Back to top

Debrecen zöld koronája

Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.

A Debreceni Erdőskönyv olvasói számos érdekességet tudhatnak meg a város zöld koronájaként számon tartott Nagyerdőről, amelynek északkeleti részén 31 hektárt védetté nyilvánítottak 1939. október 10-én. Ezt a területet a debreceni, majd a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be. A könyvben a védetté nyilvánítás eredeti dokumentumainak másolata is megtalálható. Gencsi Zoltán bemutatja azt a 19. században, Török Gábor erdőmester által elindított folyamatot is, amelynek eredményeként létrejött a debreceni parkerdő, ami ma már sok városlakónak nyújt természetközeli kikapcsolódást.

„Az erdőségek különböző időben és különböző körülmények között jutottak Debrecen város kezére. Egy részük, mint a Nagyerdő, Apafája, Nagycsere adománylevéllel került a birtokukba. Haláp, Bánk, Gúth, Pac, Ohat, Savóskút, Fancsika és Monostor erdeit a falvak pusztulását követően zálogolják és használják.”

A rendkívül olvasmányos, közérthető, gazdagon illusztrált kötetben a Debrecenhez egykor szorosan kötődő környékbeli területek is helyet kaptak.

Csaknem 140 éve közlekedik a megyeszékely környékén a Zsuzsi Erdei Vasút, amely az ország legrégebben működő kisvasútja. Az Erdőskönyvben a történetéről, megalapításáról, mindennapjairól is olvashatunk. A szerző például felidézi azt is, hogy volt olyan időszak, amikor természetben (burgonyával, olajjal, szalonnával, tojással) is lehetett fizetni az utazásért.

Erdők jó kezekben – ez a NYÍRERDŐ Zrt. jelmondata. A társaság munkatársai igyekeznek a gondjukra bízott értékeket minél több emberrel megismertetni. Ennek a szemléletnek részeként az erdőgazdaság az elmúlt években kiadta a Bereg egyik legszebb részét, a Bockerek-erdőt bemutató erdészettörténeti monográfiát, a Nyírség szívében fekvő Baktai-erdőt feltérképező könyvet, és a szabolcsi megyeszékhely ékeként számon tartott Sóstói-erdőt megismertető kötetet. Ezekhez csatlakozik most a Debreceni Erdőskönyv.

A könyv megvásárolható a társaság nyíregyházi központjában, a Debreceni Erdészetnél, illetve az Erdőspusztai Bemutatóházban.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Két világ határán

A Budapesttől keletre hullámzó Gödöllői-dombság hazánk egyik különös és különleges kistája. Magyarország egyik legerdősültebb területe összekötő kapocsként szolgál az Alföld és az Északi-középhegység között, összetett erdei ökoszisztémája pedig komoly kihívások elé állítja állami erdeinek kezelőjét, a Pilisi Parkerdőt. Ismerjük meg a hazai erdészek 152. vándorgyűlésének helyszínét, a két földrajzi tájegység határán fekvő, páratlanul változatos Gödöllői-dombságot.

Több vanília, több vadvilág?

Hogyan lehet megőrizni a biológiai sokféleséget úgy, hogy közben a madagaszkári vaníliatermesztő családi gazdaságok megélhetése is biztosított legyen? Egy új tanulmány szerint van rá mód. A kutatócsoport kimutatta, hogy a felhagyott területekre telepített vaníliaültetvények terméshozama nem különbözik az erdeiektől. A parlagon hagyott földeken való termesztés pedig a biodiverzitásra is jó hatással van.

Szimbólummá vált szobor

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agriculture Organisation, FAO) 1970-ben Budapesten tartotta VII. Regionális Konferenciáját. Erre az alkalomra id. Szabó István Kossuth-díjas szobrász egyetlen fatörzsből kifaragta Kenyér című, 100 centiméteres alkotását.

Rendkívüli tarvágások nélkül biztosítható a szükséges tűzifa

„Véleményem szerint az őszi, előre tervezett fakitermelések megindulását követően fokozatosan enyhülni fog és az év végéig meg is fog szűnni a lokálisan kialakuló tűzifahiány” – mondta el Dégi Zoltán Géza, a Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: társasága nem alkalmaz mennyiségi korlátozást az értékesítésben, csak ha spekulációs vásárlást akadályoz meg vele.

Megfékezték az újabb erdőtüzet

Több hektár erdő károsodott 2022. augusztus 15-én, délután Sály községhatárban, az ÉSZAKERDŐ Zrt. kezelésében levő területen keletkezett erdőtűzben.

Megerősítette az erdők fokozott védelmét az agrárminiszter

Az energiaválság miatt hozott, fakitermelést könnyítő szabályok jövő március végéig érvényesek, természetvédelmi területen pedig továbbra is tilos az őshonos fák tarvágása - erősítette meg miniszteri utasításban a kormány eddigi álláspontját Nagy István tárcavezető. Az állami erdőkre vonatkozóan megjelent miniszteri utasítás egyértelműen cáfolja a sajtóban megjelent hamis feltételezéseket.

A változatos nagylevelű hárs

Az Országos Erdészeti Egyesület 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. Elsősorban azokat a fajokat helyezik előtérbe, amelyeknek erdészeti jelentősége is van, de az utóbbi időszakban elterelődött róluk a figyelem. A novemberi online szavazáson a három jelölt közül kedvelt díszfáink egyike, a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) kapta a legtöbb voksot, így az akár több száz évig is élő, jól mézelő faj lett 2022 fája.

A természet menyegzője, sokrétű haszon

A szelídgesztenye virágzásának időszaka igazi fesztiválhangulatot teremt a természetben, mesés édenkertté változnak a szelídgesztenyések. Különös menyegzője ez a természetnek, mely az ember számára is sok mindent ad.

Az erdő a jövőnk záloga

Mi a kapcsolat az ombudsman és az erdőgazdálkodás között? Az Országgyűlés által hat évre választott közjogi tisztségviselő felügyeli, hogy ne sérülhessenek az emberek alkotmányos jogai. Munkájának szerves része a jövő nemzedékeinek védelme is. Ez utóbbi nem képzelhető el a fenntarthatóságra törekvés nélkül, aminek tudvalevően az erdőgazdálkodók az élharcosai.

Nem maradunk erdő nélkül a rendelet után sem

Erőteljes visszhangja volt a Kormány augusztus 5-én közzétett 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelete, amelynek célja a háborús helyzet miatti energiaválság alternatív megoldásokkal való kezelése – ez esetben a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutása. A rendelet a társadalom több szegmensében is nagy port vert, a természet védelmét magáénak érző aktivisták berkein belül különösképpen.