Back to top

Eltűnt az élet a Sajóból

Márciusban érkezett először hír arról, hogy a Sajó szlovákiai szakaszán vastartalmú szennyvíz folyik az egykori Siderit üzem telephelyéről. Akkor a magyar Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a nemzetközi Duna-védelmi egyezmény keretében és a Magyar-Szlovák Határvízi Bizottságon keresztül kérte a szomszédos országot a kármentesítés haladéktalan megkezdésére.

A felvidéki Szalóc (Slavec) közelében a Sajó folyó elszíneződött vize március közepén
A felvidéki Szalóc (Slavec) közelében a Sajó folyó elszíneződött vize március közepén
Fotó: MTI - Komka Péter
Azonban a felvidek.ma portál cikke szerint semmi sem történt azóta. A hivatalok és minisztériumok egymásra mutogatnak, a rendőrség feljelentés alapján nyomoz, de a folyó élővilágát súlyosan mérgező bányavíz egyre csak ömlik, még nagyobb mennyiségben, mint februárban. A helyi horgászszövetség tagja tehetetlen dühében és végső elkeseredettségében a folyón történt ökológiai katasztrófa kapcsán a hatóságok tétlensége miatt az Európai Bizottság elé viszi az ügyet.

Varga Tibort a portálnak azt nyilatkozta: „Ma részt vettem a Sajó folyó élővilágának vizsgálatán, mely során három szakaszon vizsgáltuk a vizet. Most már hivatalos: a folyó halott, és ezt egyetlen hatóság sem tagadhatja.”

Egyetlen pisztrángot, pénzes pért (lazacfélék családja), fejes domolykót (pontyféle) sem találtak a folyó 10 kilométeres szakaszán, amit vizsgáltak.

„Rengeteg tetemet találtunk, szinte ellepték az elpusztult folyami rákok tetemei a partot. Nem tudtam, hogy ennyi rák élt a Sajóban. A pusztulás nagysága a vizsgálatot végző állatorvost, Rastislav Grohol környezetvédelmi szakembert is megrázta, könnyes szemmel mondta, hogy ő még ilyet nem látott” – számolt be Varga.

Míg februárban percenként 10 liter szennyezett víz folyt ki a bányából, a legutóbbi mérések alapján ez már 17 literre növekedett percenként. A mért szennyezettség tekintetében előrelátható volt a katasztrófa, hiszen a cink jelenléte a közvetlen kifolyásnál már februárban a százszorosa volt annak a mennyiségnek, ami a pisztrángnak már halálos dózis.

A Sajó folyó Sajópüspökinél, a magyar-szlovák határ közelében márciusban. Akkor az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közlése szerint határérték alatt volt a toxikus fémek mennyisége a vízben a magyar oldalon.
A Sajó folyó Sajópüspökinél, a magyar-szlovák határ közelében márciusban. Akkor az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közlése szerint határérték alatt volt a toxikus fémek mennyisége a vízben a magyar oldalon.
Fotó: MTI - Komka Péter
Varga Tibor szerint az illetékes hatóságok minden héten új jelentéssel állnak elő arról, hogy hogyan találtak megoldást, de a valóság az, hogy február közepe óta semmi sem változott. A környezetvédelmi minisztérium a felelősséget a gazdasági minisztériumra hárítja azzal, hogy a bánya tulajdonosa az Ércbányák állami vállalat. Amely azonban szintén büntetőfeljelentést tett a Sajó folyó szennyezésével összefüggésben, mert véleményük szerint a kiömlő bányavíz minőségéért a Siderit vállalatot terheli a felelősség, amely utoljára termelt ki nyersanyagot a bányában, megjegyezve, elutasítják a kötelességmulasztás vádját.

A hivatalok közti pingpongozás közben lassan, de biztosan pusztult ki a folyó élővilága.

A szennyezett bányavíz akár évekig, évtizedekig is tovább folyhat. Még ha sikerül is csökkenteni a mennyiségét, vagy megszűrni, akkor is kétséges a folyó vizének revitalizációja, mivel a kövek alatt sincs élet. Ahhoz hogy visszatérjen, először egy 50 kilométeres szakaszon ki kell tisztítani a lerakódott rozsdát – mutatott rá Varga.

Kelet-Szlovákia legnagyobb folyójában, a Sajóban tehát már nincs élet, a szemünk előtt múlt ki. Az elmúlt három hónapban a felelős szervek azzal bagatellizálták a folyó szennyezettségének súlyosságát, hogy mivel nincs tömeges halpusztulás, ezért nem lehet ökológiai katasztrófának nevezni, és csak a média fújta fel az ügyet.

„Hát, most már van. Mára kipusztult minden élőlény” – szögezte le Varga Tibor.

Forrás: 
felvidek.ma

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Óriási napelemparkkal működtetett halastó Kínában

A hibrid rendszer egyedülálló módon integrálja a napenergia-termelést a halászattal, ami nemcsak földet takarít meg, hanem tiszta energiát is termel. A halak és a garnélarákok várhatóan az eddigieknél gyorsabban növekednek majd.

Barcelona megtelt – szigorú szabályok vonatkoznak a turistacsoportokra

Barcelona kiteheti a megtelt táblát, annyi a turista, ezért az ott élők védelmében szigorú szabályokat hoztak, amelyek elsősorban a turistacsoportokra és az idegenvezetőkre vonatkoznak. De a hatalmas tengerjáró hajók korlátozásán is gondolkodik a városvezetés.

Ki legyen 2023-ban az év madara?

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

Megfékezték a lángok továbbterjedését a Bükkben

Megakadályozták a lángok továbbterjedését Miskolc külterületén, Jávorkút közelében, ahol mintegy száz hektárnyi területen gyulladt ki a fenyőerdő - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az MTI-t.

Lehetőségek a paradicsomhajtatásban

Nagy sikerrel rendezte meg a FruitVeB Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az első Magyar Paradicsom Napját Mórahalmon. Több mint 200 érdeklődő kísérte figyelemmel a paradicsomhajtatókat érintő témákról szóló előadásokat, kereste fel a 33 kiállítót, és a rendezvény kiváló alkalom volt a szakmai kapcsolatok ápolására, a tapasztalatok megosztására, véleménycserére is.

Egy fesztivál is lehet zöld

A környezettudatosság napjaink egyik kiemelt közéleti témája – kifejezetten az EFOTT célközönségét jelentő fiatalok életében –, így a fesztivál szervezői arra vállalkoztak, hogy a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) segítségével egy igazán zöld rendezvényt hoznak létre.

Felbecsülhetetlen a vizes élőhelyek természetvédelmi jelentősége

A 2014 óta tartó projektmegvalósítási időszakban a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 9 kiemelt természetvédelmi fejlesztés megvalósítását kezdte el mintegy 7,7 milliárd forint támogatás felhasználásával, melyek eredményeként összesen több mint 5500 hektárnyi védett természeti terület értékmegőrzési feltételi javulnak - mondta az Agrárminisztérium természetügyért felelős államtitkára Tiszakürtön.

Széllel együtt, nem szemben

Új laboratórium létesült Magyarország legnagyobb kutatási célú szélcsatornájához. A szélcsatornával nemcsak a 70-80 km/h sebességű szél ereje tapasztalható meg, vagy egy repülőgép szárnyszegmens aerodinamikai tesztelése követhető nyomon. A Kármán Tódor Szélcsatorna Laboratóriumban a légköri áramlások hatásait egyaránt vizsgálják a természetes földfelszínre és az ember alkotta objektumokra.

A Tisza forrásvidékén javít a hulladékhelyzeten a Diageo és a PET Kupa

Folyótisztítási és hulladékgazdálkodási programot indított a Tiszai PET Kupa és a Diageo alkoholos italgyártó és forgalmazó vállalata - közölték a CALL-Action program szervezői az MTI-vel.