Back to top

Rekord sebességgel tűnhet el a szibériai tundra

Mindössze 500 év alatt eltűnhet, és ennek eredményeképp 1400 gigatonna szén-dioxidot szabadulhat fel a légkörbe, mely tovább súlyosbítja az éghajlatváltozást.

Az új kráter a globális felmelegedés okozta szibériai extra forró nyarak legújabb jele. Most egy új jelentésből kiderül, hogy a szibériai tundra 2500-ra teljesen eltűnhet, ha az éghajlatváltozást nem sikerül kordában tartani. Lassan erdővé fog átalakulni.

Ami még rosszabb, ahogy a tundra permafroszt-takarója elolvad, nagy mennyiségű, akár 1400 gigatonnányi üvegházhatású gáz kerülhet a légkörbe, ami világszerte súlyosbítja a felmelegedést.

"Megdöbbentő volt számunkra, hogy milyen gyorsan fog a tundra erdővé átalakulni"

- mondta Stefan Kruse ökológus és erdőmodellező a németországi Bremerhavenben működő Alfred Wegener Intézet (AWI) Helmholtz Sark- és Tengeri Kutatási Központjának (Helmholtz Centre for Polar and Marine Research) munkatársa.

Fotó: pixabay.com

Kruse és kollégája, az AWI professzora, Ulrike Herzschuh egy új számítógépes modellt dolgozott ki, amely alaposan megvizsgálja a szibériai tundra teljes evolúcióját. Pontosabban a modell azt értékeli, hogyan nőnek és fejlődnek a fák a régióban.

Figyelembe veszi a teljes életciklusukat, attól kezdve, hogy szétszórják a magjaikat, egészen addig, hogy fává növik ki magukat.

A kutatók arra következtettek, hogy azok a fák, amelyek a felmelegedés hatására észak felé kezdenek terjedni, ezt gyorsan teszik, és akkor sem fognak visszahúzódni, ha a hőmérséklet ismét lehűl. Ennek eredményeképpen a tundra két mini-tundrára válik szét: az egyik a távol-keleti Csukotkán, a másik pedig a Taymyr-félszigeten, a messzi északon.

A kutatók tovább vizsgálták, mi történne, ha az emberiség képes lenne elérni, hogy a hőmérséklet lehűljön, miután a tundra erdővé változik.

Felfedezték, hogy a fák vonala úgy maradna, ahogy volt, és nem húzódna vissza olyan gyorsan, mint amilyen gyorsan előretört. Ez azért van, mert az idősebb fák sokat kibírnak, hogy szilárdan megmaradjanak azon a helyen, ahol kinőttek.

A tundra kettéválasztása pusztító következményekkel járna a régióban élő rénszarvasokra és az őket vadászó őslakos kultúrákra, például az északnyugat-szibériai nyenyecekre. Ezek az állatok jellemzően az év során északról délre vándorolnak.

Továbbra is rejtély, hogy az erdők terjeszkedése hogyan befolyásolja a vándorlási szokásaikat és életciklusukat, és ez hogyan befolyásolja a nyenyecek megélhetését. Kruse elmondta továbbá, hogy az egész kultúra függ a tundrától. "Ha ez elveszik, az nagy veszteség lesz az emberiség számára" - tette hozzá a kutató.

Mit lehet tehát tenni e negatív következmények elkerülése érdekében? "A legjobb megoldás az lenne, ha csökkentenénk az üvegházhatású gázok globális kibocsátását, hogy mérsékeljük a nyomást" - mondta Kruse a Live Science-nek. "Mindazonáltal, ha ezt nem tudjuk megtenni, akkor fajmegőrzéssel kell foglalkozni".

A tanulmány az eLife című folyóiratban jelent meg.

Forrás: 
interestingengineering.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

Miben különbözik a városi denevér a vidéki denevértől?

Egyes denevérfajok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő városokban, mint vidéken. Egy tudományos csoport most azt vizsgálta, hogy mely tulajdonságok jellemzőek a városi, illetve a vidéki denevérekre.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Az Északi-sarkvidék négyszer gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része

Az Északi-sarkvidék az elmúlt 40 évben közel négyszer gyorsabban melegedett, mint a bolygó többi része - derül ki a nemrég közzétett kutatásból, amely szerint az éghajlati modellek alábecsülik a sarkvidéki felmelegedés mértékét.

Újabb veszélyes kullancsfaj verhet tábor hazánkban a klímaváltozás miatt

A Hyalomma kullancs tőlünk délebbre, a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén őshonos. Egyedei a madarakon élősködve vándorolnak el Európa északabbra fekvő területeire. Magyarországon már két vérszívót azonosítottak Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun megyékben, terjedéséről civil kullancsfigyelők jelentése adhat támpontot.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.

Az erdő a jövőnk záloga

Mi a kapcsolat az ombudsman és az erdőgazdálkodás között? Az Országgyűlés által hat évre választott közjogi tisztségviselő felügyeli, hogy ne sérülhessenek az emberek alkotmányos jogai. Munkájának szerves része a jövő nemzedékeinek védelme is. Ez utóbbi nem képzelhető el a fenntarthatóságra törekvés nélkül, aminek tudvalevően az erdőgazdálkodók az élharcosai.

Nem maradunk erdő nélkül a rendelet után sem

Erőteljes visszhangja volt a Kormány augusztus 5-én közzétett 287/2022. (VIII. 4.) Kormányrendelete, amelynek célja a háborús helyzet miatti energiaválság alternatív megoldásokkal való kezelése – ez esetben a fenntarthatóan kitermelhető tűzifa piacra jutása. A rendelet a társadalom több szegmensében is nagy port vert, a természet védelmét magáénak érző aktivisták berkein belül különösképpen.

Nem akar megérkezni az eső

A hétvégén érkezett hidegfront hiába hullámzott napokig a közelünkben, csak nagyon kis területre hozott számottevő csapadékot. A talajok tovább száradtak, a július végi átmeneti enyhülés után ismét nőtt a súlyos vagy nagyfokú aszállyal érintett területek nagysága. A folytatásban keddig szórványosan várhatók záporok, zivatarok, majd a jövő hét közepén újabb hőhullámra van kilátás.

Égető kérdés: lesz-e elég tűzifa?

„Ha az újság ír róla, nagy lesz a kereslet, ha pánikot keltenek, még nagyobb.” Így összegezte véleményét a kérdésre egy fővárosi tűzifakereskedő, aki nem akart névvel nyilatkozni a témáról.