Back to top

Debrecen zöld koronája

Kevesen tudják, de Debrecen környékének erdősültsége vetekszik a Sopron környéki területekével. A cívisvárosi és a megyeszékhelyet körülölelő erdőkről írt könyvet Gencsi Zoltán okleveles erdőmérnök. A Debreceni Erdőskönyv a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. kiadásában jelent meg.

A Debreceni Erdőskönyv olvasói számos érdekességet tudhatnak meg a város zöld koronájaként számon tartott Nagyerdőről, amelynek északkeleti részén 31 hektárt védetté nyilvánítottak 1939. október 10-én. Ezt a területet a debreceni, majd a magyar Természetvédelmi Törzskönyv első tételeként jegyezték be. A könyvben a védetté nyilvánítás eredeti dokumentumainak másolata is megtalálható. Gencsi Zoltán bemutatja azt a 19. században, Török Gábor erdőmester által elindított folyamatot is, amelynek eredményeként létrejött a debreceni parkerdő, ami ma már sok városlakónak nyújt természetközeli kikapcsolódást.

„Az erdőségek különböző időben és különböző körülmények között jutottak Debrecen város kezére. Egy részük, mint a Nagyerdő, Apafája, Nagycsere adománylevéllel került a birtokukba. Haláp, Bánk, Gúth, Pac, Ohat, Savóskút, Fancsika és Monostor erdeit a falvak pusztulását követően zálogolják és használják.”

A rendkívül olvasmányos, közérthető, gazdagon illusztrált kötetben a Debrecenhez egykor szorosan kötődő környékbeli területek is helyet kaptak.

Csaknem 140 éve közlekedik a megyeszékely környékén a Zsuzsi Erdei Vasút, amely az ország legrégebben működő kisvasútja. Az Erdőskönyvben a történetéről, megalapításáról, mindennapjairól is olvashatunk. A szerző például felidézi azt is, hogy volt olyan időszak, amikor természetben (burgonyával, olajjal, szalonnával, tojással) is lehetett fizetni az utazásért.

Erdők jó kezekben – ez a NYÍRERDŐ Zrt. jelmondata. A társaság munkatársai igyekeznek a gondjukra bízott értékeket minél több emberrel megismertetni. Ennek a szemléletnek részeként az erdőgazdaság az elmúlt években kiadta a Bereg egyik legszebb részét, a Bockerek-erdőt bemutató erdészettörténeti monográfiát, a Nyírség szívében fekvő Baktai-erdőt feltérképező könyvet, és a szabolcsi megyeszékhely ékeként számon tartott Sóstói-erdőt megismertető kötetet. Ezekhez csatlakozik most a Debreceni Erdőskönyv.

A könyv megvásárolható a társaság nyíregyházi központjában, a Debreceni Erdészetnél, illetve az Erdőspusztai Bemutatóházban.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Mérföldkő a vadgazdálkodásban

Az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás részeként Nemzetközi Vadászati és Vadgazdálkodási Konferenciát rendeztek. Az ötnapos szimpózium mintegy 50 szakmai előadása a világkiállítás évének vadászati és vadgazdálkodási gondjaira hívta fel a figyelmet. A megfogalmazott gondolatokból kiadvány született, melyet a későbbiekben leemelve a polcról, visszatekinthetünk a 2021-es év szakmai kihívásaira.

Növekvő érdeklődés az erdei iskolákban

Csaknem 9 ezren vettek részt a NYÍRERDŐ Zrt. erdészeti erdei iskoláinak programjain 2021-ben. A pandémia az elmúlt évben is hátrányosan befolyásolta az érdeklődést, de a látogatottság összességében mintegy 40 százalékkal haladta meg a 2020-as számadatokat.

Erdőket zártak le a sertéspestis miatt

Olaszország észak-nyugati régióiban, Liguria és Piemont tartományban betiltották a vadászatot, az erdei kirándulást és a gombaszedést is az afrikai sertéspestisben elpusztult vaddisznók miatt - jelentette a Huffington Post hírportál olasz nyelvű oldala vasárnap.

Örömforrás a szarvasgomba

A fekete szarvasgombának sok rajongója van, kiderült, akik szeretik valószínűleg nem csak a különleges ízét kedvelik, hanem a benne található boldogsághormon is erősíti a kötődésüket.

Ősborókás a főváros közelében

Az utóbbi évszázadokban az urbanizáció hatása jelentősen rányomja bélyegét a természeti környezetre. Fokozottan érzékelhető ez a nagyvárosok, így Budapest közelében is. Ennek ellenére a Csévharaszt határában lévő ősborókás máig megőrizte természetszerű jellegét.

Él, mint a fogoly Derekegyházon

Hogy el ne tűnjön végleg hazánkból a fogoly, országos program jött létre, melyhez a Délalföldi Erdészeti Zrt. 2005 nyarán kapcsolódott. Olyan élőhelyet hoztak létre tudatos gazdálkodással, ahol más fajok is jól érzik magukat. A fővadász szerint a közel két évtizedes tevékenységben majdhogy nem huszadrangú szempont a vadászat.

Őserdő hetven év alatt

A Kárpátok őserdeire hasonlító, 23 hektáros erdőrészletet alakított ki Visegrád határában a Pilisi Parkerdő, közel hetven éves, tudatos és tervszerű erdőkezeléssel - közölte a társaság szóvivője csütörtökön az MTI-vel.

Új erdők Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. az elmúlt három évben 45 hektáron telepített új erdőt a vagyonkezelésében lévő területeken. Az Agrárminisztérium 2019-ben meghirdetett Országfásítási Programja keretében mintegy 5 tonna kocsánytalan tölgy makk és 150 ezer csemete került elültetésre. A társaság tervei között szerepel további 40 hektáron ez év folyamán őshonos fafajokból álló, elegyes, változatos erdőterület kialakítása.

Négy évszakos fotópályázatot hirdet az Észak-Kiskunsági Erdészet

A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Észak-Kiskunsági Erdészete, mint a Kecskeméti Arborétum és a Vackor Vár Erdei Iskola fenntartója (továbbiakban Kiíró) fotópályázatot hirdet az arborétum létesítésének 35. és az erdei iskola megnyitásának 20. születésnapja alkalmából!