Back to top

A hazai génmegőrzés páratlan érték

Az őshonos haszonállatok és növények hazai génmegőrzése világviszonylatban is kiemelkedő – hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Intézetének Baromfitelepén, a megújult központi épület mai átadásán. A korszerűsítésre 163 millió forintos állami támogatással került sor.

Dr. Beck Tibor, dr. Baktay Borbála, Nagy István és Vécsey László a baromfitelep megújult központi épülete előtt
Dr. Beck Tibor, dr. Baktay Borbála, Nagy István és Vécsey László a baromfitelep megújult központi épülete előtt
Fotó: Czifrik Kati
Genetikai erőforrásaink felkutatása és begyűjtése, megőrzése, fenntartása és felhasználása stratégiai kérdés – mondta a tárcavezető, emlékeztetve, hogy az élelmezési és mezőgazdasági célú genetikai erőforrásaink, a hazai kultúrnövény- és haszonállatfajták a nemzeti örökség részét képezik.

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézete kiemelkedő jelentőségű a baromfifajták genetikai információinak laboratóriumi körülmények közötti tárolásában.

Génbankjában az összes hazai őshonos baromfifajta szaporítóanyaga megtalálható, és egyedülálló módon ugyanez a telephely ad otthont az őshonos magyar baromfifajták élő állományának is, amely elengedhetetlen a fajták hosszú távú fenntartásához. Az intézet feladatainak bővülésével nyúl-, méh-, és hal-génbankokat fejleszt, valamint a magyar kutyafajták szaporítóanyag-mintáit is tárolja, amely DNS-bankkal is kiegészül.

A baromfitelep központi épülete, ahol irodák, átadó és kiszolgáló helyiségek találhatók, eredetileg istállónak épült és számos átalakításon esett át az évtizedek folyamán. Közben az állaga sokat romlott, amely miatt indokolttá vált a teljes felújítása, amely mintegy 163 millió forintos állami támogatásból valósult meg.

Tavaly összességében 325 millió forintot fordítottak a gödöllői intézetben különböző beruházásokra, amelyek hozzájárultak az állattartási körülmények javításához, a kulturált munkavégzéshez, nem utolsó sorban pedig lehetővé tették a madárinfluenza megelőzésére vonatkozó hatósági előírásoknak való maradéktalan megfelelést.

A korszerűsített víziszárnyasnevelő épület
A korszerűsített víziszárnyasnevelő épület
Fotó: Czifrik Kati
Kicserélték a takarmánykeverő épület tetejét, vizesblokkot alakítottak ki a magyaróriásnyúl-telepen, új pulyka-kifutó és mézkiszerelő üzem épült, és korszerűsítették a víziszárnyas-nevelő épültet is.

A Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központot (NBGK) 2019-ben alapította az Agrárminisztérium a gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ és a tápiószelei Növényi Diverzitás Központ integrálásával.

A gödöllői Haszonállat-génmegőrzési Központ múltja a XIX. századba nyúlik vissza, amikor Darányi Ignác földművelésügyi miniszter kezdeményezésére 1897-ben megalapították a Magyar Királyi Baromfitenyésztő Telepet és Munkásképző Iskolát, majd 1899-ben az Állami Méhészeti Gazdaságot.

A központ ellátja a hazai és nemzetközi tenyésztési-génmegőrzési és szervezési feladatokat az őshonosként védett magyar haszonállatfajták (kiemelten a kisállatfajták és a pannon méh) védelme és az érintett hazai tenyésztő szervezetek szakmai támogatása érdekében.

A haszonállat-génmegőrzési intézet telephelyén a baromfitelep mellett halastavak és méhészet is található
A haszonállat-génmegőrzési intézet telephelyén a baromfitelep mellett halastavak és méhészet is található
Fotó: Czifrik Kati
Nemzeti génmegőrzési és génbanki hálózatot alakít ki és koordinál. Magyar baromfi génbankot tart fenn és fejleszt, valamint más, különösen veszélyeztetett magyar haszonállatfajtákkal kapcsolatos génbanki, génvédelmi, génmegőrzési és génmentési tevékenységet végez. Alaptevékenységéhez kapcsolódóan részt vesz a kutatásban, oktatásban és ismeretterjesztésben is.

Dr. Beck Tibor igazgató a mai rendezvényen kiemelte, hogy

terveik között szerepel egy olyan nyilvános bemutatóhely létrehozása is, ahol a látogatók megismerhetik a hazai őshonos haszonállatfajtákat és a hozzájuk kapcsolódó kultúrát, gazdasági tevékenységeket is.

Dr. Liptói Krisztina tudományos főmunkatárs pedig arról is beszélt, hogy hosszú távú céljuk egy olyan génbank létrehozása, amelyben nemcsak az őshonos baromfik és kisállatok, hanem valamennyi őshonos haszonállat fellelhető lesz.

Miniszteri bejárás az új központi épületben
Miniszteri bejárás az új központi épületben
Fotó: Czifrik Kati
A rendezvény részvevőit dr. Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója, valamint Vécsey László, Gödöllő országgyűlési képviselője is köszöntötte.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Haszonállattól a díszmadárig: a texán hazai története

A „Szárnyaló Gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Programban résztvevő termelőknek igyekezniük kell egy gazdaságosan tartható és húsméreteit tekintve a grimaud hibridekkel és a hubbell-lel szemben versenyképes fajtát kitenyészteni, mert sajnos azok a galambok, amelyeket a felvásárlók a múlt század második felében örömmel elvittek, ma csak a családnak, hétvégi levesnek jók, eladásra nem. De alapnak a texán ma is kitűnő…

Szépségverseny görényeknek

Szépségversennyel ünnepelte a Vadászgörény Barátok Egyesülete, hogy végre találkozhattak egymással, miközben megmutathatták, hogyan fejlődtek kedvenceik az elmúlt években, milyen munkát végeztek a tenyésztők. A 2018-as alapítású szervezet tagsága mindössze 30-40 fő, de összetartó társaság. Március eleji találkozójuk célja is egyebek mellett a tagtoborzás volt.

Alapelvük a megbízhatóság

A Déli-Farm Kft. 1990-es indulásakor alapvetően haszonállattartási, takarmányozási és tenyésztési szaktanácsadással foglalkozott, ezek mellett pedig a szarvasmarhatartáshoz és -tenyésztéshez kapcsolódó termékek értékesítésébe kezdett. Az évtizedek során maga a cég és természetesen termékportfóliója is bővült, amit Palotás Sándor ügyvezető mutatott be olvasóinknak.

Több mint 1 milliárd forintot kaptak a növénynemesítők a Fajtaoltalmi Nonprofit Kft.-n keresztül

A Fajtaoltalmi Nonprofit Kft. a fajtaoltalmi rendszerből több mint 1 milliárd forintot juttatott el a növénynemesítőkhöz, hogy új fajtákat hozhassanak létre - közölte a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az MTI-vel.

Takarmány: ma már nincs áralku

Napjainkban megdőlni látszik az a tézis, hogy a piac gyorsan válaszol a kilengésekre, és mindig visszaállítja az egyensúlyt. Ma már nem igaz ez az állítás, a takarmány-alapanyagok ára annak ellenére folyamatosan növekszik, hogy azt az állattenyésztők, a vásárlóerő várható visszaesése miatt, lassan már nem tudják beépíteni az átvételi áraikba.

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

Vírusok: barátok vagy ellenségek?

A vírusokról általában nem sok kellemes dolog jut eszünkbe, pedig mindennek van pozitív és negatív vetülete is. A közelmúltban derült fény arra, hogy a vírusokkal való együttélésből a gazdaszervezetnek is származhat előnye. Hiszen még szimbiózis is létrejöhet köztük, ami ugyebár az élőlények közötti kapcsolatok legpozitívabb és legbarátságosabb formája.

Csongrád-Csanád megye eddig fertőzésmentes területén jelent meg a madárinfluenza

A Nébih laboratóriuma magas patogenitású madárinfluenza vírus jelenlétét igazolta Csongrád-Csanád megye újabb területén. A székkutasi, fertőzött hízólúdállomány felszámolása már a gyanú alapján megtörtént, a térségben életbe léptek a járványvédelmi és állatmozgatási korlátozások. Eközben Békés megyében az összes védőkörzetet feloldotta a Nébih.

Megjelent a köztársasági elnök határozata az államtitkárok kinevezéséről

Nagy István, agrárminiszter a Facebookon jelentette be az államtitkárok kinevezését.

Az élelmezésbiztonságról egyeztettek az uniós agrárminiszterek

Az Európai Uniónak erkölcsi és gazdasági kötelessége, hogy növelje mezőgazdasági termelését, ehhez azonban elengedhetetlen a termelés csökkenését eredményező intézkedések újragondolása – mondta Feldman Zsolt Brüsszelben. Az orosz-ukrán háború miatt kialakult agrárpiaci és élelmezésbiztonsági válságról egyeztettek az agrárminiszterek.