Back to top

Pusztapalota a Vár-völgyben

Hazánk hegyvidékein barangolva megannyi érdekes és elgondolkodtató elnevezésű barlangot, szurdokvölgyet találunk. A Bakonyban sincs ez másképp, gondoljunk csak a betyárvilágból ismert Savanyú Jóskáról elkeresztelt barlangra, vagy a Római-fürdőre, amelynek elnevezéséről sokféle szóbeszéd kering, azonban fürdőként sosem működött. Számos legenda övezi a Pusztapalotát is, az egyik szerint egykoron Mátyás király kedvelt vadászkastélya volt.

A várrom a VERGA Zrt. területén, Várpalotától északra, a Fajdas-hegy és a Kopasz- Hallgató között húzódó Vár-völgyben található. A meredek sziklafalakkal övezett szurdokvölgy tehát nem véletlenül kapta a Vár-völgy nevet; az aljából magasodnak a fák fölé az egykori Bátorkő várának, mai nevén a Pusztapalotának a romjai, amit a településről a piros sávjelzést követve, vagy a VERGA Zrt. által kiépített tanösvényen célszerű megközelíteni.

A legendák úgy tartják, hogy a kis fellegvár a 13. század végén, a 14. század elején épülhetett, az akkori Konth család hatalmas birtokán. A várat két birtokmegosztással foglalkozó oklevél is említi 1271-ből, amelyeken Tikolföld a Várad erdővel szöveg olvasható, vélhetően a várra utalva.

Bátorkőt először 1326-ban nevesítik meg egy oklevélben, amikor a Csákok a hozzá tartozó falvakkal és birtokokkal együtt elcserélik más várakért Károly Róberttel – így királyi birtok lett.

Ebből az oklevélből az is kiderült, hogy a vár az akkori nevén Tykolfeldeu területén állt. A terület, így vele együtt a vár is, 1350-ig maradt királyi kézen. Akkor ugyanis Nagy Lajos a várhoz tartozó birtokokkal és annak valamennyi jövedelmével Tót Lőrinc mester fiainak és leszármazóiknak adta szolgálataikért cserébe. Egy 1400-as évek elején keletkezett oklevél pedig említést tesz Bátorkő várának várnagyáról (castellánus castri Bathorkw alias curialis in Palotha), Keszi Balázsról, aki egyben a palota (Ópalota) udvarispánja is volt.

A legendák szerint a vár valaha még Mátyás király egyik kedvelt vadászkastélya is volt. Mivel a szűk völgy miatt nem lehetett tovább bővíteni, csak másodlagos célokat szolgált, de védelmet és zavartalan nyugalmat biztosított a király pihenéséhez és vadászataihoz, illetve mentsvárat jelentett egy esetleges török támadás idejére.

A török kor elején még biztosan állt Bátorkő, amit I. Szulejmán egyik 1564-es októberi rendelete is megerősít, miszerint: „Ali – a budai szandzsákban 5500 akcse tímár birtokosa – Ópalota nevű hadi várból egyik hitetlen a lováról ledobva, vitézül viselkedett, és ezért 2000 akcse nagyobbításra kapott engedélyt". Akkor tehát a vár feltehetően még magyar kézen volt.

A palota pusztulása a török hódoltság idején kezdődhetett meg. Pontos információk ezzel kapcsolatban nincsenek, azonban a mai Pusztapalota nevet csak az állagleromlását követően kapta.

Az utolsó okleveles adat 1559-ből maradt fenn. Feltehetően a 16. század második felében már elhagyatott volt, és így fokozatosan romba dőlt. A 19. században villámcsapás is érte, amitől állaga még inkább leromlott.

Mára már csak az egykori vár főtornyának mintegy 15 méter magas falmaradványa és néhány várfalrészlet kalauzolja vissza a kirándulókat Mátyás király korába, azonban egy leírás szerint egykoron négy, egymástól jól elkülöníthető épületrészből állt a Pusztapalota. A várat teljes egészében egy sziklabércre építették, helyenként két méternél is vastagabb kőfalakkal. Feltevések szerint nyugati irányból, egy vizes árok fölött átvezető felvonóhídon lehetett megközelíteni, amelynek védőfalát szintén a sziklákra építették. A várnak csak a hátsó, északi fala nyúlhatott le a völgy aljáig, ebből az előudvarból keskeny, sziklába vájt lépcső vezetett a torony földszintjére, mely helyenként most is látható.

A főtorony háromemeletes volt, melynek alapterülete kb. 6,5 x 5 méter lehetett, és 2,2 méter vastag kívülről vakolt kőfalból készült. A szintek magassága különbözött, legalábbis erre utalnak a még ma is jól látható 25 x 25 cm nagyságú tartógerendák nyílásai.

A földszinten nyíló csúcsíves ajtó egy nyitott részre vezethetett, ennek a védelmére szolgálhatott a főtorony északi részén található faldarab. Az átjáró keleti oldalán megfigyelhető homorú falrészt tömlöcként vagy raktárként használták. A nyitott átjáró a kisebbik toronyba vezetett, melyről már csak alapkövek árulkodnak. A kistorony egy kb. 3,5 x 5 méteres süllyesztett bástya lehetett.

Mivel a várakat a védhetőség miatt általában dombtetőkre építették, néhányan úgy gondolják, hogy Bátorkő vára nem hadászati célokat szolgált, és az oklevelekben említett Bátorkő vára sem a Vár-völgyben található Pusztapalota történelmét írja le. Azonban a napjainkra fennmaradt várrom kitűnő úti cél minden kirándulónak.

A szűk szurdokvölgynek és az érintetlen erdőknek köszönhetően visszarepülhetünk a feltehetően királyi vár korába, és elképzelhetjük azt teljes épségében Mátyás király egykori rejtett vadászkastélyaként.

A VERGA Zrt. által létesített Vár-völgyi tanösvényen kirándulók megismerkedhetnek a Keleti-Bakony növény- és állatvilágával, a környező területekre jellemző dolomitokkal és annak növénytársulásaival, miközben testközelből és madártávlatból egyaránt megcsodálhatják a Pusztapalota romjait.

Zeitler Levente
VERGA Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/1 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mauna Manufaktúra: a hegy csendje

A megfelelő lábbeli nemcsak kényelmes, de kellően tart is, ami különösen fontos, ha megrögzött természetjárók vagyunk. Jóravaló bakancs hiányában már egy rövid barangolás is kész rémálommá válhat. A Dunakanyar ölelésében fekvő Nagymaroson, a Mauna Manufaktúra műhelyboltjában megbízható minőségű, kézzel készített bakancsok várják a természet kedvelőit Mosonyi Annamária és csapata jóvoltából.

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

A növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás

Nem csak az emberi egészségre nézve jelent veszélyt, a növény- és állatvilágot, a műanyag és faanyagokat is károsítja az UV-sugárzás - hívta fel a figyelmet cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

A juhászat öröklődik - Imrék a nyáj mellett

Aki ismeri a juhásztársadalmat, pontosan tudja, ki volt idősb Varga Imre, Varga Imre, ifjabb Varga Imre és ki az ötéves Varga Imre. A két idősebb Imre már nincs közöttünk, de bizonyára megnyugvással szemlélik fentről, hogy a juhászmesterséget (és a nevet) az utódok továbbviszik.

Nyaralás Vlagyimir Putyin nyomában

Az oroszok egy új turisztikai csomagot népszerűsítenek, amely azokat a helyeket, városokat és látnivalókat fűzi fel egy útvonalra, amelyeket Vlagyimir Putyin szívesen látogat meg nyaralásai során.

Károlyi gróf: „Reményeim lassan valóra válnak”

A Nemzeti Kastélyprogram keretében megújult a füzérradványi Károlyi-kastély és parkja. A pompásan helyreállított épület és a gyönyörű százhektáros angolpark eredeti jellegét idézve született újjá. A rekonstrukciót Alföldy Gábor tájépítész, kerttörténész könyve dokumentálja, amelynek személyes hangú előszavát maga Károlyi László gróf írta. A nagy idők 91 esztendős tanújával emlékeiről beszélgettünk.

Bővül a tűzgyújtási tilalommal érintett terület hazánkban

A kritikusan száraz talajviszonyok és a kánikula miatt, az előreláthatóan továbbra is csapadékszegény időjárásra való tekintettel a hatóság 2022. június 24-től kiterjeszti a tűzgyújtási tilalmat Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékre is. A korlátozás Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében is tovább él.

Megújult az Agrár Széchenyi Beruházási Hitelprogram

Agrár Széchenyi Beruházási Hitel Max néven új beruházás finanszírozási eszköz áll a kis-és középvállalkozások rendelkezésére július 1-től.

A borturizmus az erdélyi agrárium húzóágazata lehet

Az Aranyosszéken fekvő Torockó nemrég azzal került a figyelem központjába, hogy Novák Katalin köztársasági elnök első hivatalos erdélyi látogatása során, Bethlen Gábor fejedelem gyulafehérvári szobrának a felavatása után, Székelykőre is felment. Az egykor vasércbányászatáról híres település turisztikai célponttá lett, mióta központját az UNESCO világörökségnek nyilvánította.

Virágtrükkök a szaporodás érdekében

Amikor a beporzókról beszélünk, leggyakrabban a házi és vad méhekre, esetleg a pillangókra gondolunk, de számos más nektárfogyasztó rovar is átviszi a virágport egyik virágról a másikra. Ezt a tevékenységet a növények különböző trükkökkel segítik elő. A virágok és rovarok egymáshoz igazított fejlődése bámulatos mechanizmusokhoz, szoros egymásra utaltsághoz vezetett.