. Szintén északi elterjedésű faj, akárcsak a rénszarvas, de azzal ellentétben magányosan él. Ez a nőstényekre is érvényes, melyek a legtöbb nagy testű szarvassal ellentétben nem verődnek csapatokba. Egyedül vezetik utódukat amíg az önállóvá nem válik.

Testhossza 240-310 centiméter, testsúlya 200-490 kilogramm nőstényeknél, 380–700 kg hímeknél, marmagassága 1,4-2,1 m.

A legnagyobb kilőtt példány 2,33 méter marmagasságú 820 kilogramm tömegű volt!

A hímek agancsa a tövétől pár centire ellaposodik és hatalmas lapátot formál, melynek szélén 40 apró nyúlvány is kialakulhat. A fejdísz szélessége akár a 2 métert is elérheti.

Nagy, lapos patája segítik a mozgást a havon és a mocsaras élőhelyeken. A lomblevelek és rügyek mellett szívesen fogyaszt vízinövényeket is, amiért akár a víz alá is lemerül.

Egy fejőasszony kedvenc jávortehenével. A kép a kostromai farmon készült 2003-ban.
Egy fejőasszony kedvenc jávortehenével. A kép a kostromai farmon készült 2003-ban.
Fotó: Wikimedia Commons/Alexander Minaev
Méretéből és erejéből adódóan kifejezetten veszélyes állat, Amerikában például gyakrabban támadnak emberre, mint a medvék vagy a farkasok. Ennek ellenére

a volt Szovjetunió területén kísérletek folynak háziasítására, hús- és tejtermelés céljából.

Az 1963-ban alapított Kostromai Jávorszarvas Farm 2003-ban még biztosan működött, az akkori adatok szerint 33 állat élt ott szabadtartásban, rádió-, és GPS adós nyakörvekkel felszerelve. Erre azért van szükség, mert ugyan a szarvasok szelídek, emberhez szokottak, de hajlamosak "elfeledkezni" a napi fejésről. Az őket gondozók így könnyebben megtalálják a hatalmas területen szabadon csatangoló teheneket, és meg tudják őket fejni. Az hús és tejtermelés mellett voltak próbálkozások arra is, hogy a szarvasokat hátas illetve igavonóként használják, de a kísérlet azonban nem volt túl sikeres. Ez persze nem akadályozza meg a művészeket abban, hogy a Mikulás szánja elé befogva ábrázolják őket - elvégre egy olyan varázslatos személy, mint a Mikulás, biztosan elboldogul egy makacs jávorszarvassal is.

Illusztráció 1879-ből: Davis és a szelíd jávorszarvasa a Peace folyónál. H. Bullock Webster grafikája
Illusztráció 1879-ből: Davis és a szelíd jávorszarvasa a Peace folyónál. H. Bullock Webster grafikája
Fotó: Wikimedia Commons

Mind a rén-, mind a jávorszarvas érdekessége, hogy rendszertani szempontból az őzformák alcsaládjába tartoznak, tehát a nálunk is honos őz közelebbi rokonai.

Gímszarvas

A nálunk őshonos és gyakori gímszarvas is előfordul a karácsonyi kavalkád szereplőjeként. Nem csoda, hiszen gyakran kerül szem elé. A gímszarvas az egyik legnagyobb szarvasféle. Európa legnagyobb részét, a Kaukázus térségét, Anatóliát és Ázsia nyugati és középső részeit népesíti be.

A Marokkó és Tunézia közötti Atlasz hegységben is megtalálható, ezzel kiérdemelte az Afrika egyetlen szarvasa címet.

Jelen van még Dél-Amerikában, ahol az egyik legveszélyesebb inváziós fajként tartják számon. Élőhelyétől függ a testmérete, de általában a bika hossza 175–250 centiméter, marmagassága 100–150 centiméter, testtömege 160–300 kilogramm; a tehén hossza 160–210 centiméter, testtömege 120–170 kilogramm.

Gyönyörű, sokágú agancsának mérete és külalakja is erősen függ attól, hol él, de befolyásolja az állat kora is. A fiatalabb bikáké jellemzően kevesebb ágú, és ahogy öregszenek, úgy nő az ágak száma és az agancs tömege is. Miután igen szoros összefüggés van a bika agancsfejlődése és kondíciója között, ha az állat ereje csökken - például öregszik -, vagy esetleg táplálkozása nem kielégítő, az agancs visszafejlődik.

Gímszarvasra emlékeztető karácsonyfadísz
Gímszarvasra emlékeztető karácsonyfadísz

A gímszarvas számos európai barlangfestményen és tárgyon szerepel; a legrégebbiek 40 000 évesek és a paleolitikumból származnak. A magyarság számára is fontos jelentőséggel bír, a mondabeli Hunor és Magor által üldözött csodaszarvas is feltehetően egy gímszarvas volt.

Ugyan nem ipari léptékben, de szarvasfarmokon tenyésztik a világ különböző pontjain.

A tehenek a természetben is csoportosan mozognak, így könnyen tartható "haszonállat". Elsősorban húsa és agancsa miatt, a keleti orvoslásban azonban keresett az úgynevezett agancsháncs is. Ez a még fejlődő agancsot borító barka, amit a bika a kész agancsról ledörzsöl.

Egyéb agancsosok

A művészek kreativitása azonban határtalan, ezért nem csak a fent említett három szarvas fajjal találkozhatunk az téli ünnepek közeledtével, de ezek a leggyakoribbak. Sokszor látunk például pöttyös bundás példányokat. A fiatal szarvasok (és az őzek) pöttyös bundával jönnek a világra, így könnyebben rejtőznek el a ragadozók elől. Európában a dámszarvas az egyetlen faj, ahol a kifejlett egyedek is megtartják mutatós szőrzetüket. A dámok hosszú ágú agancsának vége lapátszerűen ellaposodik, hasonlóan a jávorszarvaséhoz.

A dámszarvasoknak több színváltozatuk is létezik, a fehér példányok kifejezetten jól mutatnak karácsonyi szarvasként. (A háttérben álló állat viszont már nem dámszarvas)
A dámszarvasoknak több színváltozatuk is létezik, a fehér példányok kifejezetten jól mutatnak karácsonyi szarvasként. (A háttérben álló állat viszont már nem dámszarvas)

Szintén pöttyös bundával büszkélkedhet a beszédes nevű pettyes szarvas és a szika szarvas is. Ez a két faj ázsiai eredetű, de utóbbiból például az Egyesült Királyság területén találhatunk betelepített, vadon élő állományokat.

Egyes esetekben az is előfordulhat, hogy az ábrázolt szarvas a képzelet szüleménye, és több szarvas fajból "gyúrták" össze. Az ünnep szempontjából persze teljesen mindegy, hogy melyik jószág díszíti a Mikulás zsákot, vagy éppen a karácsonyfánkat, hiszen mindegyik agancsos patás gyönyörű és különleges a maga nemében.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természet és közjólét harmóniája

A Gerecse-hegység déli és nyugati, illetve a Vértes északi területein, tizenöt település határában, mintegy 11 400 hektáron kezeli az állami erdőket a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság. Tevékenysége gerincét a természetközeli erdőgazdálkodás több pilléren nyugvó szemlélete határozza meg.

Farsangot rendez a hétévégén a fővárosi állatkert

Változatos programokkal, egyebek mellett látványetetésekkel, ismeretterjesztő előadásokkal, kézműveskedéssel várja látogatóit a Fővárosi Állat- és Növénykert a hétvégén, a Mackófarsang című rendezvényen - tájékoztatta az intézmény hétfőn az MTI-t.

Legelő tehenek biztosítják a siketfajdok fennmaradását

Skócia egyik legritkább madara a siketfajt. Sikeres visszatelepítés után most tehenekkel igyekeznek jó minőségű élőhelyet létrehozni számukra a skót felföldi erdőkben, így biztosítva a faj fennmaradását.

A hazai génmegőrzés páratlan érték

Az őshonos haszonállatok és növények hazai génmegőrzése világviszonylatban is kiemelkedő – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Intézetének Baromfitelepén, a megújult központi épület mai átadásán. A korszerűsítésre 163 millió forintos állami támogatással került sor.

A disznók nem lesznek COVID-osak

Az Iowa Állami Egyetem (Iowa State University - ISU) tudósai fontos nyomra bukkanhattak, amely fényt deríthet arra, hogy a sertések miért nem betegszenek meg, amikor a koronavírusnak vannak kitéve.

Génveszteség az egyoldalú táplálkozás miatt: veszélyben a ragadozók

A Journal of Evolutionary Biology című folyóiratban nemrég megjelent tanulmányukban a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a ragadozók különösen érzékenyek lehetnek a környezeti toxinokkal szemben, mivel evolúciós fejlődésük során elvesztették a méregtelenítési folyamathoz nélkülözhetetlen NR1I3 génjüket.

Jelentős pusztítást okozhat Brüsszel ámokfutása az agráriumban

A Wageningeni Egyetem és Kutatási Központ (WUR) tanulmánya szerint súlyos következményekkel járhat az uniós élelmiszertermelésre, a gazdaságokra és a vidékre nézve az Európai Bizottság „Termőföldtől az asztalig” (F2F) és Biodiverzitás stratégiája. Sok gazdát tönkretennének, a termelést korlátoznák, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás pedig nem csökkenne érdemben.

Csataló helyett harci öszvér

A Mezopotámiából származó 4500 éves ikonográfiák és szövegek azt mutatják, hogy a jómódúak lóféléket használtak utazásra és hadviselésre egyaránt. Azonban hogy ezek miféle állatok voltak, az eddig rejtély volt.

Hol tart a magyar kutyatenyésztés világviszonylatban?

Egyes kutyafajtákkal nagyon jól állunk a képzeletbeli világranglistán, és annak a két magyar kutyafajtánknak, melyek világfajtának számítanak (fekete puli, rövidszőrű magyar vizsla) is biztos tenyésztői bázisa van nálunk, az anyaországban, ám profizmusra kell törekedni ezután is, mert vannak trónkövetelők...

A természetvédők felháborodtak, amiért három ország a farkasok vesztét akarja

Finnország csatlakozik Svédországhoz és Norvégiához, hogy felmérjék a téli farkasállományt, de eközben a természetvédelmi csoportok az Európai Unióhoz segítségét kérik, hogy lépjen fel a farkasok lemészárlása ellen.