Back to top

Az igazi állattenyésztő optimista

Nyugodtan kijelenthetjük, hogy az állattenyésztésben leginkább csak rosszat lehet elmondani 2021-ről – legalábbis ami a külső körülményeket illeti. Zászlós Tiborral, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnökével végigvettük, milyen éve volt és milyen kihívásokkal kellett megküzdenie a termelőknek a mögöttünk hagyott esztendőben.

– Nagyon ellentmondásos év volt a tavalyi. Év elején még nagy reményekkel vártuk a járvány végét és a gazdaság beindulását. Amikor már azt hittük, hogy az átoltottság és a szerzett immunitás miatt nem futnak fel újra jelentősebben a megbetegedések, akkor ismét sikerült meglepnie minket a vírusnak, és az év végén a negyedik hullám csúcsán voltunk.

Az élelmiszerek és a nyersanyagok árának és a munkaerő költségének az emelkedése nem úgy és nem olyan ütemben épül be a termelői árakba, ahogyan azt mi állattenyésztők szeretnénk.

A termékpályák szervezetlensége és a hosszú ideje tartó, egyre romló torz jövedelemelosztás ebben a helyzetben fokozottan sújtja a termelőket. Most a sertéságazatot sújtják a legjobban. Európában sertéshús-túltermelés van, aminek a magyar sertéstartók isszák meg a levét, amikor ide hozzák az akciós húst. Évek óta a német árszinthez (ZMP) igazítják a vágósertés hazai felvásárlási árát, ami idén teljesen elszakadt a magyar helyzettől, és gátolja az áremelést, hiszen míg a németeknél jelentős túltermelés van, addig nálunk szó sincs ilyesmiről, sőt, az önellátás is alig van meg. A termelők nagy része hosszú távú szerződéssel rendelkezik, ami normális esetben jó dolog, de most, amikor a szabadpiaci ár több mint 20 százalékkal jobb, az önköltség pedig szintet lépett, és úgy tűnik, onnan is inkább felfelé, semmint lefelé fog változni, senkinek nincs kedve éves szerződést kötni a ZMP-árhoz igazítva.

Ami a hazai tejpiacot illeti, 2021-ben sem sikerült kimozdulnia abból az előnytelen helyzetből, hogy a magyar nyers tej ára 20 százalékkal elmarad az uniós átlagtól - miközben 130 Ft/kg-os árra volna szükség a jelenlegi költségszint mellett.

Novemberben a feldolgozók 5-7 Ft/kilogrammal növelték ugyan a felvásárlási árakat, és további emelést helyeztek kilátásba, de ezekkel az árakkal még mindig veszteséges a tejtermelés. Tény az is, hogy az utóbbi egy évben az írek után nálunk nőtt a legnagyobb mértékben a termelés az EU-ban.

A húsmarhapiacon jelentős, 15–30 százalékos áremelkedés volt, különösen a selejt tehenek, a vágóüszők és vágóbikák esetében. A tenyészállatok kereslete hullámzó volt, azért jót tett a tenyészbika-beállítási támogatás. Ezek elle­nére az ágazat jövedelmezősége évről évre romlik, és egyre több húsmarhatartó dönt úgy, hogy csökkenti vagy teljesen felszámolja az állományát.

Fordulat következett be a szarvasmarha- és tehénlétszám tíz éve tartó trendjében tavaly, ugyanis hosszú idő után először csökkent az állomány. Az ENAR adatai szerint a tejelő tehenek száma 2, a húshasznú teheneké 3,5 százalékkal csökkent egy év alatt.

A bárányárak dinamikusan emelkedtek tavaly, sőt, az utóbbi hetekben még tovább nőtt az árszint.

Kis súlyú bárányban az elsők, a nagy súlyú bárány árában a harmadikok vagyunk az EU-ban. A gyapjú ára gyatra, változás talán 2-3 év múlva várható. Hosszabb távon csak a merinó gyapjúra lesz kereslet. A juhtej ára nem akar elmozdulni a holtpontról. Amennyiben nem lesz változás, akkor sokan abbahagyják a termelését. A kecsketartóknak ez az év már jobb volt, mint az előző.

A Magyar Állattenyésztők Szövetsége mi mindent tudott tenni annak érdekében, hogy a magyar állattenyésztés helyzete valamelyest javuljon?

– A MÁSZ legfontosabb feladatai közé tartozik a tenyésztésszervezési rendszer és tenyésztési szuverenitásunk megerősítése, a tenyésztőszervezetek érdekeinek az összehangolása, azok egységes képviselete a szakminisztérium, a végrehajtó apparátus és a hatósági szervek, továbbá a szakmai és szakmaközi szervezetek felé, a magyar állattenyésztés szakmai és társadalmi megbecsülésének növelése, aktív szerepvállalás a kiállítások szervezésében, nemzetközi együttműködések elősegítése és az ágazati kommunikáció. Ez utóbbi tevékenység legfontosabb eszköze a Magyar Állattenyésztők Lapja, ami a legolvasottabb és legkedveltebb szaklap az állattartók körében. Havonta jelenik meg, nyomtatott és elektronikus formában. Emellett honlapot, Facebook- és Instagram-oldalt üzemeltetünk, továbbá van podcast- és YouTube-csatornánk is. Tehát igyekszünk minden lehetőséget kihasználni a gazdák és az emberek tájékoztatására.

Nemzetközi mércével mérve is példaértékű tenyésztőink vannak.

Szeptember 29-én, az Állattenyésztők Napja alkalmából adtuk át az elismerő okleveleket nekik, és a MÁL októberi számával együtt megjelent „Zászlóshajók az állattenyésztésben” című kiadványunkban be is mutattuk őket. Ők bizonyítják, hogy lehet Magyarországon világszínvonalú tenyésztést és termékelőállítást folytatni.

Stratégiai partnerei vagyunk az Agrár­minisztériumnak és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarának. Kiváló az együttműködés a szakigazgatási szervekkel, az ágazatban tevékenykedő valamennyi szakmai és szakmaközi szervezettel, oktatási és kutatási intézetekkel. Komplex módon kapcsolódunk az állattenyésztők életét meghatározó jogszabályalkotási és döntéshozatali folyamatokhoz, továbbá részt veszünk az ágazati stratégiák megalkotásában.

2021-ben sokat egyeztettünk a 2023-ban kezdődő uniós költségvetési időszak támogatásairól, továbbá arról, hogy 2022-ben emelt szintű és még jobban célzott támogatásokkal segítse a kormány a gazdákat. Nem lehet eleget hangsúlyozni az állattenyésztés szerepét az élelmiszerellátásban, az élhető környezet fenntartásában, a vidéki munkaerő foglalkoztatásában.

Az ágazatot érő alaptalan vádakra igyekszünk a magunk szerény anyagi lehetőségeihez mérten olyan választ adni, ami a szakmának és a fogyasztóknak is segít eligazodni a féligazságok, az ál- és rémhírek sűrű erdejében.

Abban, hogy a tagországok közül a magyar állattenyésztők jutnak a legtöbb jogcímen támogatáshoz, komoly szerepe volt, van és – bízom benne – lesz is a MÁSZ-nak. Az, sajnos, már nem rajtunk múlt és múlik, hogy jött egy új vírus, ami átrendezte az életünket, vagy hogy a piaci viszonyok ennyire szörnyen kiszámíthatatlanok, és hogy az EU döntéshozói között most többen vannak azok, akik teljesen más irányba szeretnék vinni a közösséget, mint amit mi jónak tartunk.

Hogyan látja az állattenyésztés közeli és távolabbi jövőjét? Könnyebb lesz-e 2022-ben?

– Azt gondolom, a rettenetesen nehéz 2021-es év után az új esztendő összességében jobb kell, hogy legyen. A globális folyamatok is erősítik ezt a reményemet. Nagy kérdés, hogy mikor jön érezhető és tartós fordulat, és hogy hányan vészelik át ezt a krízist. Sajnos az elmúlt néhány évhez képest mostanában többen vannak és többen lesznek olyanok, akik úgy döntenek, hogy csökkentik az állományukat vagy abbahagyják az állattartást. Nem biztos, hogy a kieső állományt vagy termelést pótolni tudják a megmaradók.

Vannak figyelmeztető jelek a sertés-, a szarvasmarha-, a kiskérődző- és a nyúlágazatban is. Nagyot csökkent például a tenyésztési és termelési kedv.

Ezekre a kormányzatnak oda kell figyelnie, és mindent el kell követni annak érdekében, hogy ne történjen helyreállíthatatlan kár.

A jelentős áremelkedés ellenére egyre több húsmarhatartó felszámolja az állományát
A jelentős áremelkedés ellenére egyre több húsmarhatartó felszámolja az állományát

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának és a ketreces állattartásnak a tilalma olyan témák, amiket nagyon komolyan kell venni. Tudományos vizsgálatokkal alátámasztott cáfolatot kell adni rájuk, és ami még ennél is fontosabb, profi kommunikációs szakemberek bevonásával felépített kampányokkal kell széles társadalmi rétegekhez eljuttatni a mi üzeneteinket, magunk mellé állítani az egyébként is mellettünk álló józan többséget. A 2023-ban kezdődő támogatási időszak akkor lesz sikeres ágazatunk és az ország számára, ha a zöld, fenntartható és körforgásos állattenyésztési gazdálkodást lehetővé tevő tenyésztési és technológiai megoldásokra helyezzük a hangsúlyt.

Az igazi állattenyésztő optimista kell legyen, hiszen olyan hivatása van, amiben hosszabb távon kell tudni gondolkodni és tervezni.

Ugyanis állatainak – és ezen keresztül tevékenységének – a javulását, generációról generációra való fejlődését csak így tudja mérni, illetve nyomon követni, nem beszélve az óriási befektetett tőke megtérüléséről, amire legalább 8–10 évet, vagy még annál is többet kell várni. Nálunk egy év eredményéből vagy veszteségéből nem szabad hosszú távú következtetést levonni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kérészek látását tanulmányozták az ELTE kutatói

A kérészek látórendszere a fejlődés során a fényviszonyok változásához igazodik - derült ki az ELTE és az ELKH munkatársainak legújabb kutatásából.

Stratégiai fontosságú minden beruházás és fejlesztés

„A jövőben olyan magyar agráriumra van szükség, amely hatékonyan, biztonságosan és hosszú távon képes kiszolgálni elsősorban a magyar lakosságot, és ezt követően a megnövekedett külföldi igényeket az exporton keresztül. Stratégiai fontosságú tehát minden olyan beruházás és fejlesztés, amely közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul a mezőgazdaság teljesítményének, kibocsátásának növeléséhez” – hangzott el Fábiánsebestyénben.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Az árnál is van fontosabb

A Floral Marketing Fund (FMF) támogatásával 2020–2021-ben felmérést végeztek az Egyesült Államokban és Kanadában a fogyasztók bolti és online vásárlási szokásairól. Meglepő eredményre jutottak: a kertészeti árudákban gyakran már csak azután nézik meg a vevők a termékek árát, miután döntöttek a vásárlásról.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Mindenkinek ajánlott laboratóriumi vizsgálat

A laboratóriumi levélminta-vizsgálatok bizonyos támogatások esetén kötelezőek, és azok a kertészek is hasznos információkhoz jutnak az eredményekből, akiket semmi sem kötelez az elvégeztetésükre. Az elszabadult műtrágyaárak miatt az eddiginél is fontosabb, hogy a kívánt hozamokhoz elegendő, de a szükségesnél nem több tápanyagot adagoljanak a termelők.

A hétvégi sült a sertéstenyésztő végső célja

A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete 17 kocasüldő csoporttal, 9 kansüldővel, 5 hízó csoporttal, 1 koca 15 malacával és 1 óriássertéssel vett részt a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napokon. Összesen 60 tenyészsertést mutattak be.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.

Kiemelten fontos a biológiai sokféleség megőrzése

Az Agrárminisztérium kiemelten fontos kérdésként kezeli a biológiai sokféleség megőrzését, gazdag természeti értékeink, a vadon élő élővilág és természetes élőhelyeinek védelmét - közölte a tárca vasárnap az MTI-vel a biológiai sokféleség nemzetközi napja alkalmából.

Vásárhely számokban

3 nap, 17 hektár, 233 tenyészállat kiállító, 217 ipari cég, 55 293 látogató – ezekkel a számokkal jellemezhető a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.