Back to top

A hírnév kötelez

Kevesen vannak közöttünk, akik átélték a történelem viharait, világégést vagy szabadságharcot és a rendszerváltást úgy, hogy mindeközben hűek maradtak elveikhez, céljaikhoz és nem utolsósorban hivatásukhoz.

Közéjük tartozik Tóth Sándor nyugalmazott erdőmérnök, aki politikai nyomás hatására sem tört meg, inkább tette a dolgát, amelynek eredményeként egy olyan életmű született, mely mindannyiunktól tiszteletet érdemel.

Történetünk a Hortobágy-széli Fegyverneken kezdődik, Tóth Sándor szülőfalujában. Szülei gazdasági cselédként dolgoztak Lelovich György solymászmester családi birtokán. Az uraság ragadozómadár-telepén tevékenykedett 10-12 éves korában, és már akkor részese volt a képviselőkkel és nagybirtokosokkal zajló fegyverneki vadászatoknak.

Fotó: Csatlós Norbert

Nagyszalontától Moszkváig

Az 1943-ban Nagyszalontán megrendezett Falusi Tehetségmentés versenyvizsgán kitűnő bizonyítvánnyal nyert felvételt a Szolnoki Verseghy Ferenc gimnáziumba.

„A családom vegyes érzésekkel fogadta a hírt. Egyfelől kiesett egy segítő kéz a munkából, ugyanakkor hatalmas örömmel töltötte el őket, hogy fiuk igazi úr lesz, amihez még Lelovich György is gratulált” – emlékszik vissza Tóth Sándor, aki megjegyzi, hogy internátusuk ebédlőjének falán a „Faluról jöttem, falué maradok” szlogen virított aranybetűkkel, miszerint, ha úr nem is, inkább falusi segédjegyző, községházi írnok válhat belőle. Ennek a kilátásnak a reményében végezte a gimnáziumot. Az internátusi közegben élte az egymásra utaltság mindennapjait, mígnem 1946-ban a Győrffy Kollégium szervezésével, valamint kormányzati háttérrel létrejöttek a Népi Kollégiumok, ami azt sugallta, hogy valóban „urakat faragnak belőlünk”, még hogyha a kommunizmus égisze alatt is.

1946-tól elkezdett oroszul tanulni, '49-re pedig már folyékonyan beszélte az orosz nyelvet. Ennek előnyét az akkor indult Alföldfásítási Program kapcsán élvezte igazán, amihez oroszul beszélő alföldi fiatalokat kerestek.

Felvették a szovjet ösztöndíjasok listájára, majd a budapesti Sas-hegyre kérették valamennyi ösztöndíjassal együtt. Hosszú sorban álltak egymás mellett a diákok. Tóth Sándor akkorra már elhatározta, hogy a sebész pályát választja.

„Megérkezett Pribelszki elvtárs, aki azon nyomban csapatokra bontotta a diáksereget, és utasításba adta, ki milyen pályára megy tovább. Én akkor a sor végén álltam, így végül rám a mezőgazdász szakma jutott. Ekkor felszólaltam, hogy »De elvtárs, én sebésznek készülök«, amire Pribelszki elvtárs csak annyit válaszolt: »Nem kötelező a palacsintaevés«.” Így történt, hogy Tóth Sándor a palacsintaevést választotta, és agrártanulmányait a Szovjetunióban folytatta. 1951-ben a Harkovi Mezőgazdasági Főiskola Erdőmérnöki Karára sodorta az élet, ahol summa cum laude erdőmérnöki oklevéllel végzett 1956-ban. Szakmai gyakorlatát a Kárpátokban töltötte, ahol egyik fő feladata volt leírni az ott található erdőtípusokat, és részt venni az erdő- művelésben, a fakitermelésben erdészeti műszaki vezetőként. Később diplomamunkáját a Brjanszk alatti, Gyeszna-menti talajeróziós állomáson írta, ahol az erózióvédő fásításokat, vetésforgókat, eróziót gátló sáncolásokat, műszaki létesítményeket stb. vizsgálta segédkutatói állásban. Diplomamunkáját kitüntetéssel védte meg a bizottság előtt. Ennek köszönhetően a harkovi egyetem aspirantúrára hívta. 1962–1966 között a Moszkvai Erdészeti Műszaki Főiskola aspiránsa volt a budapesti állami erdő rekonstrukciójának témájával.

Fotó: Csatlós Norbert

Tolmács, erdészeti igazgató

Egyetemi diplomájával a Művelődési Minisztériumtól az ERTI kisnánai kísérleti állomására kérte elhelyezését, azonban a minisztérium a Veszprém megyei pártbizottságra irányította a Balaton-felvidéki fásítások referenseként. Ez időben Budapesten már megkezdődött az '56-os Szabadságharc, a veszprémi harcok alatt rövid ideig a városparancsnokságon tolmácsolt.

Novemberben visszakérte magát szakterületére, így 1957 márciusától visszaengedték szakmájába a Balaton-felvidéki Állami Erdőgazdaság erdőművelési előadójaként.

Pályáját követve Balassa Gyula, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője kinevezte Tóth Sándort a Budapesti Állami Erdőgazdaság igazgatójává, amely pozíciót 1957–1963 között töltötte be, majd '63-tól az összevont Gödöllői Állami Erdőgazdaság igazgatója lett.

„E beosztásban kiemelt feladatom volt a parkerdő-gazdálkodás fejlesztése, amelyet kandidátusi értekezésem témájául választottam. Eközben az erdőgazdaság területén elhelyezkedő Telki és Gödöllői Vadgazdaságokon keresztül szoros kapcsolatba kerültem a vadgazdálkodással, így feladatkörömbe tartozott az 1960-as és 1962-es trófeakiállítások megszervezése.”

Akkortájt divat volt a Minisztertanács és a SZOT (Szakszervezetek Országos Tanácsa) vándorzászlajának az adományozása, amit a Budapesti Állami Erdő- gazdaság agglomerációs fásításának, valamint művelési tevékenységének köszönhetően megkapott az erdőgazdaság, és ezzel a „kormányzati trambulinnal” Tóth Sándor az összevont erdőgazdaság igazgatója lett.

Sorsdöntő lengyel vadászat

„Ehhez az is közrejátszott, mikor Balassa Gyula meghívott Lengyelországba egy vadászatra, és kendőzetlenül megmondta, az a terve, hogy engem nevez ki vadászati osztályvezetővé. A vadászaton prominens személyek vettek részt, parádés lőállásokon, de eredmény nélkül.

Jómagam egy kísérő vadásszal a Mazuri-tavaknál és Bylistoknál, a Bialowiezai őserdőben hatalmas fenyvesek alatt cserkeltünk. Igazi érintetlen őserdőről van szó, ahol egyszer csak, úgy 30 méterre előttünk, egy böffenés hallatszott – legalább 10 kg agancstömegű bika állt előttünk.

Néztem a vadászt, hamuszürke volt az arca. Lassan megszólalt: »Ha meglövöd, lesz egy jó bikád«”. Fogtam a puskát, vállamra akasztottam, és láttam, ahogy kezd visszatérni a vér az arcába. Mindketten csendben kezdtünk visszaindulni gyülekező helyünk irányába. Mondanom sem kell, a jelenetet a vadász jelentette a lengyel miniszternek és Balassa Gyulának. Visszatérve, a vadászatvezető karomon ragadott, és azt mondta: »Most azonnal indulunk, és lőni fogsz egy szarvast«. Kiérve a területre, kb. 250 méterről egy 4 kg agancstömegű bikát hoztam terítékre. Természetesen azt is jelentették, hogy meglőttem a bikámat. Gratulációk és vállveregetések hada fogadott, majd hazaérve Lengyelországból, Balassa Gyula kinevezett vadászati osztályvezetőnek. Utólagosan azért oda súgta, »Ha én akkor és ott meglövöm azt a 10 kg-os bikát, akkor mi most nem beszélgetünk«. Így lettem vadászati osztályvezető!” – mesélte Tóth Sándor.

Fotó: Csatlós Norbert

Osztályvezetői kinevezését követően, két hónap múlva már főosztályvezetőként tevékenykedett 1963-től egészen 1990-ig, különböző szervezeti keretekben, onnan vonult vissza nyugállományba.

Számos szakmai munkája mellett 27 éves vezetése alatt jött létre a vadászat és halászat 1990-ig érvényes jogszabályi rendje. Két ciklusban 10-10 éves fejlesztési tervet dolgozott ki a vadgazdálkodásra,

megvalósították az intenzív vadgazdálkodásra történő áttérést, az apróvad-gazdálkodás mellett a vadászat sport- és üdülési funkcióinak gazdasági megalapozását. További szakmai irányításával létrejött a vadászati tudományos kutatóbázis, a Vadbiológiai Állomás és az Erdészeti és Faipari Egyetem Vadgazdálkodási Tanszéke. Szolgálata alatt a magyar vadgazdálkodás nemzetközi elismerésre tett szert. Kormánybiztos helyettesként, illetve szakmai vezetőként jelentős mértékben hozzájárult az 1971-es I. Budapesti Vadászati Világkiállítás megvalósításához.

A ’71-es előkészületek

„A magyarországi vadászati világkiállítás Nagy Endre ötletéből fakadt. A kiállítás elnökségét Földes László, Tóth Sándor, Vallus Pál, Szőke Mátyás, Gergely István, míg bizottságait Szederjei Ákos, Studinka László, Féner Tamás, Goszthony Géza és további ismert szakember vezette, és ők állították össze a bemutatandó téma forgatókönyvét.

Akkoriban 40 millió forintos költségvetésből kellett meg- valósítanunk a terveket, az eredmények pedig önmagukért beszéltek. A rendezvényre mintegy 2 millióan látogattak el, köztük 200 ezer külföldivel. 52 ország kiállítása, részvétele volt látható 35 pavilonban, 37 000 négyzetméteren. Lovas és kutyás bemutatók, könyv- és képzőművészeti kiállítások tarkították a programokat, ugyanakkor a szakma számára egyfajta továbbképzést is jelentett a kiállítás. A társadalom pedig egyöntetűen úgy nézett akkor a világkiállításra, mint egy remek lehetőségre, ahol hazánk megmutathatja a világnak természeti kincseit, kultúráját és nem utolsó- sorban szervezőkészségét” – magyarázza Tóth Sándor.

Precizitás és mértéktartás

Életútja a könyvek világába is kitért. A Mezőgazdasági Kiadó szaklektoraként mintegy 70 könyvet lektorált, és összesen 176 publikációja jelent meg magyar és idegen nyelven.

Munkásságához tartozik, hogy az Országos Levéltárban és más archívumokban a Magyarországon fellelhető, vadászati témát érintő forrásokat összegyűjtötte és dokumentumkötetekbe foglalta.

A teljesség igénye nélkül megemlítem a Hírnév kötelez, a Nyitány a hírnévhez, a Szél alatt – hátszélben, a Haragistya – Ménesvölgy, az Iringó című könyveit, amelyek több ízben kényes szak- mai témákat érintenek, erdészeti törvényjavaslatokat, fácánprogramot írnak le, vagy éppen Horthy-vadászatokról jelenítenek meg részleteket.

Átfogó munkáiért kétszer a Munka Érdemrend arany fokozatában és több hazai, illetve nemzetközi kitüntetésben részesült, köztük Urho Kekkonen elnöktől megkapta a finn Fehér Rózsa Lovagrend Lovagkeresztjét. Tudományos és szakmai tevékenységét Újhelyi-díjjal, vadászati munkáját bolgár, osztrák, szlovák, szlovén, német, francia és több magyar éremmel ismerték el, egyebek mellett 2000-ben a Magyar Vadásza Renddel. 1995-ben a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács Medaille du CIC Érmet adományozott részére, 2021-ben pedig az Életfa Plakett arany fokozatában részesült.

Tóth Sándor visszafogott viselkedése, önmegtartóztatása és mértéktartása nemcsak életpályáján, de vadászataiban és magánéletében is megmutatkozik. Jelenleg az egykori Országos Trófeabíráló Bizottság székhelye fölötti lakásában él szerény körülmények között, de berendezési tárgyai annál többet árulkodnak múltjáról.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2021/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Három sarki farkas született a Nyíregyházi Állatparkban

Három sarki farkas (Canis lupus arctos) kölyök született a Nyíregyházi Állatparkban.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

Folytatódik a „Vidd haza a szemeted!” kampány a NYÍRERDŐ-nél

„Vidd haza a szemeted!” – a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. ezzel az elnevezéssel indított szemléletformáló kampányt, tavaly ősszel. Ennek részeként megszüntette a társaság a Debrecen közelében, a Panoráma út melletti Fancsikai pihenőnél levő hulladékgyűjtőket.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

Somoskői Kirándulóközpont

A Karancs-Medves vidékre érkezőket csodálatos természeti környezetben várja a Salgótarjánhoz tartozó Somoskőn tavaly kibővített turisztikai bázis. Itt, a Medves-fennsík peremén és a közelben található Somoskői vár környékén geológiai érdekességeket, kiállítóhelyeket rejt a táj, amely túrázók és osztálykirándulások kedvelt célpontja.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Interaktív programokkal várja a MATE a látogatókat a VIII. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem is kitelepül az immár nyolcadik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztiválon, Gödöllőn, május 28-29-én.

Binturongok születtek a Szegedi Vadasparkban

Binturongok (Arctictis binturong) születettek a Szegedi Vadasparkban, a cibetmacska faj kölykeit már a látogatók is megfigyelhetik az Ázsia-ház melletti kifutójukban - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A bolygó legkörnyezetbarátabb élelmiszerei: vadhústól a teljes kiőrlésű gabonákig

Az élelmiszerek akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha nem vagy csak kevéssé károsítják a környezetet, akár az előállításukhoz használt eszközök, vegyi anyagok, vagy akár a biológiai lebonthatóságuk és/vagy megújuló képességük miatt. Ilyen élelmiszerek például a vadhús, a hüvelyesek, a kagylók, a szezonális zöldségek és gyümölcsök, az algák, a gombák és a teljes kiőrlésű gabonák is.

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.