Back to top

Téli olimpia: kizárólag műhavon

Az ötkarikás játékok történetében először történik meg, hogy a téli sportversenyeket mesterségesen előállított havon rendezik meg. Természetes hó nem lesz, és ez esetben nem a klímaváltozás a felelős ezért: a helyszínen ugyanis máskor is nagyon ritkán esik a hó. Akkor miért rendez Kína téli játékokat?

A pekingi téli olimpiai játékok előkészületei teljes gőzzel folynak, hiszen több kilométernyi lejtőt kell mesterségesen hóágyúzni. Természetes hó biztosan nem lesz.

Pár héttel a téli olimpia kezdete előtt több száz hóágyú dolgozik a Pekinghez tartozó Yanqingban. Időben el kellett kezdeniük a munkát, hogy az ötkarikás  játékok kezdetére az összes pályát be tudják havazni. Mert természetes hó nem fog rájuk esni - legalábbis az előrejelzések miatt a szervezőknek erre kell készülniük.

Fotó: Wikimedia Commons

Nem a magas hőmérséklet a probléma, hanem az éghajlati öv amelyen a verseny lesz.

Peking területe a "nedves kontinentális éghajlaton" helyezkedik el, de a nedves monszunszelek csak nyáron fújnak itt. Az éves csapadék háromnegyede a három nyári hónapban esik.

A szibériai hegyvidék miatt Észak-Kínában a telek szárazak, a havazás bizonytalan és ritka. A pekingi térségben évente átlagosan csak hat havas nap van. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelentése egyértelműen tartalmazza, hogy a téli olimpiai játékok ezen helyszíne azt jelenti, hogy a sí- és snowboard versenyszámokat "teljes mértékben a mesterséges havon fogják lebonyolítani".

Miért döntött Kína mégis a téli játékok megrendezése mellett? Valószínűleg a presztízs miatt. Peking lesz az egyetlen város, amely 2015-ben a nyári, 2022-ben pedig a téli játékoknak ad otthont. És ez lesz az első olyan téli játék, ahol a kizárólag mesterséges havon tartják a versenyeket.  

A műhavas pályák előállításának érdekében több, mint háromszáz hóágyú működik Pekingtől északra. Mindegyikük több százezer liter vizet fog használni az elkövetkező hetekben. Összesen milliónyi liter vízre lesz szükség az olimpiai pályák hóágyúzására.

illusztráció
illusztráció
Fotó: Pixabay

A kínai hatóságok nem aggódnak túlságosan emiatt.  Viszont a Nature folyóiratban 2020-ban megjelent cikk arra figyelmeztetett, hogy

Kína északi része a világ azon régiói közé tartozik, amelyeket leginkább veszélyeztet a felszín alatti vízkészletek kimerülése.

A kínai hatóságok állítása szerint az olimpiai lejtőkről származó hó tavasszal visszakerül a folyókba és a földalatti víztározókba, és a mesterséges hó előállításához szükséges energia megújuló forrásokból származik.

Ez nem változtat azon a tudományos véleményen, hogy teljesen felelőtlen dolog a téli játékokat kizárólag műhavon megrendezni.

– Így akár a Holdon vagy a Marson is rendezhetnénk olimpiát" - mondja Carmen de Jong professzor, a Strasbourgi Egyetem geográfusa.

Forrás: 
focus.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gubicza lányok a lovak vonzásában

A fiatal díjugrató tehetségekről szóló sorozatunkban rendhagyó módon nem „csak” egy lovast, hanem egy egész családot mutatunk be. Gubiczáék története pontosan hat évvel ezelőtt kezdődött, amikor a gyerekek édesanyja, Alexandra elment a Pasaréti Honvéd Lovardába, hogy felelevenítse régi lovastudását, amit édesapja jóvoltából szerzett még a gyermekei születése előtt.

Szépségverseny görényeknek

Szépségversennyel ünnepelte a Vadászgörény Barátok Egyesülete, hogy végre találkozhattak egymással, miközben megmutathatták, hogyan fejlődtek kedvenceik az elmúlt években, milyen munkát végeztek a tenyésztők. A 2018-as alapítású szervezet tagsága mindössze 30-40 fő, de összetartó társaság. Március eleji találkozójuk célja is egyebek mellett a tagtoborzás volt.

Alapelvük a megbízhatóság

A Déli-Farm Kft. 1990-es indulásakor alapvetően haszonállattartási, takarmányozási és tenyésztési szaktanácsadással foglalkozott, ezek mellett pedig a szarvasmarhatartáshoz és -tenyésztéshez kapcsolódó termékek értékesítésébe kezdett. Az évtizedek során maga a cég és természetesen termékportfóliója is bővült, amit Palotás Sándor ügyvezető mutatott be olvasóinknak.

A Virágos Magyarország versenyre június 15-ig pályázhatnak a települések

Az idén 29. alkalommal megrendezett Virágos Magyarország versenyre június 15-ig jelentkezhetnek az önkormányzatok - közölte a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az MTI-vel.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Kiemelt jelentőségű nemzetközi eseményt rendez a NAK

Budapesten – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szervezésében – tartja közgyűlését a Gazdálkodók Világszervezete (WFO – World Farmers’ Organization), 2022. június 7. és 10. között. A nagy jelentőségű eseményre a világ minden tájáról érkeznek tagok, azon a szervezet új elnökét is megválasztják.

A természet az ukrajnai háború csendes áldozata

Az ukrán természetvédelmi miniszter és civilszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az orosz-ukrán háború kezdete óta nem csak az emberek, hanem a környezet és a természet is súlyos károkat szenved, amelyek helyrehozása évtizedekbe telhet. A környezetszennyezés pedig kihat a mezőgazdaságra is.

Halvány sarlósfecskét figyeltek meg Szegeden

Halvány sarlósfecskét (Apus pallidus) figyeltek meg Szegeden, ez a Mediterráneumban őshonos faj második dokumentált előfordulása Magyarországon - közölte a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportja közösségi oldalán.

Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

Méheket vet be a környezeti állapot vizsgálatára a Soproni Egyetem

A Soproni Egyetem kutatói által kifejlesztett biomonitoring módszer lényege, hogy a méhcsaládok által begyűjtött anyagok kémiai elemzéséből következtetnek a környezet állapotának felmérésére. Május 20. a Méhek napja volt, ennek apropóján tartott előadást a módszert kidolgozó dr. Lakatos Ferenc, dr. Rétfalvi Tamás, és dr. Kovács Zoltán a zöld egyetem Botanikus Kertjében.