Back to top

Rég elveszett fajta mentheti meg a kávétermesztőket

Daniel Sarmu Sierra Leonében nőtt fel. A családja egyik bevételi forrása a kávétermesztés volt, ám a csak a gyengébb minőségű, robusta fajta termett meg a birtokukon. Az ingadozó felvásárlási árak azonban előfordul, hogy a termesztés költségeit sem fedezik.

Ahogy az éghajlat egyre melegszik, az arabica fajta termőterülete úgy csökken. Itt jön képbe egy régi-új fajta, a stenophylla - számol be a csmonitor.com.

„Azt hihetjük, hogy - bár nehezen, de - megtanulhatunk élni e nélkül az ital nélkül” – mondja Aaron Davis, a Kew Királyi Botanikus Kert kávékutatója.

„Azonban világszerte 100 millió ember érintett a kávétermesztésben. Ez adja a megélhetésüket, a kultúrájuk része. Egész országok vannak, melyek tönkre mennének a kávé nélkül.”

Ha a tudósoknak sikerülne valamilyen módon segíteni a kávétermesztő családi gazdaságokat, melyek a klímaváltozás elleni harc élvonalába kerültek, ennek haszna az egész világon érezhető lenne: a globális élelmiszerellátási lánctól kezdve a népvándorlásig.

Davis több, mint egy évtizede dolgozik azon, hogyan lehetne éghajlat-biztossá tenni a kávét. Ennek a legnehezebb része, hogy olyan fajt/fajtát kell találni, mely könnyen termeszthető, és hasonlít az íze a megszokott italunkhoz.

Ugyan nagyjából 130 kávéfaj létezik, ebből mindössze kettőt fogyasztunk: a robustát és az arabicát.

Az arabica az értékesebb, jobb ízű fajta, azonban jóval érzékenyebb is a növény. Eredetileg Etiópia és Dél-Szudán magasabb régióiban nőtt, nagyjából 18 Celsius fok körüli hőmérsékleten érzi jól magát. A közép- és dél-amerikai állományok érzékenyek a kávérozsdára (ez egy gombás betegség, melynek hatására a kávé levelei megbarnulnak, lehullanak, és néhány év alatt az egész cserje elpusztul), mely miatt az utóbbi időben számos szüret meghiúsult, és az érintett országokból megindult a népvándorlás.

A robusta ezzel szemben könnyen termeszthető a melegebb klímaövökön is, azonban nagyon érzékeny az aszályra.

Évekkel ezelőtt Davis és kollégái a kávé természetes élőhelyeit járták be, főleg Afrika különböző vidékein, és néhány Dél-Ázsiai területen. Történelmi feljegyzések, illetve régi növényminták után kutattak.

Coffea stenophylla
Coffea stenophylla
Fotó: Wikimedia Commons

Így találtak rá a stenophyllára, melyet a 20. század elejéig Sierra Leonében termesztettek. Az utolsó feljegyzett észlelése a növénynek az ország déli részén 1954-ben volt.

Sarmuval karöltve elkészítettek egy információs posztert az elveszett kávéról, melyet az utolsó ismert termesztőterülete környékén lévő gazdák közt osztottak szét. Érkezett ugyan néhány visszajelzés, hogy látták a növényt, de sajnos mindegyik falsnak bizonyult.

A tudósok kénytelenek voltak saját kezükbe venni az ügy irányítását, és nekivágtak a Kenema környéki erdőkben. Hat órán át küzdötték át magukat az erdőn, amikor végre sikerült rátalálniuk az áhított kávéra.

Ez azonban még nem jelentette, hogy sikerrel jártak volna. Vajon érdemes-e energiát fordítani erre a növényre? Jó ízű lehet?

Az megtalált kávécserjékről mintákat gyűjtöttek, melyet aztán Londonba küldtek, a Union Kávétársasághoz (Union Hand-Roasted Coffee), ahol a hozzáértő kóstolók tették próbára. A stenophylla fényes győzelmet aratott: az értékelések szerint az íze pont olyan kiváló, mint az arabica fajtáé.

„Az arabica jelenleg az egyetlen kávéspecialitásunk, így ez az eredmény, különösen egy ilyen kis mintából, nagyon meglepő és csodálatos volt” mondta el a Kew Botanikus Kertnek Jeremy Torz, az Union Kávétársaságtól.

A következő lépés, hogy többet ültessünk ebből a növényből, hogy kiválasszuk a legjobb ízű változatokat. A kávénak 4-7 évre van szüksége, mire termést hoz.

Davis és kollégái ezalatt tovább kutatnak más kisebb fajok illetve fajták után, azt remélve, hogy az arabica és a robusta ellenállóbb verzióira találnak.

„A kávétermesztőink nagy környezeti stresszben dolgoznak” – mondta el Catherine Kiwuka, a Ugandai Nemzeti Mezőgazdasági Kutatólaboratórium természetvédelmi szakembere, aki a robusta fajta szárazságtűrő változataiból írta a doktori disszertációját.

„Amikor a termés tönkremegy, annak következményei az egész társadalomra kihatnak.”

Kiwuka a kávé klímaállóvá tételét erkölcsi kötelességnek tekinti.

„Az itteni embereknek nincs más lehetőségük” – tette hozzá.

Forrás: 
www.csmonitor.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kelesztő öntözéssel a repcerekordért

Minden növény termesztésében az alázat a legfontosabb technológiai elem. Ezzel fogadott Megyaszón Sárossy Ferenc, a Harangod-cégcsoport ügyvezető-tulajdonosa. Aki az utóbbi évtizedek során nem tanulta meg, hogy nem a természet igazodik hozzánk, az jó eséllyel rosszul jár. Az ember tudásának kell olyan szintre elérnie, amivel ki tudja szolgálni a természet, azon belül a növények és állatok igényeit.

Bűnszervezetek a szüret útjában

A mexikói gyümölcs- és zöldségágazat ismét hatalmas károkat szenved az erőszakos bűnszervezetek miatt. A hírek szerint több millió dollár értékű őszibarack, avokádó és lime megy kárba, mert a gazdálkodók elhagyni kényszerültek a földjeiket.

A szövetkezet első spenótja

Tiszavasváriban 2011-ben alakult meg az OLITOR Szövetkezet, elsősorban szántóföldi zöldségnövények termesztésének összefogására. Jelenleg a két legnagyobb kultúrájuk a zöldborsó és a zöldbab, amihez az idén egy termelőnél spenót is társult.

Az almaecet hihetetlen előnyei: fogyástól a vércukorszint optimalizálásig

Az almaecetet évek óta használják az élelmiszeriparban salátaöntetek, chutney-k és pácok összetevőjeként. Azonban mostanában az egészséges életmód és táplálkozás rajongói is úgy döntenek, hogy beépítik ezt az ecetet az étrendjükbe, az általános közérzetük fokozásának reményében.

Botanikus kertek találkozója

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem adott otthont az Európai Botanikus Kertek 9. Kongresszusának. Az esemény házigazdája a 30 éves fennállását ünneplő Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége, társrendezője az Eötvös Loránd Tudományegyetem 250 éves Füvészkertje, fővédnöke Áder János, védnöke pedig Nagy István agrárminiszter volt.

Több mint 2000 évvel ezelőtti gazdaságot tártak fel Észak-Izraelben

Egy 2100 évvel ezelőtt működő mezőgazdasági birtokot tártak fel Észak-Izraelben, Galileában - jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet.

A mai óriási mezőgazdasági gépek a világ termőterületeinek 20%-át veszélyeztetik

1958-ban egy kombájn, amely egy teljes rakomány frissen betakarított terményt szállított, 8000 font (4 tonna) súlyú lehetett. Ma egy teljesen megrakott kombájn súlya 80 000 font (36 tonna) is lehet.

Nem „szennyezettek” a hazai, illetve az európai zöldségek és gyümölcsök

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet megdöbbenéssel olvasta azokat a több magyar sajtómédiumban megjelent cikkeket, melyek szerint az európai, illetve a magyar gyümölcsök káros növényvédő szerekkel, vegyszerekkel szennyezettek. Ezzel szemben a valóság, hogy az EU növényvédelmi előírásai a legszigorúbbak, a fogyasztóknak nincs okuk félelemre.

Több mint 1 milliárd forintot kaptak a növénynemesítők a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-n keresztül

A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. a fajtaoltalmi rendszerből több mint 1 milliárd forintot juttatott el a növénynemesítőkhöz, hogy új fajtákat hozhassanak létre - közölte a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az MTI-vel.

A növények napját köszöntik a szegedi egyetemi füvészkertben

A növényvilág sokféleségét és az emberi életben betöltött rendkívüli szerepét bemutató tudományos előadásokkal és családi programokkal köszöntik a növények napját szombaton a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) idén százéves füvészkertjében - tájékoztatták a szervezők az MTI-t.