Back to top

Így függ össze a tejtermelés az erdőtüzekkel

Az Amerikai Egyesült Államok területén az elmúlt évtizedekben egyre gyakoribbá váltak az erdőtüzek. Ezeknek számos negatív hatása van, kezdve az emberi egészségtől, a levegő minőségén át egészen a biodiverzitásig és a földhasználatig. Az USA tejtermelése sem kivétel ez alól.

(illusztráció)
(illusztráció)
A nyugati államokban élő tehenek – ahol különösen gyakoriak az erdőtüzek – biztosítják a megtermelt tej mennyiségének 25 százalékát. Egy új, a Journal of Dairy Science tudományos lapban megjelent tanulmány szerint az USA nyugati államaiban élő tejelő szarvasmarhák egyedi légszennyező anyagoknak vannak kitéve az erdőtüzek füstje miatt - írja Phys.org.

A vizsgálatot vezető Amy L. Skibiel, az Idahói Egyetem Állat-, Állatorvos- és Élelmiszertudományi Tanszékének Ph.D. hallgatója (Moszkva, ID, Egyesült Államok) rámutatott:

"Bizonyított tény, hogy az erdőtüzek füstje lényegesen nagyobb kitettséget eredményezhet a káros vegyületeknek, mint a nem tűz eredetű városi légszennyezések."

Az erdőtüzek füstje olyan finom részecskéjű anyagokat tartalmaznak, melyek ismert toxinok, és a légszennyezéshez köthető emberi betegségek egyik fő okozói. „A finom szemcséjű anyagokat mélyebben be lehet lélegezni, egészen a tüdő léghólyagocskáiig, ahol gyulladást okozhatnak, rontják a tüdőfunkciókat, és bekerülhetnek a keringésbe is.” – magyarázta Skibiel. Azonban a tejelő tehenek fiziológiai válasza az erdőtüzekből származó finomszemcsés anyagokra nem volt ismert.

(illusztráció)
(illusztráció)
A kutatók egy csoport holstein tehenet figyelt meg Idahóban a 2020-as Észak-Amerika nyugati felén, a Csendes-óceán mentén tomboló tűzszezonban (júliustól szeptemberig). A tehenek ki voltak téve a szabadban lévő levegő minőségének, hőmérsékletének és páratartalmának, a kutatók pedig figyelemmel kísérték a tejhozamot és vérvizsgálattal követték az egészségi állapotot jelző mutatókat. A csoport meghatározott egy küszöbértéket a füstnek való kitettségre. Ennek alapján a tehenek szeptember közepén hét egymást követő napon voltak kitéve az erdőtüzekből származó finom részecskéknek, mely az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynökségének 24 órás átlagos levegőminőségi határértékének 10-23-szorosa volt.

A hétnapos füstterhelés alatt a tehenek kevesebb tejet termeltek, ami az kitettséget követő hét napon keresztül is fennállt.

A magasabb léghőmérséklet és páratartalom, valamint a finom részecskék nagyobb szintje megváltoztatta a fehérje- és zsíranyagcserét, és csökkentette a tehenek vérében az immunsejtek populációját. A megnövekedett hőmérséklet és páratartalom, valamint a finom részecskék magas szintjének kombinációja a vérben lévő alapvető ásványi anyagok egyensúlyát is megváltoztatta - valószínűleg az izzadás vagy a szervezet stresszre adott válaszreakciói miatt. A kutatócsoport megjegyzi, hogy további kutatásokra van szükség a finom részecskéknek való kitettséggel járó elektrolit-egyensúlyhiány okainak és következményeinek megértéséhez.

(illusztráció)
(illusztráció)

A légzőszervi problémák a nem ragadozók okozta elhullások vezető halálozási okai közé tartoznak a szarvasmarhák esetében az Egyesült Államokban, és a tehenek vérében lévő immunsejt-populációk csökkenése az immunválasz gyengülésére és ezáltal a fertőzésekkel szembeni fokozott sebezhetőségre utalhat.

Az erdőtüzek füstjének kitett szarvasmarháknál megfigyelt csökkent tejtermelés mellett a kutatócsoport megállapításai rávilágítanak a tejelő szarvasmarhák jólétére, a gazdák költségeire és az amerikai tejipar zavartalan működésére, mivel az erdőtüzek az éghajlatváltozás korában egyre nagyobb veszélyt jelentenek.

Forrás: 
phys.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kivi fogyasztás elképesztő hatásai

A kivi egy nagyon népszerű gyümölcs, mely rendszeresen helyet kap a reggeli vagy az ebédlőasztalon. Akár a zabpehely tetejére szeletelve, akár kanállal fogyasztva, egy kedvelt egészséges gyümölcs, amely merész és édes ízéről ismert. Mivel tele van élelmi rostokkal, antioxidánsokkal, C-vitaminnal és számos más vitaminnal, számos módon támogatja az egészséget.

Szeptemberben van a legtöbb hazánkban előforduló madárfaj az országban

A madárvonulás kialakulását a legutóbbi jégkorszakot követő időszakra teszik a szakemberek, amikor a felmelegedés következtében a jégtakaró visszahúzódásával lehetővé vált a fajok elterjedési területének északi és déli irányba való eltolódása.

Európa a madárinfluenza elleni védőoltás elfogadását szorgalmazza

Az év első felében nagyon sok európai országban kellett baromfiállományokat leölni a madárinfluenza miatt, ezért az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei szeretnék megvizsgálni a vakcinák jövőbeni felhasználását a járványok elleni küzdelemben.

A margarin viszi a prímet az élelmiszerek áremelkedésében

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Két hete küzdenek a lángokkal egy német nemzeti parkban

Két hete pusztít erődtűz Németország keleti részén egy nemzeti parkban, a hatóságok hétfői adatai szerint még legalább egy hétig tart a védekezés.

A haltermelést sem kíméli az aszály

A száraz, aszályos időjárás egyre nagyobb károkat okoz a hazai tógazdasági haltermelésben is. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakembere szerint a problémára részben megoldást jelenthet a ritkító halászat, ha az állomány egy részét már a tenyészszezon közben lehalásszák.

A héten is folytatódik a szúnyoggyérítés

Több vidéki településen, köztük az ország nagy tavainál is lesz szúnyoggyérítés a héten - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Tekintélyes mennyiségű olajbogyó kell egyetlen üveg olívaolaj előállításához

Az olívaolaj évezredek óta a mediterrán gasztronómia, kultúra és kereskedelem alapvető alkotóeleme. Az ókori görög költő, Homérosz "folyékony aranyként", Hippokratész pedig "a nagy gyógyírként" jellemezte. Az olívaolajat évezredek óta használják különböző célokra, mint például gyógyászati kenőcsökhöz és nemesek balzsamozási rituáléjához is. Ám napjainkban számos recept fontos összetevőjének számít.

A karolin réce

A karolin vagy karolinai réce – egyes helyeken kisasszonyréce – őshazája Észak-­Amerika, onnan került Európába. A gácsér feje és a meghosszabbodott tarkó fénylő fekete. A háta a farokig bársonyos fekete, torka fehér, melle gesztenyebarna fehér pontokkal, a szárnyoldalak sárgásbarnák.

Mi történik a testünkkel, ha körtét eszünk?

A körtét évszázadok óta előszeretettel fogyasztják nagyszerű íze és állítólagos egészségügyi előnyei miatt. Az egyik legsokoldalúbban felhasználható gyümölcs, amely sós vagy édes receptek része lehet. Ahhoz, hogy a körte minden egészségügyi előnyét élvezhessük, mindenképpen együk meg az egész gyümölcsöt, mivel a magas antioxidáns mennyisége a színes héjában koncentrálódik.