Back to top

Csataló helyett harci öszvér

A Mezopotámiából származó 4500 éves ikonográfiák és szövegek azt mutatják, hogy a jómódúak lóféléket használtak utazásra és hadviselésre egyaránt. Azonban hogy ezek miféle állatok voltak, az eddig rejtély volt.

(illusztráció)
(illusztráció)
A Science Advances szaklapban jelent meg az Institut Jacques Monod (CNRS/Université de Paris) kutatócsoportjának tanulmánya, akik az ősi DNS-t elemezve kimutatták, hogy ezek az állatok a házi szamarak és a vadszamarak keresztezéséből származnak. Ezzel ők a legrégebbi ismert példái az állati hibrideknek, amelyeket a szír-mezopotámiai emberek használtak, 500 évvel azelőtt, hogy az első lovakra szert tettek volna - írja a sciencedaily.com.

A lófélék a történelem során kulcsszerepet játszottak a hadviselés fejlődésében. Bár

a háziasított lovak csak körülbelül 4000 évvel ezelőtt jelentek meg a Termékeny Félholdban, a sumérok már évszázadok óta használtak lófélék által vontatott négykerekű harci szekereket a csatatéren,

amint azt a híres "uri standard" (vagy uri jelvény), egy 4500 éves sumér dobozszerű tárgy oldalán lévő mozaikok is bizonyítják. Az ebből az időszakból származó ékírásos agyagtáblák szintén említést tesznek a "kunga" nevű, magas piaci értékkel bíró, tekintélyes lófélékről; ennek az állatnak a pontos kiléte azonban évtizedek óta vita tárgyát képezi.

Az uri standard háborús oldala
Az uri standard háborús oldala
Fotó: Wikimedia Commons

Az Institut Jacques Monod francia kutatóintézet paleogenetikusaiból álló tudóscsoport az észak-szíriai Umm el-Marra 4500 éves fejedelmi temetkezési komplexumából származó lófélék genomjának vizsgálatával próbálta megválaszolni ezt a kérdést. Egy egyesült államokbeli archeozoológus nézete szerint morfológiai és régészeti bizonyítékok alapján ezek a különálló létesítményekben eltemetett állatok lehetnek a nevezetes "kungák".

Bár az állatok genomja károsodott, mégis össze lehetett hasonlítani más lófélék: lovak, házi szamarak és a Equus hemionus fajhoz tartozó vadszamár alfajok genomjával, amelyeket kifejezetten e tanulmányhoz szekvenáltak.

Indiai vadszamarak
Indiai vadszamarak
Ez utóbbiak közé tartoznak egy 11 000 éves lófélék maradványai a legrégebbi ismert templomból, Göbekli Tepe-ből (a mai Törökország délkeleti részén), valamint a 20. század elején eltűnt szíriai vadszamarak (Equus hemionus hemippus) utolsó képviselői. Az elemzések szerint az Umm el-Marra-i lófélék első generációs hibridek, amelyek egy házi szamár és egy hím ázsiai vadszamár, vagy más néven hemion keresztezéséből származnak.

Mivel a kungák sterilek, a hemionok pedig vadak voltak, minden egyes alkalommal egy házi nőstényt kellett keresztezni egy korábban befogott hemionnal (a befogást egy ninivei asszír dombormű ábrázolja).

Ninivei domborművön látható hemion befogás
Ninivei domborművön látható hemion befogás
Fotó: E. Andrew Bennett, British Museum, London
Ahelyett, hogy háziasították volna a régiót benépesítő vadlovakat, a sumérok hibrideket tenyésztettek ki és használtak. Így a két szülő tulajdonságait ötvözve olyan utódokat hoztak létre, amelyek erősebbek és gyorsabbak voltak a szamaraknál (és sokkal gyorsabbak a lovaknál), de jobban irányíthatóak, mint a hemionok. Ezeket a kungákat végül kiszorította a házi ló érkezése a pontuszi sztyeppéről, amelyet könnyebb volt szaporítani.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gubicza lányok a lovak vonzásában

A fiatal díjugrató tehetségekről szóló sorozatunkban rendhagyó módon nem „csak” egy lovast, hanem egy egész családot mutatunk be. Gubiczáék története pontosan hat évvel ezelőtt kezdődött, amikor a gyerekek édesanyja, Alexandra elment a Pasaréti Honvéd Lovardába, hogy felelevenítse régi lovastudását, amit édesapja jóvoltából szerzett még a gyermekei születése előtt.

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

Korábbra tolódtak az utolsó fagyok Magyarországon

A klímaváltozás miatt korábbra tolódnak Magyarországon az utolsó tavaszi fagyok, ami komoly veszélyt jelent a mezőgazdaságra - derül ki egy új kutatásból, amelyet a Másfélfok.hu-n tettek közzé.

Stratégiai fontosságú minden beruházás és fejlesztés

„A jövőben olyan magyar agráriumra van szükség, amely hatékonyan, biztonságosan és hosszú távon képes kiszolgálni elsősorban a magyar lakosságot, és ezt követően a megnövekedett külföldi igényeket az exporton keresztül. Stratégiai fontosságú tehát minden olyan beruházás és fejlesztés, amely közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul a mezőgazdaság teljesítményének, kibocsátásának növeléséhez” – hangzott el Fábiánsebestyénben.

Új trend hódít: már nem menők a macskák és az aranyhalak

Talán elsőre különösen hangzik, de egyre több ember tart imádkozó sáskát (vagy más néven ájtatos manót) a hagyományos házi kedvencek helyett, de a botsáskák népszerűsége is felfelé ível.

Martin Plewa tartott kurzust Kaposváron

Nagy megtiszteltetés érte a lovastusa szakágat, hogy Martin Plewa ismét elfogadta meghívásunkat, és a húsvét előtti hétvégén háromnapos terepstílusbíró-képzést tartott Kaposváron.

Jó évkezdés a BASF-nél

Az idei első negyedévben a kedvezőtlen világgazdasági hatások ellenére 19%-kal nőtt a BASF árbevétele, a kamat és nyereségadó levonása előtti eredmény (EBIT) pedig 21%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt.

Binturongok születtek a Szegedi Vadasparkban

Binturongok (Arctictis binturong) születettek a Szegedi Vadasparkban, a cibetmacska faj kölykeit már a látogatók is megfigyelhetik az Ázsia-ház melletti kifutójukban - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A bolygó legkörnyezetbarátabb élelmiszerei: vadhústól a teljes kiőrlésű gabonákig

Az élelmiszerek akkor tekinthetők környezetbarátnak, ha nem vagy csak kevéssé károsítják a környezetet, akár az előállításukhoz használt eszközök, vegyi anyagok, vagy akár a biológiai lebonthatóságuk és/vagy megújuló képességük miatt. Ilyen élelmiszerek például a vadhús, a hüvelyesek, a kagylók, a szezonális zöldségek és gyümölcsök, az algák, a gombák és a teljes kiőrlésű gabonák is.

A hétvégi sült a sertéstenyésztő végső célja

A Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesülete 17 kocasüldő csoporttal, 9 kansüldővel, 5 hízó csoporttal, 1 koca 15 malacával és 1 óriássertéssel vett részt a Hódmezővásárhelyi Állattenyésztési Napokon. Összesen 60 tenyészsertést mutattak be.