Back to top

Kötelező és hasznos vizsgálat

Több mint két éve kötelező a permetezőgépek műszaki vizsgáztatása. Ez a kötelezettség azonban hasznos is, hiszen a műszakilag nem megfelelő eszköz használatával nemcsak a környezetet, hanem a termelés biztonságát is veszélyeztetik a gazdálkodók. A kopott, elhasználódott szórófejek ugyanis ronthatják a növényvédelmi kezelések hatékonyságát.

A megfelelő műszaki állapot mellett is van még néhány tényező, amit érdemes a gazdáknak figyelembe venniük, hogy ne növeljék fölöslegesen a permetezések költségét. A készítmények árának drasztikus emelkedése miatt még inkább megéri hangsúlyt fektetni a növényvédelmi kezelések pontosságára.

2020. január 1-jétől kötelező a permetezőgépek időszakos műszaki vizsgáztatása.

Már a kötelezettség bevezetését megelőzően is számos felülvizsgáló állomás működött hazánkban, ahol a géptulajdonos termelők megvizsgáltathatták gépeik műszaki állapotát. Emellett a növényvédelmi tevékenységről szóló rendelet korábban is előírta és jelenleg is tartalmazza, hogy a géptulajdonosok kö­telesek rendszeresen karbantartani gépeiket, hogy azok megfelelően működjenek, mondta Ecsedi István, a Nébih Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság (NTAI) Ellenőrzési Osztályának osztályvezetője.

Háromévente kötelező a permetezőgépek felülvizsgálata
Háromévente kötelező a permetezőgépek felülvizsgálata

A Nébih tapasztalatai szerint a permetezőgépek kötelező vizsgálatának bevezetése óta eltelt bő két évben a géptulajdonos termelők egyre inkább betartják a jogszabályban előírtakat, és egyre nagyobb számban viszik el gépeiket az időszakos műszaki vizsgára. A hazánkban üzemelő gépek darabszámáról nem áll rendelkezésre pontos adat, azt csak becsülni lehet. A Nébih nyilvántartása szerint 2022. május 24-ig összesen 17 200 növényvédelmi gép műszaki felülvizsgálatát végezték el az állomások, és további 2800 gép rendelkezett vizsgaidőponttal.

Fölösleges kockázatok, kiadások

Számos kockázatnak teszik ki magukat a növényvédelmi gépek tulajdonosai, ha nem viszik el gépeiket az időközönkénti műszaki felülvizsgálatra, elhagyják a rendszeres karbantartásukat, és nem üzemeltetik őket szakszerűen.

Termelési szempontból az egyik legjelentősebb koc­kázat, hogy a növényvédő szerek kijuttatása egyenetlen lesz, és ebből fakadóan alul- vagy túldozíroznak.

Előbbi esetben kezeletlen sávok, illetve foltok maradhatnak a területen, amelyek fertőzési gócot képezhetnek, és akár további kezelésekre is szükség lehet miattuk, ami jelentős többletkiadással és fölösleges, valamint indokolatlan környezetterheléssel jár. A túldozírozással pedig saját (illetve a szomszéd) termesztett növényeiket károsíthatják a termelők, fitotoxikus hatás (perzselés) előidézésével. Ebben az esetben ugyancsak szükségtelenül és indokolatlanul terhelik, veszélyeztetik a környezetet, fokozott a szennyezés kockázata. A szomszédos területek károsításakor jogi következmények is felmerülhetnek.

A felülvizsgálaton nem megfelelt, vagy meg nem jelent gépek tulajdonosai növényvédelmi és élelmiszerlánc-felügyeleti bírsággal sújthatók, illetve az alanyi jogon járó területalapú támogatásuk csökkentésével is számolniuk kell, hívta fel a figyelmet Ecsedi István a szankciókra.

A felülvizsgálaton megjelent növényvédelmi gépek műszaki állapotára és életkorára vonatkozó összesített nyilvántartást nem vezet a Nébih, ellenben a felülvizsgálatok keretében előforduló leggyakoribb hibákat elmondták a hatóság munkatársai.

Eszerint jellemző, hogy a kar­dántengely védőburkolata részlegesen vagy teljesen hiányzik, a gépre szerelt manométer(ek) jellemzői (leolvashatóság, osztás, pontosság) nem megfelelők, a szórószerkezet kialakítása (például vízszintes helyzet beállíthatósága, egyenesség, deformációk és sérülések, szórófejek egymástól és a talajtól való távolsága) hibás vagy hiányos, illetve a szórófejek és a fúvókák szórásteljesítménye nem megfelelő (fúvókakopás és sérülések).

Nem kell messzire menni

Gyakran találnak hibát a kardántengely vizsgálatakor
Gyakran találnak hibát a kardántengely vizsgálatakor
A jogosultsággal rendelkező műszaki felülvizsgáló állomások naprakész nyilvántartása elérhető a Nébih honlapján, a növényekkel kapcsolatos adatbázisok között, a növényvédelem linkre kattintva. A működő állomások száma időről időre változik, egyes állomások felhagynak a tevékenységükkel, miközben újak kezdik meg a működésüket.

A Nébih álláspontja szerint a működő állomások darabszáma elegendő, a szükséges területi lefedettség megfelelő hazánkban.

Az állomások döntő többsége mobil, a felülvizsgálati helyszínre kitelepülő állomás. A géptulajdonos termelőknek a hatóság információi szerint háromévente legföljebb 15 kilométert (sok esetben még ennél is jóval kevesebbet) kell megtenniük a felülvizsgálati helyszín eléréséhez. A permetezőgépek műszaki vizsgáztatásával kapcsolatban a 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet az irányadó, tájékoztatott a Nébih sajtóosztálya.

Érdemes követni az ajánlást

A növényvédő szerek hatékonyságát sok tényező befolyásolhatja. Számottevően romlik a kezelés hatékonysága, ha a tárolás vagy felhasználás során a szer minősége szempontjából kedvezőtlenek a körülmények, vagy ilyen események történnek. Ezzel pedig csökken a termésmennyiség, vagy növekszik a növényvédelmi költség.

A készítmények nem leírás szerinti használatakor a gyártó mentesül a felelősség alól, ezért is érdemes betartani a cégek iránymutatásait.

Például ha a készítményt 15-25 °C-os hőmérsékleti tartományban kell kijuttatni, de a termelő 30 °C-ban permetez vele, akkor az ebből eredő károkért a gyártó természetesen nem tehető felelőssé.

A növényvédő szerek gyártása során rendszeresek a mintavételek, és későbbi minőségi probléma esetén a tárolt mintákból kideríthető, hogy a kérdéses tétellel már a gyártáskor történt valamilyen probléma, vagy a szállítása, tárolása, felhasználása nem volt megfelelő.

A peszticidek többsége nagyobb hőmérsékleti tartományban is biztonságosan tárolható, ám némelyik minősége – és ezt jelzik a csomagoláson – fagypont alatti hőmérsékleten romlik, erre tehát figyelni kell a tárolásuknál. A „koktélban” történő kijuttatás előtt mindenképp érdemes keverési próbát végezni, mert rossz esetben az összekevert szerek kicsapódhatnak, üledéket képezhetnek, ami a szórófejeket eltömíti, és a hatásuk sem lesz már megfelelő.

A vízminőség szerepe

Egyre több termelő fordít figyelmet arra, hogy milyen vizet használ oldószernek. A vízben oldott ásványi sók ugyanis a növényvédő szerek hatóanyagaival nem várt kölcsönhatásba léphetnek.

Az oldott sók minőségének és mennyiségének az ismerete is fontos, például a kalcium és a magnézium befolyásolják a víz keménységét, ami az elektromos vezetőképességgel mérhető.

Ha a víz vezetőképessége nem haladja meg az 500 μS/centimétert, akkor alkalmas permetezésre. Ennél magasabb értéknél javítani kell a víz állapotán szerves savak vízoldható sóinak segítségével.

A víz kémhatása rendkívül gyorsan meghatározható. A legtöbb növényvédő szer használatakor az az ideális, ha a víz enyhén savas. A lúgos kémhatású víz gyakorta instabillá teszi a hatóanyagokat, míg a savas elősegíti a felszívódásukat. Sok növénykondicionáló szer megköti a víz keménységét okozó ionokat, illetve savanyítja az oldatot, így számos ilyen készítmény egyidejűleg használható a víz lágyítására és a kémhatás csökkentésére.

A tartályokban tárolt, vagy kútból nyert víz sokszor zavaros lehet a különböző szerves és szervetlen lebegő anyagoktól, a szerves és agyagszennyeződések pedig a készítményekre is kedvezőtlenül hatnak. Ezt is lehet műszeresen mérni, de sokan azt az egyszerű és jó módszert használják, hogy megtöltenek egy vödröt vízzel, és beledobnak egy pénzérmét.

Ha látható az érme a vödör alján, akkor nagy valószínűséggel nincs gond a vízzel.

A víz hőmérséklete szintén lényeges, erre is van a növényvédő szerek leírásában utalás, amit érdemes betartani, különben oldódási és növényélettani gondokkal is szembesülhetünk.

Az időzítés kulcskérdés

Jó tudni, hogy egyenletesen szórnak-e a fúvókák
Jó tudni, hogy egyenletesen szórnak-e a fúvókák
A növényvédő szer minőségét és hatékonyságát a szállítási és tárolási körülmények, valamint a kijuttatáshoz használt víz (sótartalma, hőmérséklete, pH-ja) befolyásolja leginkább, de például az időjárás sem hagyható figyelmen kívül a permetezéskor. A csapadék lemoshatja a szert, még mielőtt felszívódna. A légmozgás elsodorhatja a permetszert, főleg ha kisebb cseppmérettel, ködszerűen történik a kijuttatás. Túl magas hőmérséklet és tűző nap esetén perzselődhet a levél, túl alacsony hőmérsékleten pedig lassabb a növényi anyagcsere, és a felszívódó szerek lassabban terjednek a növényben.

A kezelés időzítése is sarkalatos tényező, hiszen bizonyos fejlődési állapotukban a kórokozók és kártevők érzékenyebbek a hatóanyagokra, tehát ettől is jelentősen függ a hatékonyság.

Gyomirtásnál a gyomok fejlettségi állapota, levélfelületük nagysága is meghatározza az eredményt. A lombon keresztül felszívódó szer használata pedig akkor ad megfelelő eredményt, ha a védendő növény elegendő lombfelülettel rendelkezik.

A különböző, de azonos céllal kijuttatott hatóanyagok váltogatása nélkül könnyebben alakul ki rezisztencia a kórokozóknál és kártevőknél.

Exportra termelésnél arra is figyelemmel kell lenni, hogy a növényvédő szerek nyilvántartásba vétele országonként változhat. Csak olyan készítményekkel szabad kezelni a külföldre szánt terményt, amely a fogadó országban is rendelkezik engedéllyel az adott kultúrában. A szermaradék-határértékek ugyanakkor rendelet által szabályozottan egységesek minden európai uniós tagállamban.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/23 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új burgonyafajták és az éghajlatváltozás

Az aszály Németországban is kihívássá vált a burgonyatermesztők számára. A burgonyanemesítők már olyan fajtákat nemesítenek, amelyek kevesebb csapadékkal is beérik, azonkívül kevesebb műtrágyára van szükségük és ellenállnak egyes vírusoknak és kártevőknek.

Év bortermelője, borászati kémia, adminisztráció és növényvédelem

Jó sűrű programot hozott össze a szekszárdi Ferenc Vilmos borakadémikus Villányban, Günzer Tamás Pincészetében mintegy negyven villányi borász részvételével. Itt volt Nyúlné dr. Pühra Beáta, a 2021-es esztendőben megválasztott Év bortermelője, akit Koch Csaba, a Magyar Bor Akadémia elnöke köszöntött.

Hogyan lehet gazdálkodni dráguló áramszolgáltatás mellett?

A megugró energiaköltségek meggondolásra késztetik a termelőket. Azt kérdeztük Csizmadia György nagyvenyimi családi gazdálkodótól, hogyan tud megbirkózni a helyzettel, milyen kilátásai vannak. Elsősorban a hűtés és az öntözés igényel sok elektromos áramot egy gyümölcstermelő gazdaságban, és az almára kell a legtöbbet költeni emiatt.

A feketére művelt tábla veszélyes a talaj számára

Régen azt tanították, hogy a tarló akadályozza a talajművelést, el kell égetni, le kell forgatni. Évek teltek el mire megértette a szakma, hogy takaró, védőréteg nélkül nem lehet menni semmire. Pedig a hetvenes évek eleje, közepe nem volt olyan szélsőséges, mint a mostani.

Hitelmoratórium és kamattámogatás a gazdáknak

Hitelmoratórium és kamattámogatott hitel is segíti az aszály sújtotta mezőgazdaságot és felgyorsulnak az biztosítások után igényelhető kártérítések kifizetései is – közölte az agrárminiszter. A biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül kárelőleget kell fizetniük az aszálybiztosítások után, a hitelmoratórium iránti igényt pedig szeptember 15-ig kell a gazdáknak jelezni a bankok felé.

Mentességi lehetőségek a 2023-as támogatás igénylési évre egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól

A tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt 2023-ban átmeneti mentességet tesz lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre használhassák.

Fejőrobot: "sokkal kényelmesebb az állatoknak is, és nekünk is"

A tiszakécskei Botka-Vincze őstermelői családi gazdaság 120 állatot, köztük 50 tejelő tehenet, annak szaporulatát, illetve hízóbikákat tart mélyalmos istállóban. Az állatok takarmányát 150 hektárnyi szántón termelik meg.

Bill Gates és Jeff Bezos az USA legnagyobb földbirtokosai között

Az Egyesült Államok legnagyobb földbirtokosainak többsége nem gazdász. Például Bill Gates (Microsoft) 2021-ben is az egyik legnagyobb szántóföld tulajdonos az Egyesült Államokban. A legnagyobbak között azonban csak a középmezőnyben van jócskán lemaradva az Amazon alapítója, Jeff Bezos mögött.

Újabb növényi olajból várható hiány

A világ legnagyobb olavíolaj-exportőrének számító Spanyolország mezőgazdasági minisztere figyelmeztetett: bajba kerülhet az idei olívatermés.

Nőtt a mezőgazdaság kibocsátási értéke tavaly

A mezőgazdaság kibocsátása 2021-ben 3378 milliárd forintot tett ki, 15 százalékkal nőtt 2020-hoz képest; a 17 százalékos árindex mellett a volumen 2,1 százalékkal csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-vel.