Back to top

Az őshonos gyep sokszor hatékonyabb az erdőtelepítésnél

A klímavédelem kulcsfontosságúvá vált napjainkra, ezért egyre több erdőtelepítést végeznek a szakemberek. Azonban a nem kellő körültekintéssel végzett beavatkozás több kárral járhat, sok esetben inkább az őshonos gyepek védelmével érhetünk el nagyobb eredményt.

A közvélemény szerint az erdők, őserdők olyan természetes élőhelyek, amelyek jelentős mennyiségű szenet raktároznak el, azonban egyre több kutatás arra figyelmeztet, más megoldás is lehetséges a klímaváltozás elleni védekezésben. Nyugat-Európában bevett módszer a parlagon hagyott szántók erdősítése, hogy a 6-8 ezer évvel előtti természetes állapotokat rekonstruálják. A helyzet azonban sokszor nem ilyen egyértelmű. A gazdáknak nem érdekük a jó minőségű szántót erdővé alakítani, inkább a gyepeket erdősítik.

Csakhogy a természetes gyep rengeteg szenet képes megkötni a talajban, olyannyira, hogy azokon a területeken, ahol a klíma nem teszi lehetővé az erdők kialakulását, az igazi jó szén-dioxid-megkötő életközösségek a gyepterületek.

Kétségtelen, kezdetben az erdőtelepítés látványos eredményt hozhat, főként olyan idegenhonos, gyors növekedésű fajok esetében, mint a császárfahibridek.

Azonban ezek a fajok a minél gyorsabb növekedésük miatt jelentősen megcsapolják a talaj vízkészletét, és mivel a klímaváltozás szárazabb éghajlatot eredményez, utánpótlás hiányában a talajvízszint hamarosan csökkenni kezd.

Emellett a fák árnyéka pusztítani kezdi az alatta elterülő gyepet, aminek eredményeként a talajban bomlási folyamatok indulnak el, amik szén-dioxid-felszabadulással járnak. Néhány év vagy egy-két évtized múlva pedig a fák elkezdenek kiszáradni, állományukat ki kell termelni és visszatérni a gyephez, amely már silányabb minőségű az eredetinél.

A természetben sokszor a természetes folyamatokkal hatékonyabb eredményeket érhetünk el, mint beavatkozással, egyszerűen csak hagyni kell, hogy a természet utat mutasson.

Erdőtelepítés előtt érdemes megvizsgálni, hogy az adott területen erdős sztyepp vagy gyep alakulna ki magától, és sok esetben ez az ökoszisztéma lesz az, ami hosszú távon leginkább segíti a klímavédelmi célokat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új burgonyafajták és az éghajlatváltozás

Az aszály Németországban is kihívássá vált a burgonyatermesztők számára. A burgonyanemesítők már olyan fajtákat nemesítenek, amelyek kevesebb csapadékkal is beérik, azonkívül kevesebb műtrágyára van szükségük és ellenállnak egyes vírusoknak és kártevőknek.

A feketére művelt tábla veszélyes a talaj számára

Régen azt tanították, hogy a tarló akadályozza a talajművelést, el kell égetni, le kell forgatni. Évek teltek el mire megértette a szakma, hogy takaró, védőréteg nélkül nem lehet menni semmire. Pedig a hetvenes évek eleje, közepe nem volt olyan szélsőséges, mint a mostani.

Szeptemberben van a legtöbb hazánkban előforduló madárfaj az országban

A madárvonulás kialakulását a legutóbbi jégkorszakot követő időszakra teszik a szakemberek, amikor a felmelegedés következtében a jégtakaró visszahúzódásával lehetővé vált a fajok elterjedési területének északi és déli irányba való eltolódása.

Két hete küzdenek a lángokkal egy német nemzeti parkban

Két hete pusztít erődtűz Németország keleti részén egy nemzeti parkban, a hatóságok hétfői adatai szerint még legalább egy hétig tart a védekezés.

A héten is folytatódik a szúnyoggyérítés

Több vidéki településen, köztük az ország nagy tavainál is lesz szúnyoggyérítés a héten - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Bill Gates és Jeff Bezos az USA legnagyobb földbirtokosai között

Az Egyesült Államok legnagyobb földbirtokosainak többsége nem gazdász. Például Bill Gates (Microsoft) 2021-ben is az egyik legnagyobb szántóföld tulajdonos az Egyesült Államokban. A legnagyobbak között azonban csak a középmezőnyben van jócskán lemaradva az Amazon alapítója, Jeff Bezos mögött.

Eltűnőben a hím tengeri teknősök

Az elmúlt négy nyáron Floridában kizárólag nőstény tengeri teknősök keltek ki. Ennek oka pedig a klímaváltozás.

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Három az egyben: cuki, társ és ragadozó

A járványveszély miatti bezártságban sok ember talált rá újra a természetre, mely pihenést, szabadságot és testi-lelki feltöltődést nyújt a kirándulók, túrázók számára. A látogatók számának növekedésével arányosan egyre több lett a kutya is az erdőben.

A jövőben többször várható egyszerre aszály és hőség

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az ELTE tudományos munkatársa.