Back to top

2021. rekord év volt …

… csak sajnos nem feltétlenül abban, amiben szerettük volna. Az elmúlt tíz év leghűvösebbje volt összességében a tavalyi, melyet emellett az időjárás nagy változékonysága is jellemzett.Ebbe az is belefért, hogy júliusban rekord meleg volt, 1901. óta a legmelegebb – ez sem zavart be abba, hogy ez egy rekord hűvös év lehessen. Az Országos Meteorológiai Szolgálat kiadta rövid év értékelőjét.

Hűvös év volt, a júliusi melegrekorddal együtt is

A 2021-es év átlag körüli hőmérsékletű (1991–2020-as átlag: 10,8 °C) és az elmúlt tíz év leghűvösebbje volt Magyarországon az OMSZ mérőhálózatában rögzített adatok szerint. Bár az éves középhőmérséklet nem tér el lényesen az átlagtól, azonban az egyes hónapokat nagy változékonyság jellemezte.

2021. januárja és a februárja több, mint egy fokkal enyhébb volt az átlagosnál, majd tavasszal átlag alatti hónapok következtek (ezt az épp virágzó gyümölcsfák nem értékelték…). Az áprilisi és májusi havi középhőmérséklet több, mint 2 fokkal elmaradt a szokásostól, 1987. óta a leghűvösebb tavasz volt a 2021-es.

Az OMSZ közleményében kiemelte: komoly fagykár volt, a hideg hátráltatta a szántóföldi növények fejlődését. A hűvös tavaszt követően a júniust és júliust a hőség határozta meg. A forró időszak június közepétől augusztus közepéig tartott. A június a harmadik legmelegebb, a július pedig rekord meleg volt 1901. óta. Az országos átlagos napi középhőmérséklet 22 napon érte el a hőhullámos nap küszöbét, a 25 fokot. Ennél több ilyen nap csak 2015-ben és 2012-ben fordult elő.

Az augusztus második fele szokatlanul hűvös időjárással telt, így a nyár utolsó hónapjának hőmérséklete 1 fokkal elmaradt a normáltól, de a nyár így is az ötödik legmelegebbnek számít 1901. óta.
Az ősz a szokásosnál hűvösebb volt, a szeptemberi és novemberi hőmérséklet az átlag közelében, az októberi viszont több, mint egy fokkal alatta alakult. Az év utolsó hónapja a megszokottnál 1 fokkal enyhébb volt.

Kevés csapadék volt…

A csapadékviszonyokat nézve az éves csapadékösszeg országos átlagban a szokásos mennyiségtől közel 20 %-kal elmaradt, kevéssel 500 mm felett alakult – az előzetes adatok alapján –, ezzel a szárazabb évek közé sorolható 2021.
Hasonlóan csapadékszegény év legutóbb 2012-ben volt. A legjelentősebb csapadékhiány márciusban, júniusban, szeptemberben és októberben lépett fel. Ezekben a hónapokban az átlagos mennyiségnek gyakran fele sem hullott. A június 1901. óta a legszárazabbnak bizonyult.

A nyári csapadék nagy része intenzív zivatarrendszerekből, esetenként szupercellás zivatarokból érkezett. Csupán négy hónap (január, május, november és december) csapadéka érte el az éghajlati normált 2021-ben, de jelentős csapadéktöbblet egy hónapban sem alakult ki. Országos átlagban az év legcsapadékosabb hónapja a május, a legszárazabb a március lett – írta a meteorológiai szolgálat közleménye.

A tavalyi hideg és melegrekord között 66 fok különbség volt

Az OMSZ mérőhálózatában a legalacsonyabb hőmérsékletet február 13-án -25,8°C-ot Zabarban mérték, a legmagasabb hőmérséklet pedig Adonyban volt, július 8-án 40,2°C.
A legnagyobb napi csapadékösszeget, 94,3 mm-t az erdőteleki mérőhely jelentette.
A legerősebb széllökés 121 km/h volt, melyet Tiszavasváriban augusztus 1-jén mértek a szakemberek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

Nő a sarkvidéki erdőterület – de nem biztos, hogy ez jó

A szibériai rénszarvaspásztor nép, a nyenyecek különös időket élnek. A sarki óceán partján lévő területeiken a tundra lassan olvadásnak indult, és egyre több cserje nő. A fűzfa-félék, melyek eddig csak térdmagasságig nőttek, mára a három métert is meghaladják, és elrejtik a rénszarvasokat.

Az ország nagyobb részén továbbra sem enyhül az aszály

A csapadék egyenlőtlen eloszlása miatt az országban többfelé száraz a talaj, országos, áztató eső pedig továbbra sem érkezik, így az ország nagyobb részén nem enyhül az aszály - írta hétfői bejegyzésében az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Kórokok a szőlőn: Mi okozhatja?

A szőlőnövényen a vegetációs időszakban a zöld részeken, a téli, metszési időszakban a fás részekben figyelhetünk meg elváltozásokat, amelyek lehetnek biológia eredetűek vagy a környezeti tényezők által előidézett kárképek. A különböző tünetek diagnosztizálása és a kórokok felismerése nem könnyű feladat, hiszen a megjelenésük alapján könnyen összetéveszthetők.

Akácvirágzás csapadékhiánnyal

A hónapok óta tartó csapadékhiány tovább fokozódott az ország jelentős részén, egyre nő a aszályos területek kiterjedése. A helyzet javulására majd jövő keddtől van esély, amikor számottevő csapadék érkezhet, de ez egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az akác virágzik, de a száraz talaj, a várható nyárias meleg és többször szeles idő nem ideális a nektárképződésre, a virágzásra és a hordásra.

„Imádkozzunk esőért!”

Lényegesen magasabbak a tavaszi vetésű szemes kukorica, napraforgó és szója vetésterületei az elmúlt egy, illetve öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.

Hat különleges élelmiszer, mely népszerűbbé válhat a bolygó felmelegedésével

Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás befolyásolja azt, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energia bevitelének 80 százalékát, és kalóriáink mintegy felét búzából, kukoricából és rizsből nyerjük.

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Műholdas segítség aszálykárok enyhítésére

A Combit Számítástechnikai Zrt., az Óbudai Egyetem és a Széchenyi István Egyetem által alkotott konzorcium 756,55 millió forintos európai uniós támogatást nyert az aszálykárok enyhítését célzó fejlesztésre műhold segítségével.

Vajdaságban idejében befejezték a tavaszi vetést

Jó hír, hogy a száraz időjárásnak köszönhetően idén időben sikerült elvégezni a tavaszi vetést a Vajdaságban és egész Szerbiában. A kukorica, a szója, a napraforgó és a cukorrépa szépen kikelt, és egyelőre nem szomjaznak. Rossz hír viszont, hogy az intenzív fejlődésben lévő őszi kalászosok és a virágzó repcevetések már hiányolják a nedvességet, a talaj alsó rétegeiből ugyanis hiányzik a víz. Másrészt az ukrajnai háború miatt nem tudni, mit hoz a holnap.