Back to top

Sertéságazat - drámai fél évre számíthatunk

Szakértők szerint még az is elképzelhető, hogy nyárra sertéshúsból hiány lesz, hisz minden jelentős sertéstermelő ország visszafogta a termelést. Hazánkban már számos termelő hagyott fel a sertéstartással, de még mindig azt prognosztizálják, hogy minden negyedik-ötödik sertéstartó hagyja abba a termelést.

Fotó: Csatlós Norbert
A 2021-es takarmányár- és egyéb költségek növekedése miatt átlagosan 130 forinttal nőtt egy kilogramm hízósertés előállításának költsége, jelenleg a gazdálkodók – legyenek kicsik vagy nagyok – minden egyes hízón 10.000 forintot vesztenek.

Ami a hizlalás leállítását, így a tenyészállatok iránti kereslet csökkenését is hozta, hozza magával. Vagyis az egész termékpálya állt le.

Még a nagydíjas sertéstenyésztő, Fekete József is azt nyilatkozta novemberben a Kistermelők Lapjának, hogy a tenyészállatok iránti kereslet csökkenése, vagy inkább leállása miatt márciusig ad magának időt, akkor azonban meglátja, egyáltalán folytatja-e szeretett szakmáját.

Fotó: Csatlós Norbert

Az Agrárszektor konferencián az egyik kerekasztal beszélgetésen a Bonafarm sertéságazati igazgatója úgy foglalta össze a helyzetet, hogy a válság komoly, felülről nyomott a termékpálya, és lehet, hogy a termelés csökkenése a megoldás. Úgy fogalmazott, kettős a helyzet az európai sertéságazatban.

Nem azok az országok fogják elszenvedni a létszámcsökkenést, amelyek okozzák a túltermelést, hanem azok, amelyek ASP-vel érintettek.

A másik hazai probléma, hogy ez a szektor európai árral rendelkezik, magyar ár soha nem lesz a sertéságazatban, az európai árhoz pedig európai termelési színvonal kell.

Fotó: Kistermelők Lapja

A konferencia egy másik pódiumbeszélgetésén elhangzott, hogy a globalizáció átírta a piacot és a hazai termelők helyzetét is. A világpiacon ilyen még nem volt tapasztalható, hogy minden meghatározó sertés-előállító ország drasztikusan visszafogja a termelést. Nem tudni, hol van a kereslet-kínálati pont, hol fordul át hiányba.

Az biztos, hogy ezt a közgazdasági helyzetet hosszú távon nem lehet fenntartani, nincs az a termelő, aki hosszú távon le tud nyelni hízónként 10 ezer forint mínuszt.

Sokan szűkítik a termelést, sokan abbahagyják.

Be kell állni egy olyan termelési szintre, amin újra elindulhat az áremelkedés, amely valószínűleg rapid módon történik majd meg – figyelmeztettek a szakemberek. Az sem elképzelhetetlen, hogy nyárra húshiány lép fel.

Sertéshús pultban
Sertéshús pultban
Fotó: mmg archív

A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége 27 pontban foglalta össze, azokat az EU-s szabályozás mellett is meghozható intézkedéseket, amelyekkel a szaktárca segítheti a hazai termelőket.

Az Agrárminisztérium pedig már eddig is több intézkedéssel segítette az állattenyésztést és külön a sertéstartókat is: megteremtette annak feltételeit, hogy 2021-ben 21,5 milliárd forint értékű, rekordösszegű állatjóléti támogatás kerüljön kifizetésre az ágazat számára.

Január legelején pedig a sertéstartók számára kamat- és költségmentes hitellehetőség nyílt.

Ágazati szakértők szerint jobb lett volna, ha a takarmányvásárlási időszakban érkezik a segítség, de azt mondják, így is lesz egy olyan termelői réteg, akinek az életét mentheti meg a kamat- és költségmentes hitel. Ezek elsősorban a legkisebb termelők, és az MSTSZ ügyvezetője szerint a nagyok számára továbbra is ott az ugyancsak kedvezményes kamatozású Agrár Széchenyi-kártya.

Malacok a Bonafarm Mezőgazdaság nagytormási sertéstelepén
Malacok a Bonafarm Mezőgazdaság nagytormási sertéstelepén
Fotó: Bonafarm

Így is drámai fél évre számíthatunk. Várhatóan minden negyedik, ötödik termelő abbahagyja a sertéstartást. Elsősorban azokra a közepes – 500 alatti kocát, vagyis mintegy tízezer állatot tartó – gazdaságokra várhat ez a sors, amelyek nem tudnak megfelelő költséghatékonysággal termelni. Az előrejelzések a koncentráció irányába mutatnak.

A rugalmasabb gazdálkodóknak viszont segíthet ez a hitel, amennyiben gyorsan stratégiát váltanak. Elfelejtik a világfajtákat és valamely réspiacot célozzák meg.

Például teljesen antibiotikum-mentes termelésbe fognak, vagy átállnak, mondjuk magyar, illetve ritka, nagyobb fehéráru-arányú fajták, mint a mangalica vagy a duroc tenyésztésére. Ha valaki átáll, megmenekül – mondta a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara állattenyésztési csoportvezetője.

Berkshire család
Berkshire család
Fotó: Csatlós Norbert

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Vásárhely számokban

3 nap, 17 hektár, 233 tenyészállat kiállító, 217 ipari cég, 55 293 látogató – ezekkel a számokkal jellemezhető a 29. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok.

Laboratóriumi szalonna vöröshús-allergiára?

Gyógyhatású szalonna? Nem feltétlenül disznóság. Ugyanaz a laboratórium, ahol genetikailag módosított sertést állítottak elő emberi transzplantációra szánt szervekhez, váratlanul előlépett sertéstermék-szállítóvá olyanok számára, akik egy különleges, kullancs okozta vöröshús-allergiától szenvednek. Máris sok betegen tesztelték a laboratóriumban előállított exkluzív szalonnát.

Bükki konyha extrákkal

Bekénypuszta kincses szigetként bújik meg az erdő mélyén. Kisgyőrből erdészeti magánúton hosszan kanyarogva érjük el az ökoházat, melyet a Turisztikai Látogatóközponttal 2014-ben hozott létre az ÉSZAKERDŐ Zrt. Délbükki Erdészeti Igazgatósága a Bükk-alja egyik legszebb vidékén. Csend, nyugalom, friss levegő, festői szépségű táj, kiemelkedő szolgáltatás, színvonalas étkezés, mini tanösvény. Kell ennél jobb fogadtatás?

Rekord részvétel az agrárkamarai választáson

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) 2022. május 20-án tartotta a kamarai választásokat, amelyen kimagaslóan sokan, az előzetes, nem hivatalos adatok szerint mintegy 79 ezren adták le voksukat. A részvétel közel kétszer akkora volt, mint a legutóbbi, 2017. évi kamarai választásokon, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) és 17 szövetségese minden eddiginél nagyobb felhatalmazást kapott.

A chilei fütyülőréce

A közepes testalkatú chilei fütyülőréce (Mareca sibilatrix, korábban Anas sibilatrix) Dél-Amerika déli részén elterjed faj, elsősorban Chiléből származik, de Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek, Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek területén is él. Őshazájában intenzíven vadászott faj, állományai azonban stabilak, így nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé.

Nagy állományok fejése – még mindig a karusszel a nyerő

Jászladányban, a Jászföld Zrt. tehenészeti telepén jártunk. Az 1200-as holstein-fríz telepi létszámból 1030-1040 tehenet fejnek. Az út túloldalán levő istállóban növendékek és szárazon álló tehenek élnek. Összesen 2450 szarvasmarha található a telepen, a számuk a tervek szerint a jövőben tovább növekszik. A cél a legalább kétezres fejőstehén-létszám, amit az új fejőház kapacitása is elbír.

„Imádkozzunk esőért!”

Lényegesen magasabbak a tavaszi vetésű szemes kukorica, napraforgó és szója vetésterületei az elmúlt egy, illetve öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.

A húsevők is ár-érzékenyek: így lehet népszerűbb a vega burger

Több húsevő választana vegetáriánus burgert, ha az olcsóbb lenne, mint a hagyományos húsos változat. De ehhez nagy árkülönbségre van szükség - ha az ár 30 százalékkal csökkenne, a húsimádók harmada már a vegetáriánus burgerre tér át. Ezt mutatják a Göteborgi Egyetem közgazdasági tanulmányának eredményei, amely a hús zöld alternatívákkal való helyettesítésének mozgatórugóit és akadályait vizsgálja.

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Vetőmag adománnyal segítik a kárpátaljai gazdákat

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Hajdú-Bihar megyei Szervezete és a Magyar Református Szeretetszolgálat immár negyedik alkalommal szervezett vetőmag gyűjtést a kárpátaljai, nehéz helyzetben lévő gazdálkodók, valamint egyházi intézmények és gyülekezetek támogatására.