Back to top

Szarvasgombász madarak

Mindenki tudja, hogy vannak szarvasgombász kutyák, sokan azt is, hogy disznók szintén, de nemrég madarak között is találtak ilyen fajokat. Patagóniában bukkantak két talajlakó, professzionális szarvasgombász madárra. Ezek az első nem emlős fajok, amelyekről tudjuk, hogy keresik a szarvasgombát.

A fantasztikus megfigyelés egy véletlennek köszönhető. A madarak szokatlan viselkedését szarvasgombát kereső kutatók fedezték fel, Chilében. A tudósok figyelmét két faj, a vörösbegyű tapakúló (Scelorchilus rubecula) és a feketetorkú törökmadár (Pteroptochos tarnii) keltette fel.

Chile déli részének távoli erdeiben, ahol a madarak nemigen látnak embert, és ennek megfelelően bátrak is velük, követni kezdték az erdőt járó kutatókat, és alaposan átvizsgálták utánuk azokat a területeket, ahol szarvasgombát keresve feltúrták a talajt és az avart.

Ezt látva merült fel bennük a kérdés: miért is érdekli őket, hogy mit keresnek az emberek az erdő talajában.

Föld alatti életmódjuk miatt a szarvasgombák nagymértékben függnek az őket fogyasztó, spóráikat így terjesztő állatoktól, például a házisertéstől, vaddisznótól – és, ezek szerint, madaraktól is. Az ilyen állatok kulcsszerepet töltenek be, mivel sok fafaj szimbiózisban él a gombákkal a gyökérzetén keresztül, vagyis mindkét faj megosztja a másikkal az általa elért tápanyagokat, ezáltal egészségesen tartva az erdőt.

A kutatóknak jó oka volt hát feltételezni, hogy a madarak a gombakeresés miatt érdeklődnek, azt viszont még nem tudták, hogy fogyasztják-e a gombát.

A madarak ürülékének elemzéséből hamarosan kiderült, hogy igen: a vörösbegyű tapakúló ürülékmintáinak a 42, a feketetorkú törökmadár ürülékmintáinak a 38 százalékában találtak életképes spórákat. Ezzel beigazolódott, hogy Patagóniában fontos szerepet játszanak a madarak a szarvas­gomba ivaros szaporodásában.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2021/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természet és közjólét harmóniája

A Gerecse-hegység déli és nyugati, illetve a Vértes északi területein, tizenöt település határában, mintegy 11 400 hektáron kezeli az állami erdőket a Gerecsei Erdészeti Igazgatóság. Tevékenysége gerincét a természetközeli erdőgazdálkodás több pilléren nyugvó szemlélete határozza meg.

Legelő tehenek biztosítják a siketfajdok fennmaradását

Skócia egyik legritkább madara a siketfajt. Sikeres visszatelepítés után most tehenekkel igyekeznek jó minőségű élőhelyet létrehozni számukra a skót felföldi erdőkben, így biztosítva a faj fennmaradását.

Kezdődik az erdei fülesbaglyok országos felmérése

Egyéni megfigyelők, családok, óvodák és általános iskolák részvételére is számítva országos felmérést szervez az erdei fülesbaglyok telelőhelyeiről január 28-tól a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) - közölte a szervezet hétfőn az MTI-vel.

Több ezer hektárral bővült az elmúlt években a hazai erdőállomány

A fával borított területek növelése és a meglévő erdők megőrzése érdemben hozzájárul a klímaváltozás hatásainak mérsékléséhez – közölte Nagy István agrárminiszter.

Tollas kártevőink

A hazánkban vadászható varjúfélék állománya stabil, ami alkalmazkodóképességüknek, intelligenciájuknak és kultúrakövető magatartásuknak köszönhető. A vadgazdálkodásban, de már a lakosság körében is egyre jellemzőbb negatív megítélése, ugyanakkor hasznos szerepük is van az ökológiában.

Nagy gondot jelent a madárinfluenza Franciaországban

A francia hatóságok 2,5 millió baromfi leölését rendelték el madárinfluenza miatt.

Türelem és fokozatosság

A Vas megyei erdők mintegy felét, az Országos Erdőállomány Adattár szerint 44 145 hektár faállománnyal borított területet a Szombathelyi Erdészeti Zrt. kezeli. Az erdők zöme a nyugat-dunántúli tájcsoportban terül el, amelynek jellemző erdészeti tájai a turisták körében is ismert Kőszegi-hegység, Alpokaljai dombság, Sopron–Vasi-síkság, Kemeneshát és az Őrség.

Öt étel, amivel gyorsabban leküzdhető a megfázás

Kutatások szerint az alábbi öt élelmiszer segíthet abban, hogy rövidebb idő alatt jobban érezzük magunkat megfázás esetén.

Megcsalják a párjukat, de legalább védik a fiókákat

Egy nemzetközi kutatócsoport vizsgálata szerint az egyébként monogám madaraknál a hímek félrelépése pozitív is lehet: úgy tűnik ugyanis, hogy a más tojóknál nevelkedő fiókáikat is ugyanúgy védik veszély esetén, mint saját fészkükben lévőket, ezzel pedig javítják az összes fióka túlélési esélyeit.

Fekete gyémánt

A franciaországi Vaucluse megyében öt szarvasgomba-termesztő nemrégiben létrehozta az első közös szarvasgombamárkát. A Le Diamant Noir du Vaucluse (Vaucluse fekete gyémántja) márka szavatolja a szarvasgomba francia eredetét, frissességét és növényvédőszer-mentességét.