Back to top

Új kártevő a láthatáron: a keleti lódarázs

A méhészek a szaklapokból már megismerték az ázsiai lódarázs (Vespa velutina nigrithorax) faj európai behurcolásának történetét. E kártevő Európába, Bordeaux (Franciaország) kikötőjébe, hajón Kínából, bonsai kerámiatárgyak között megbújt párzott nőstény darázsként jutott el, nagy valószínűséggel 2004 előtt.

Azóta a környéken szétterjedt, meghódította Franciaországot, és folyamatosan terjed kelet felé. Természetes terjedése révén évente mintegy 60 kilométer távolságra képes eljutni, eltekintve az akaratlan továbbhurcolástól.

A kifejlett darazsak nektárral vagy gyümölcshússal táplálkoznak, de mivel a lárvái húsevők, így vadásznak is az utódok táplálására szolgáló fehérjetáplálékra.
A kifejlett darazsak nektárral vagy gyümölcshússal táplálkoznak, de mivel a lárvái húsevők, így vadásznak is az utódok táplálására szolgáló fehérjetáplálékra.
Fotó: Pixabay
A keleti lódarázsról, a Vespa orientalis fajról viszont a hazai méhészek alig tudnak. E faj eredeti hazája Dél-Európa, Délnyugat-Ázsia, Északkelet-Afrika. Az egyetlen Vespa faj, amely száraz, csaknem sivatagi körülmények között is megél.

Véletlenszerű elhurcolásáról már a múlt század elején született irodalmi adat, például Madagaszkárba még a múlt század elején megérkezett (Buysson, 1905; Bequaert, 1918), de nem telepedett meg (cit. Gereys, B. és mtsai, G., 2021).

Néhány évtizede az Egyesült Királyságba Izraelből érkezett narancs- és grapefruitcsomagban találták meg, 1979 decemberében és 1981 januárjában (Edwards, 1982). Egy ízben élő anyát kézbesítettek Ciprusról Belgiumba grapefruitgyümölcsös csomagban (Delmotte és Leclercq, 1980). Libor Dvořak prágai kutató szerint a Mexikóhoz tartozó – turisták által kedvelt – Karib-tengeri Cosumel szigetére is eljutott 1998-ban.

Chile fővárosi tartományában, Santiagóban 2018-ban észlelték először a keleti lódarázs néhány példányát, 2020 elején pedig megtalálták a fészkeit is, ami azt jelenti, hogy kialakult állománya él Dél-Amerikában (Ríos, M. V. és mtsai, 2020). Az Egyesült Államokban karantén kártevőnek tekintik, de még nem telepedett meg. Behurcolás esetén az USA-ban igen nagy károkat okozna (Victoria Werenkraut, Marina Paula Arbetman, Paula Nilda Fergnani, 2021).

A nagytermetű darazsakat a magyar nyelv lódarázsnak nevezi. A Vespa orientalis – keleti lódarázs – is a nagytermetű darázsfajok közé tartozik, hossza 25-35 milliméter. Az anyák nagyobbak, mint a munkások és a hímek. A test színe rozsdavörös, a fejpajzs kénsárga, a 4-5. potrohgyűrűk szintén (lásd kép). A hímeket a munkásoktól a hosszabb csápok különböztetik meg.

A keleti lódarázs (Vespa orientalis) és fejpajzsának, potrohának mintázata
A keleti lódarázs (Vespa orientalis) és fejpajzsának, potrohának mintázata

Az Európában előforduló lódarazsak méretei: az európai lódarázs (Vespa crabro) 35-40 milliméter, az ázsiai lódarázs (Vespa velutina) 25-30 milliméter.

A V. orientalis biológiájáról részletesebb adatokat Archer, M. E. 1998-ban megjelent közleményében olvashatunk. Biológiája hasonlít a mi európai lódarazsunkhoz. A megtermékenyített anyák nem térnek vissza családi fészkükbe, hanem fák üregeiben vagy repedéseiben telelnek át. Tavasszal a talajba, üreges falakba vagy a sziklás aljzatba építenek fészket. Az embrionális fészkeknek nevezett gömbépítményt 10-20 sejtet tartalmazó kis lép alkotja, két- vagy háromrétegű papírszerű burokba zártan. A papírszerű építmény a száraz fákról „gyalult”, a darázs által péppé rágott anyagból készül, amibe talajszemcséket is kever (Nil Bariaçik és Selva Büyükakkas, 2010). Az első munkások megjelenésük után lépésről lépésre veszik át a feladatokat az anyától. Az anya egyetlen szerepe a peterakás lesz.

Családjai főleg az emberek által lakott területeken gyűjtik táplálékukat és keresik vízforrásukat. A kifejlett darazsak többnyire édes folyadékokkal, például nektárral vagy gyümölcshússal táplálkoznak, de mivel a lárvái húsevők, így eleinte az anya és később főleg a munkások vadásznak az utódok táplálására szolgáló fehérjetáplálékra.

Hazáján belül – gyümölcsfogyasztása miatt – mezőgazdasági kártevőnek számít, de támadják a mézelő méhcsaládokat is, komoly veszélyt jelentve a méhészetekre. A méhészetekben találja meg ugyanis az állati eredetű fehérjék és a szénhidrátok (nektár és méz) legjobb elegyét. Más darázsfajoknak is ragadozói, sok darazsat megölnek, és a pókokra is vadásznak. Ősszel fokozódik a veszélyességük, mert ekkor a leggazdagabb a darázs fiasítása, amelynek bőséges fehérjére van szüksége. A kaptárak, pontosabban a röpdeszka előtt eleinte néhány darázs lebeg, megpróbálják befogni a kilépő vagy a gyűjtésből hazatérő méheket. Később nagy számban, tömegesen támadnak, sőt behatolnak a kaptárba, megölik a fiasítást és kifosztják a család vagyonát.

A keleti lódarázs kedveli a városi környezetet. Jóllehet ragadozó rovar, nem veti meg a hulladék között kereshető fehérjeforrást. Megfigyelték, hogy a kutya tányérján talált kutyatápra is rájár (Bressi, N. és mtsai, 2019).

Ősszel, amikor a család egyedszám szempontjából a maximumon van, felszaporodnak benne a hímek és a leendő anyák. A párosodott, megtermékenyült nőstények elhagyják a családot, és védett helyet keresnek az áttelelésre. A hímek nem telelnek át, ősszel elpusztulnak. A család az első őszi hidegek beköszöntével hanyatlásnak indul.

Az európai lódarázstól eltérően a keleti lódarázs a nap legmelegebb szakában a legaktívabb, mert pigmentjei adszorbeálják a napsugarakat, és saját energiájukká alakítják át. Ez a potrohgyűrűk sárga színét adó xantopterin nevű pigment jelenlétének köszönhető, amely szinte napelemként működik, és energiával látja el a rovart (Marian Plotkin és mtsai, 2010). E darázs energiaháztartását fokozottan kutatják, abban a reményben, hogy hatékonyabb és kevésbé szennyező napelemeket lehet majd gyártani, amint a keleti lódarázs e titkai feltárulnak.

A zavarástól a keleti darázs megvédi a fészkét. Főleg akkor válhatnak támadóvá, amikor a késő nyári hónapokban a leendő új anyák és hímek lárvái is megjelentek a családban.

Az emberre nézve szúrása nem közömbös.

Egy olasz újság napjainkban (SalernoToday, 2022. február 18.) tudósított arról, hogy Salerno városában (Nápolytól délre a tengerparton) a keleti lódarázs nemcsak a méheket pusztítja, de jelenléte megnehezíti a szabad téren való tartózkodást is.

Balra az európai, jobbra a keleti lódarázs
Balra az európai, jobbra a keleti lódarázs
A Giardino della Minerva (= Minerva kertje) étterem tulajdonosa alig engedi a vevőket a szabadban étkezni, mert az arra hajlamos személyeket félti a darázstámadás okozta anafilaxiás sokktól. Az olasz méhészeket szórólapokon (Scheda identificativa Vespa spp.) fényképekkel is segítik a kártevő felismerésében.

Az éghajlatváltozás is segíti az idegenhonos kártevő fajok terjedését. Olaszországban a Vespa orientalis mindig is jelen volt, de csak az ország déli részén, például Palermóban vagy Nápolyban, ahol a darázsfaj szívesen építi fészkét lakások redőnydobozának belsejébe. Az utóbbi időben egyre több északi területen jelenik meg, nemcsak véletlenszerűen, ami valószínűleg az éghajlatváltozásnak, a folyamatos világszintű felmelegedésnek is köszönhető. Az ország északi részén Genova és Trieszt kikötőjében 2018 augusztusában találták meg.

Trieszt a faj terjedésének legészakibb állomása. Olaszország középső részén, Toszkána Grosseto nevű városában 2020. augusztus végén, 11–13 óra között egy szilfa törzsén figyelték meg több példányát. Grosettóban 2021 szeptemberében már két fészkét is fölfedezték.

Firenzében a Nemzeti Múzeum botanikus kertjében borostyánvirágokon táplálkozva figyelték meg 2021. október végén (Graziani, F. és Cianferoni, F., 2022).

Spanyolországban, Valenciában 2012 őszén fedezték fel (Hernández, R. és mtsai, 2013). Néhány példányát 2018-ban Cadiz tartomány Algeciras kikötővárosában figyelték meg (Sanchez, I. és mtsai, 2019).

Franciaországban, Marseille-ben 1920-ban fedezték fel, 2021 szeptemberében már nagy számban észlelték a rukkola növényen. Ez arra utal, hogy megtelepedett Marseille-ben (Gereys, B. és mtsai, G., 2021).

Romániában, Bukarest északi részén tíz egyedet figyeltek meg, egyiküket 2019. szeptember 27-én, a másik kilencet 2020. augusztus 9. és november 25. között. Ezek a megfigyelések arra engednek következtetni, hogy 2020 nyarán legalább egy működő fészek van a területen (Zachi, M. és Ruicănescu, A., 2021).

A felsorolt városok hazánktól mind délebbre helyezkednek el. Földrajzi szélességet tekintve Magyarországhoz a legközelebb eső város Trieszt.

Tekintettel arra, hogy hazánkban évről évre növekszik a nyári átlaghőmérséklet, a telek pedig enyhék, megvan a lehetőség, hogy a délről áruval behurcolt keleti lódarázs hazánkban is megtalálja életfeltételeit. Szükséges tehát, hogy a magyar méhészek képesek legyenek fölismerni a keleti lódarazsat. (Amennyiben az irodalomjegyzékre valaki igényt tart, a szerzőtől megkaphatja.)

 

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Génmegőrzés a világban

Korábbi cikkemben írtam a biodiverzitás fontosságáról és arról, hogy az emberi tevékenységek hatására milyen tempóban romboljuk azt. A tudósok már felismerték a problémát, és a riói egyezményben rögzítették, hogy a korábbi károk felszámolása és újabbak megelőzése közös társadalmi felelősségünk. Nézzük tehát, hogy milyen génmegőrzési létesítmények szolgálják a genetikai sokféleség tartós fennmaradását.

Mindenkit megvisel a hőség, kivéve a rovarkártevőket – növényvédelmi előrejelzés 27. hét

A tavasz óta tartó általános levéltetű-fertőzöttség minimálisra csökkent ugyan, de a többi kártevő rovar kiválóan megvan a kánikulában. A növénybetegségeknek ezzel szemben nem kedvez a mostani idő. Fontos aktualitás, hogy sürgősen védekezni kell az amerikai szőlőkabóca lárvái ellen.

Egy helyen a vadászatot érintő legaktuálisabb témák

Az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) hatvani székházában tartottak tanácskozást június 21-én a Vadászkamara Területi Szervezeteinek titkárai. Az egyeztetés során a legaktuálisabb témákat vették górcső alá, ezek közül is kiemelt napirendi pont a Hivatásos Vadász Eszközbeszerzési Program volt.

Kategóriájában harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a Nyíregyházi Állatpark

Harmadszorra minősült Európa legjobb állatkertjének a 250 és 500 ezer látogatószám közötti kategóriában a Nyíregyházi Állatpark az egyik független állatkerti szakértő felmérése szerint. Az elismeréssel járó díjat kedden adták át a sóstógyógyfürdői látványosságban.

Háromszáz kaptár elpusztítását rendelték el a hatóságok

Az ausztráliai Új-Dél-Wales területén három különböző birtokon találtak a varroa atkával fertőzött méhcsaládokat, mely korábban nem volt jelen a kontinensen. A hatóságok a védő- és megfigyelési zónák kijelölése mellett 300 kaptár elpusztítását rendelték el.

Amikor a kekszbúza méhek és lepkék között növekszik

Nemcsak a kekszbúza minőségének és termelési arányának erősítése, hanem a méh- és lepkepopuláció növelése is a célja a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programjának.

Adria a nappaliban - Tengeri akvárium

Dr. Puly István régi vágású természetbúvár volt. Minden érdekelte, ami a természettel kapcsolatos. Vadászott, horgászott, professzionális csiga-, kagyló- és kőzetgyűjtő volt, különleges díszmadarakat tartott, s emellett volt egy pompás tengeri akváriuma is. Tőle tanultam meg, hogy a tengeri akvarisztika nem ördöngösség, de nagy odafigyelést és némi pénzt is igényel.

Budapesten, Borsodban és Szabolcsban lesz szúnyoggyérítés

A következő napokban Budapest nyolc kerületében, valamint tíz Borsod-Abaúj-Zemplén és 128 Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen gyérítik a szúnyogokat - tájékoztatta a program végrehajtásáért felelős Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) az MTI-t.

Gombaölő szerek nélkül

A hollandiai állami statisztikai hivatal adatai alapján 2019-ben 9,3 millió kilogramm kémiai növényvédő szert juttattak ki a mezőgazdaságban országszerte. Ennek a mennyiségnek a 40%-a gombás betegségek elleni védekezésre szolgált. Szakemberek, termesztők beszélgettek arról, hogy vajon a szabadföldi termesztésben 2030-ig fel lehet-e hagyni teljes mértékben a fungicidek használatával.

Így gondoskodjunk a meggyről

A meggy őshonos növény hazánkban, alkalmazkodott az éghajlatunkhoz, mégsem hagyhatjuk magára. Az utóbbi időben pedig megviseli a változékony időjárás és a károsítók. A keceli meggy tanácskozáson termesztésének fogásairól is szó esett. Folytatjuk előző beszámolónkat.