Back to top

Erdész időutazás

Erdőről beszélni, gondolkozni csak nagy időtávlatokat figyelembe véve érdemes. Az ember időablaka ugyanis túl szűk ahhoz, hogy belesve megláthassuk a lényeget, és jó döntéseket hozhassunk.

Amikor Müller Géza hajdani erdész kollégám Sárréti Írásokban megjelent munkáit fellapozom, mintha időutazásban lenne részem. Géza bácsi vadásznaplójának színes ceruzával készített vízimadárrajzai akár ma is készülhettek volna. A Holt- Sebes-Körös és mellékereinek, a Toprongyosnak és a Korhánynak zugaiban próbálok tájékozódni útitársam és vezetőm, Szani Zsolt erdészeti igazgató segítségével. Az ereket követő magaslatokon, a vízfolyások zátonyain tölgyesek és cseresek között kanyargunk, de egyik pillanatról a másikra megváltozik a táj.

A lapos terület zsombékjairól fészkeléshez készülő nyárilúdcsapat szállt fel jöttünkre, majd tovább repülnek a Begécsi-rét és -tavak felé. Csak fordulnak egyet, de mire visszatérnek, mi már újra az erdő takarásában járunk.

A Korhány partján álló cseresbe tartunk. Közel 10 éve jártam utoljára ezen a vidéken. A kollégáim akkor vázolták fel, hogyan kellene a természet adta eszközökkel felújítani a kiöregedő, ritkuló erdőket.

Tirják László: a meglévő erdők átalakítása is feladatunk
Tirják László: a meglévő erdők átalakítása is feladatunk
Időutazás visszafelé, majd újra a jelenbe. Visszakerestem az akkor készült fotóimat: érdeklődő, vitatkozó, a jövő feladatain töprengő és bizakodó embereket láttam a radványzugi és a kisvátyoni erdőkben. Következett 10 esztendőnyi aprólékos bejárás, jelölés, vitatkozás, hogyan „gondolhatja” az erdő.

Az erdei élet közössége is bizonyára számtalanszor tanácsot tartott, és megvitatta az erdészek döntéseit, a fadöntéseket is. Az ember megszerezte az erdő termésének egy részét, meleg otthon lett belőle, bölcső, szekrény és bizonyára kis-sárréti fejfa is. Ugyanakkor a fák szaporulatai fényhez, táplálékhoz jutottak.

Új hódítások, térfoglalások indultak el. Most, hogy egyszerre tűnik szemem elé egy évtized aprólékos munkájának és fejlődésének eredménye, teljesen megértem kollégám büszkeségét. Szerencse, hogy feleségem is velünk tartott, így megörökíthetett egy pillanatot az erdészek nehezen észrevehető sikerélményéből. Nagy kár, hogy ide még a szakközönség is csak ritkán juthat el, mi is a rendkívül aszályos télnek és tavasznak köszönhettük, hogy meg tudtuk közelíteni a helyszínt. Itt átlagos időjárás esetén a Korhány az úr, hiszen a Körös-Maros Nemzeti Parkban vagyunk, a Kis-Sárréten.

Jövetelünk eredeti célja, hogy találkozzunk dr. Tirják Lászlóval, a park igazgatójával. A DALERD Zrt. által kezelt erdőkkel csaknem körbe véve, egy kis magaslaton, a nemzeti park erdészeinek tervei alapján több mint 20 hektár erdőt hoztak létre az elmúlt télen. „Nem létrehoztuk, csak letettük az alapkövét egy új erdőnek. Pontosan úgy, ahogy a vidék legnagyobb birtokosai, a Tisza grófok az 1920-30-as években tették” – mondta.

A büszkeség diszkrét tárgya, időutazáson Szani Zsolt erdészet igazgatóval (jobbra)
A büszkeség diszkrét tárgya, időutazáson Szani Zsolt erdészet igazgatóval (jobbra)

A grófi családnál kezdte a pályáját a már említett Müller Géza bácsi is. Időutazás hátrafelé, de egy újabb út az időben előre. Mik a rövid távú elképzelései a nemzeti parknak az új erdővel kapcsolatban, és ha már erdészek vagyunk, mik a hosszú távú tervek a Holt-Korhány partján, nem messze a begécsi szikes gyepektől? „A területet délről a Holt-Korhány, északról legelő, keletről és nyugatról erdők határolják. A déli hátasabb része enyhén lejt északi irányba a legelők felé, közepén régi ér nyomvonala található, északi részén már szikbe hajló.

Klímája erdős sztyepp, de mind a növényvilág, mind a klíma tekintetében érzékelhető a közeli Bihar-hegység hatása. A termőhelyfeltárás a terület háromnegyed részén mélyben sós, réti talajokat mutatott ki, míg kisebb-nagyobb foltokban szikeseket, úgynevezett szolonyeces réti talajokat.

Részlet Müller Géza jegyzeteiből
Részlet Müller Géza jegyzeteiből
Ilyen helyeken a mikrodomborzatnak rendkívül nagy a jelentősége. Terveink szerint a hátasabb, jobb területre szórt makkvetés került decemberben, míg a változatosabb északi részen, az intenzív ápolásra lehetőséget adó soros makkvetés készült, hiszen ott várhatóan lassabban fognak növekedni a csemeték, és több pótlásra is lehet szükség” – magyarázta. A vetés körül üresen hagyott 10 méteres sávban, a későbbiekben lépcsőzetes erdőszegélyt alakítanak ki a tájra jellemző cserje- és elegyfajok minél nagyobb választékából. Az esetleges pótlásokhoz szintén ezen elegyfajokat használják majd. A régi grófi időket idéző megoldásként az egész területet búzával felülvetették.

Az első esztendőben a búza fogja távol tartani a szántóföldi gyomokat a fiatal erdőtől, a búza betakarítása pedig magas vágóasztallal anélkül megoldható, hogy az erdősítésben kár keletkezne. A Kárpát-medence vízjárta folyóvölgyeiben széltében elterjedt, évezredes termelési kultúra elevenedik meg.

„Kérdeztél a távlati célokról is. A létrejövő szabad rendelkezésű erdő átmenetet fog képezni az ér melletti keményfás galériaerdőből a sziki tölgyesek felé, majd ligetessé válva beleolvad a Begécsi-rétbe. 15-20 év múlva az akkori erdészek feladata lesz majd az átalakító üzemének megtervezése és aprólékos, következetes megvalósítása. A természetvédelmi rendeltetésnek megfelelő önfenntartó erdő létrejötte a cél.”

A makkvetést bejárva nem láttam vaddisznó károsítását, csupán a vadlibák nyomait véltem felfedezni. „A terület vadgazdálkodója a DALERD Zrt., így a vadkár megelőzése közös érdekünk. Ennek megfelelően együttes erőből húztunk az erdősítés köré kerítést, még mielőtt a vaddisznók rákaptak volna a friss makkvetésre. A libákat a sarjadó búzavetés vonzza.”

Zsombékról kelő nyári ludak
Zsombékról kelő nyári ludak
Az erdő szegélyébe és a majdani pótlásokba a fafajok közül a kislevelű hársat, a fehér és fekete nyárat, a gyertyánt, a korai és mezei juhart, a magyar kőrist, a madárcseresznyét, a mezei szilt és a vadkörtét tervezték ültetni. A cserjefajok közül pedig a vesszős fagyalt, a veresgyűrű- és húsos somot, az egybibés galagonyát, a mogyorót, a varjútövis bengét, a csíkos kecskerágót és a kánya bangitát.

Fontosnak tartják, hogy az ilyen sűrű, zárt erdőszegély kedvezőbb mikroklímát teremtsen a leendő erdőnek, emellett izolálja a környező más típusú életközösségektől.

A Körös-Maros Nemzeti Park kezelésében lévő 33 066 hektár területből 2281 hektáron folytat erdőgazdálkodást, eddig 154 hektár új erdőt telepítettek. Természetvédelmi célú tevékenységük az idegenhonos fafajokkal rendelkező erdők szerkezetátalakítása, amit 532 hektáron végeznek. Befejezésül megköszönöm mindkét kollégám kalauzolását, és kívánom, hogy járhassunk még emelt fővel a fák árnyékában, a most bemutatott erdőfelújításban és új erdőtelepítésben. Élhessük újra az erdész időutazást!

Puskás Lajos
okl. erdőmérnök

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2022/2 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miben különbözik a városi denevér a vidéki denevértől?

Egyes denevérfajok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő városokban, mint vidéken. Egy tudományos csoport most azt vizsgálta, hogy mely tulajdonságok jellemzőek a városi, illetve a vidéki denevérekre.

Északra tolódott a termésátlagok növekedési súlypontja

Az ELTE Természettudományi karának friss tanulmánya szerint 1981 és 2017 között az európai mezőgazdasági területek felén jelentősen csökkent a talajnedvesség a nyári félévben. Ha az éves átlagot vesszük alapul, akkor ez a tendencia egész Európára igaz.

Számtalan természeti kincset rejt az Aggteleki Nemzeti Park

Hazánk első élettelen természeti értékek védelmében létrejött nemzeti parkja augusztusban is várja az aktív kikapcsolódásra vágyó látogatóit. Az Aggteleki-karszt 1995-ben került fel az UNESCO Világörökség listájára, területén mintegy 300 barlang található.

Zenével a bolygó megóvásáért

A zene erejével harcol a bolygó megóvásáért, a fenntartható mezőgazdaságért, egy felelős életszemléletért a Terra Livre. A portugál csapat csütörtökön este a Sziget fesztiválon adott koncertet.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.

Az erdő a jövőnk záloga

Mi a kapcsolat az ombudsman és az erdőgazdálkodás között? Az Országgyűlés által hat évre választott közjogi tisztségviselő felügyeli, hogy ne sérülhessenek az emberek alkotmányos jogai. Munkájának szerves része a jövő nemzedékeinek védelme is. Ez utóbbi nem képzelhető el a fenntarthatóságra törekvés nélkül, aminek tudvalevően az erdőgazdálkodók az élharcosai.

Nem maradunk erdő nélkül a rendelet után sem

Erőteljes visszhangja volt a Kormány augusztus 5-én közzétett 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelete, amelynek célja a háborús helyzet miatti energiaválság alternatív megoldásokkal való kezelése – ez esetben a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutása. A rendelet a társadalom több szegmensében is nagy port vert, a természet védelmét magáénak érző aktivisták berkein belül különösképpen.

Nem akar megérkezni az eső

A hétvégén érkezett hidegfront hiába hullámzott napokig a közelünkben, csak nagyon kis területre hozott számottevő csapadékot. A talajok tovább száradtak, a július végi átmeneti enyhülés után ismét nőtt a súlyos vagy nagyfokú aszállyal érintett területek nagysága. A folytatásban keddig szórványosan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét közepén újabb hőhullámra van kilátás.

Égető kérdés: lesz-e elég tűzifa?

„Ha az újság ír róla, nagy lesz a kereslet, ha pánikot keltenek, még nagyobb.” Így összegezte véleményét a kérdésre egy fővárosi tűzifakereskedő, aki nem akart névvel nyilatkozni a témáról.

Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában

Súlyos a helyzet az aszály miatt Délkelet-Angliában, a megszokottnál melegebb idő és a szárazság miatt jelentősen csökkenő vízhozam környezetvédő szervezetek szerint a folyók élővilágát is komolyan befolyásolhatja - írta szerdán a BBC hírportálja.