Back to top

Haszonállattól a díszmadárig: a texán hazai története

A „Szárnyaló Gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Programban résztvevő termelőknek igyekezniük kell egy gazdaságosan tartható és húsméreteit tekintve a grimaud hibridekkel és a hubbell-lel szemben versenyképes fajtát kitenyészteni, mert sajnos azok a galambok, amelyeket a felvásárlók a múlt század második felében örömmel elvittek, ma csak a családnak, hétvégi levesnek jók, eladásra nem. De alapnak a texán ma is kitűnő…

Miközben Európa galambászai a huszadik század közepén a fajták szépségét tekintették tenyésztési célnak, 1953-ban Amerikában Delwin V. James megkezdte a gazdálkodók számára a lehető legtöbb hasznot hozó húsgalamb kitenyésztését. Az 1961-ben Autosexing Texan Pioneer néven elismert fajta kitenyésztésében a cél az ideális egyensúly megtalálása volt a tömeg és a szaporasági mutatók között. Vagyis a fiókáknál kívánatos volt a telt alak, hisz húsgalambról volt szó, de ugyanúgy fontos volt az élő és a vágott súly előnyös aránya, a szülői tulajdonságok közül az, hogy gyorsan szaporítsanak, jól neveljenek, ellenállóak legyenek a betegségekkel szemben, és hosszú ideig termelésben lehessen őket tartani.

Az ideális texánt széles mellkas, kicsi fej és lábak, valamint a kiinduló fajtákénál (mondain és king) kisebb szárny és farok jellemezte.

„A texán megjelenéséig a húsgalamb­tenyésztők 5 hónapig „potyára” tartottak tenyészállatnak szánt egyedeket, hisz a vágógalambot 28-30 naposan értékesítették, a meghagyott madarakról pedig csak 6 hónapos korukban derült ki a nemük, és csak a szerencsén múlott, hány párt lehetett belőlük összeállítani.

Ezzel szemben a texánt az ivarhoz kötött színöröklésének köszönhetően napos korban könnyű volt szexálni. Vagyis olcsóbbá válhatott a tenyésztés”

– magyarázza a fajta jelentőségét dr. Ballay Attila, a texán egyik hazai meghonosítója.

Ballay Attila egyébként kisgyerekként kezdett galambászkodni, főként strassze­reket tartott. Lapunk elődje, a Baromfitenyésztés 1968-ban számolt be először a fajtáról. Szikora András cikke, A legjobb hústermelő nagyüzemi galambfajta az autószex texan című írását olvasva írt Amerikában élő nagynénijének, aki megvette számára az áhított texánokat. A madarak 1969-ben postai úton érkeztek meg, s Ballay Attila elkezdte a szaporításukat.

Néhány nap különbséggel a Kistermelők Lapjából jól ismert mestertenyésztő, Tóth Sándor is megkapta texánjait – ő a bátyján keresztül jutott hozzá a fajta 12 párjához. Így tehát két galambász is hozzáfogott a fajta tenyésztéséhez: egyikük a nagyüzemben tartható gazdasági haszonállattal foglalkozott, míg a másik a kisállattenyésztők világát képviselte.

Ballay Attila 1971–72-ben került Kaposvárra, a Mate Kaposvári Campus jogelődjéhez, a Mezőgazdasági Főiskolára. 1976-ban, állami kutatási feladatként, a vezetésével és szabadalmi eljárásával végezték a „hústípusú intenzív tartásra alkalmas galambállományok kitenyésztése és fenntartása, s tartási technológiájának kidolgozása” téma keretében a texán hazai fenntartását és nemesítését. Ez a szabadalmi eljárás ketreces húsgalamb tartásra vonatkozott. Akkoriban Kaposváron egy 500 négyzetméter alapterületű istállóban 500 pár­ral zajlottak a kutatások, amelyek sajnos mára megszűntek…

Ehhez az istállóhoz tartozott egy olyan rácspadlós padozatú nevelő, mely a tenyésztésre szánt fiatalok felnevelésére lett létesítve.

„Szerettem a fajtával dolgozni, mert tetszett, hogy szapora, békés természetű, és a korai ivarmegállapítás miatt olcsóbbá teszi a tenyésztést. Három fő területen folyt a kutatás: a szaporulat mennyisége, a vágási kihozatal és a 28 napos élősúly irányába. Úgy is fogalmazhatnék, arra a kérdésre kerestük a választ, hány kiló húst produkál egy pár galamb egy év alatt.”

Mindez persze nem öncélú kutatás volt, hisz akkoriban a pucolt vágógalamb jó exportcikk volt, a felvásárlók hetente járták a falvakat, és a parlagi galambot is megvették. A texánt viszont kifejezetten árutermelésre tenyésztették: a legismertebb árutermelő gazdaság a soroksári Vörös Október TSZ volt. A fajta egyébként hamar elterjedt a háztájiban is – köszönhetően a Baromfitenyésztés mellékleteként megjelent Húsgalamb­tartás-galambhústermelés című kiadványnak is.

Emellett kiállításokon is megjelent, ami viszont Tóth Sándornak és az 1972. április 12-én, a Magyar Galambtenyésztők Szövetségén belül 30 taggal megalakult Texán-Mondén Galamb Klubnak volt köszönhető. A közös klub létrehozására a szükséges létszám miatt volt szükség, és 1979. március 4-én ugyancsak a taglétszám optimális növekedése érdekében vált szét a két fajtaklubra.

A klub néhány évi pangás után 1993-ban újjászerveződött, és élő kapcsolatot alakított ki több európai texánklubbal is, sőt a Texasban (USA) működő Nemzetközi Texan Pioneer Szövetség felvette tagjai közé. A szövetség negyedévente megjelenő lapjában cikkeket publikáltak a magyar texán klub tevékenységéről.

A hazai klubtagság úgy döntött, hogy a világon fellelhető tenyésztési irányok közül az eredeti amerikai fajtaleírást, illetve annak módosításait követik. Vagyis ők elsősorban kiállítási alakgalambként tenyésztették a madarat.

A fajtaklub pedig a mai napig él, idén lesz 50 éves. A szakmai eredményeit mutatja, hogy a 2012-es jubileumi kiállításukon Kisújszálláson Európa számos országából, egyebek mellett Francia- és Olaszországból is érkeztek tenyésztők.

A texán mint haszongalamb tenyésztése addig tartott, míg a pecsenyegalamb nagy üzlet volt. Akkoriban a szelekcióban a szaporaság döntött a nyereségről, mert súlyban nem volt akkora különbség a vágógalambok között, hogy megérte volna nagyságra szelektálni. Ráadásul a tenyésztők előtt ott volt az óriás kingek példája, amelyek testméretben ugyan növekedtek, de nehezebben párzanak, gyenge a termékenységi mutatójuk és rosszabban is kotlanak. Vagyis biztonságos árutermelésre alkalmatlanok.

„Az utóbbi időben elvált a közepes méretű, szapora és jó nevelőképességű árutermelő texánok és a hobbiból tartott madarak tenyésztése”

– mondja Ballay Attila. Utóbbiakat a tenyésztő akár a saját ízlésének megfelelően alakíthatja, és az elmúlt években az óriás madarakért irreálisan magas árat adnak a hobbigalambászok.”

A texán mint fajta azonban még mindig rendelkezik azzal a tulajdonsággal, ami miatt a „Szárnyaló Gazdaság” Nemzeti Húsgalamb Programban ismét a hazai tenyésztés alapja lehet, nevezetesen az ivarjelzés képességével. A hazai árutermelő tenyészetek ugyan jelenleg Franciaországból származó grimaud hibridekkel és hubbell-lel dolgoznak, de az ország különböző gazdaságaiban zajlik a mai ízlésnek megfelelő hazai húsgalamb kitenyésztése is.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2022/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Luxuskocsik kárpitja struccbőrből - kéknyakú strucctenyésztővel beszélgettünk

A strucc bőrét a krokodilbőr kategóriába sorolják, melyből luxustermékek készülnek, emellett a húsa is prémium minőségű. A kéknyakú struccot választotta gazdálkodása alapjául Nemes Fédra és Müller Gábor, akik tenyésztési és hízlalási céllal tartják az óriás madarakat.

Aktuálisabb, mint valaha - tankolási rendszerek a Bábolnai Gazdanapokon

Aratás közben nem járkálhat el tankolni a kombájn – ezzel minden gazdálkodó tisztában van. A hatósági áras, korlátozottan hozzáférhető üzemanyag komoly kihívás elé állíthatja a mezőgazdaságot, aki pedig nem szeretne emiatt hátrányba kerülni, az tárolókapacitást fejleszt. A 35. Bábolnai Gazdanapokon szeptember 8-10. között erre is találhat megoldást.

Elkeltek a húsmarhák a NAV árverésén

35 millió forintért keltek el azok a húsmarhák, amelyekre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elektronikus árverésén lehetett június 24. és 28. között licitálni.

Ki legyen 2023-ban az év madara?

Sok éve választunk év élőlényét több kategóriában. Az állatok közül általában az egyes rendszertani osztályok három fajára voksolhatunk. A versenyt meghirdető egyesületek és társaságok célja, hogy minél többen megismerjék ezeket a fajokat, képet kapjanak élőhelyükről, táplálkozásukról, ökológiában betöltött szerepükről, megtudják, hogy mit tehetnek a védelmükben.

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Növekszik a kereslet a huculokra - Gyepkezelés és génmegőrzés egyben

Az Aggteleki Nemzeti Parkba az 1980-as években kerültek hucul lovak, ahol ma már az ország első számú tenyészete található. A génmegőrzési feladatok mellett a Nemzeti Park Igazgatóság a védett gyepek megtartását, kezelését is a lovak legeltetésével oldja meg. A nemzeti parknál a közelmúltban zárult le több uniós támogatást élvező projekt is, ezek között volt a hucul ménes tartási körülményeit javító program.

Együttműködik a Talentis Agro Zrt és az Állatorvostudományi Egyetem

Az Állatorvostudományi Egyetem és a Talentis Agro Zrt. közötti együttműködési megállapodást írt alá június 29-én Budapesten Sótonyi Péter rektor és Makai Szabolcs vezérigazgató.

„Sült galamb” magyar fejlesztésű gasztroélmény

Szuvidált galambhús nagy mennyiségben és állandó minőségben: különleges termékkel találkozhatnak a magyar fogyasztók, és számos külföldi piacon is elérhető lehet a nemzetközi termékdíjjal elismert magyar fejlesztés. A gasztronómiai különlegesség ötletgazdáival, Nagy Maricával és Barabás Jánossal Halmos B. Ágnes beszélgetett, a Kistermelők Lapja főszerkesztője.

A hobbiállat-tartókat is megviseli az árak növekedése

Egy állatjóléti alapítvány szerint egyre több ember szorul támogatásra, hogy tápot vehessen a kutyájának/macskájának, és egyre több házikedvenc kerül menhelyre a növekvő költségek miatt.

Békés megyei kistermelő tevékenységét függesztette fel a Nébih

Egy Békés megyei kistermelő állattartó telepén és élelmiszer-előállító egységében tartott ellenőrzést június közepén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A sertésállomány állategészségügyi státusza ismeretlennek bizonyult, míg az egységben súlyos higiéniai problémákat, jelöletlen, nem nyomonkövethető termékeket találtak az ellenőrök.