A Brit Kolumbiai Egyetem tudósai a napraforgók mintázatát vizsgálva azt állapította meg, hogy azok a molekulák, melyek az UV mintázatok kialakulásáért felelősek segítenek a növénynek elviselni a szárazságot és a hőséget is – írja a Sciencedaily.com.
– mondta el a tudomány vezető szerzője, Dr. Marco Todesco, az egyetem biodiverzitási kutatóközpontjának és a botanikai tanszék kutatója.
Todesco és kollégái több, mint 2000 vadon gyűjtött napraforgót ültettek az egyetemen 2016-ban és a 2019-ben, melyek két különböző fajhoz tartoztak. Megmérték a virágok UV mintázatát és genetikai vizsgálatokat is végeztek. Azt találták, hogy Észak-Amerika különböző részein növő napraforgók UV mintája nagyon is eltér egymástól: egyes esetekben csak egy vékony gyűrű volt, míg máskor az egész virágot beborította. A nagyobb UV minta jobban vonzotta a beporzókat, ahogy azt már korábbi kutatások is megállapították.
A kutatók egyetlen gént találtak, mely felelős ezért a mintázatért: a HaMYB111 gént. Ez határozza meg az UV elnyelő flavonol molekulákat, melyek segítik a növény túlélését olyan környezeti stresszhelyzetekben is, mint a szárazság vagy az extrém hőmérséklet.
A mezőgazdasági termesztésbe vont napraforgóknak több felhasználási módja is van, beleértve a olajkészítést, mely 2020-ban 20 milliárd dolláros ágazat volt. Ez a tanulmány segíthet abban, hogyan lehet a megporzást elősegíteni, amivel nőhetnek a terméshozamok. „Ez a kutatás abban is segíthet, hogy megértsük, hogyan alkalmazkodnak a napraforgók és más növények a különböző területekhez és hőmérsékletekhez, ami fontos lehet a klímaváltozás miatt” – tette hozzá Todesco.
A kutatók szeretnék jobban megérteni, hogyan befolyásolja a HaMYB111 gén az UV mintázat méretét, és hogy ez milyen módon hat a növény fiziológiájára. Arra is kíváncsiak, hogy a flavonol molekulák pontosan hogyan hatnak a vízveszteségre.