A magyar vidék szellemi háttere

A rektor küldetésének tekinti, hogy vonzóvá tegye a fiatalok számára az agráriumot, valamint a sokoldalú, modern oktatás kialakítását és fenntartását, mert kulcsfontosságúnak tartja a jövő agráriumának megalapozásához.

 

A szokásos stúdió helyett rendhagyó helyszínen, a NAK Szántóföldi Napokon vettük fel az MMG Direkt legutóbbi adását, kiadónk standjánál. Gyuricza Csabát kiadónk ügyvezetője, Sári Enikő kérdezte a MATE munkájáról.

Az egyetem igyekszik minél több szakmai kiállításon részt venni, amivel az az egyik céljuk, hogy megismertessék a fiatalokkal az agrárium valós értékeit és az ágazat digitalizálásával végbemenő változásokat, hogy minél többen ezt a hivatást válasszák.

– A szakkiállítások alkalmat adnak arra, hogy bemutassuk az egyetem életét, megszerettessük az agráriumot és hangsúlyozzuk az élelmiszer-gazdaság elmúlt években végbement felértékelődését. Napjainkra az egész társadalmat érintő nemzetgazdasági kérdéssé vált, hogy az egészséges élelmiszer országhatáron belül megtermelt alapanyagokból kerüljön az asztalra – mondta Gyuricza Csaba.

A szakmai kiállítások mellett a MATE fesztiválokon is részt vesz, az idei EFOTT-nak egyenesen az egyetem lesz a házgazdája. Ezzel is a fiatalok megszólítása a céljuk, a „szórakozva tanítás” irányelvet követve környezettudatosságra, fenntarthatóságra, a zöld és hulladékmentes gondolkodásmódra hívják fel a figyelmet a fesztiválon.

– Szeretnénk megmutatni, hogy úgy is lehet fesztiválozni, hogy közben ne képződjön többször tíz vagy akár többször száz tonna hulladék, hanem mindent teljes egészében újra lehet hasznosítani. A fenntarthatóságra amúgy is egyre fogékonyabbak a fiatalok, hiszen a klímaváltozás problémáira nekik kell megoldást találniuk.

– Az amerikai és nyugat-európai oktatási intézmények infrastruktúrájához képest a magyar egyetemeké elmaradott. A MATE kampuszain olyan komplexumot kívánunk kialakítani, aminek a fejlettsége a jóléti államok felsőoktatási intézményeinek szintjét közelíti. Ennek érdekében az egyetem azzal erősítette tovább 72 éves sportegyesületét, hogy kezelése alá vonta az ország egyik legmodernebb uszodáját. Rendszeresen sportoló emberként magamra vállaltam a sportegyesület elnöki tisztségét, hogy erősítsem a sport jelentőségét az egyetem életében. Korábbi világbajnok és olimpiai bajnok sportolókat hívtunk segítségül, akik a fiatalok edzésével jó példával tudnak elöljárni. Szabadidősport-szakosztályt in­dí­tottunk – ma már 18 sportág közül választhatnak a fiatalok az egyetemen –, továbbá agrár-felsőoktatási élsportolói ösztöndíjat hoztunk létre.

Tehát összességében az amerikai egyetemekre jellemző modellt alakítottunk ki, amire Magyarországon – meggyőződésem sze­rint – nagyon kevés példa van – mondta el a rektor. Céljuk, hogy Gödöllő egyetemi város legyen.

A terv egy hosszú folyamat eredményként va­lósulhat meg, aminek sarkalatos pontja az egyetem épületeinek a felújítása, illetve új épületek építése zöld beruházások keretében. Sportközpont, atlétikai csarnok, szabadtéri sportpályák építését is tervezik.

Az infrastruktúra fejlesztése mellett tartalmi megújulás zajlik az egyetem falai között, amire szintén nagy szüksége van az agrár-felsőoktatásnak. A gödöllői központon kívül az egyetem kaposvári, keszthelyi, gyöngyösi és budapesti kampuszain is hasonló ráncfelvarrásra kerül sor, ugyanis az egyetem a magyar vidék intellektuális hátterének a megteremtéséért is felelősnek érzi magát.

– Az előttünk álló feladatok nem tűrnek halasztást, és kizárólag szakképzett értelmiség oldhatja meg őket. A ma végző mérnökök határozzák meg a következő 30–40–50 évet, ezért, ha sikeres mezőgazdaságot akarunk, annak csak a minőségi szakképzés és felsőoktatás teremthet stabil és biztos hátteret.