0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kincset érnek a zöldfelületek

Egy Berlinben és Stuttgartban elvégzett felmérés szerint a városlakók 49%-a heti rendszerességgel ellátogat valamelyik parkba. További 20%-uk havonta, 27%-uk pedig évente többször felkeresi, élvezi a városi zöldfelületeket.

A városi kertek és parkok kiemelten fontosak a klíma, a biológiai sokféleség és a városi életminőség szempontjából. Az általuk nyújtott szolgáltatásokat a településeket érintő politikai döntéseknél is figyelembe kell venni, hogy azok zöldfelület-gazdálkodása mind fenntarthatóbbá váljon.

Ezt az elvet szem előtt tartva született meg Németországban az oktatásért és kutatásért felelős szövetségi minisztérium által finanszírozott, GartenLeistungen néven futó projekt.

A kezdeményezés keretében kutatók és gyakorló szakemberek bevonásával felmérik a városi kertek és parkok társadalom számára nyújtott szolgáltatásait, és ezekre alapozva cselekvési javaslatokat fogalmaznak meg a döntéshozók és a civil társadalom szereplői számára.

Népszerűsítő kiadvány

Legyen szó idősebb vagy fiatalabb generációról, szinte minden városlakó rendszeresen használja a közparkokat. Különösen az egyre nagyobb lélekszámú városoknak van szükségük új stratégiákra a zöldterületeikre vonatkozóan azért, hogy kezelni tudják az azok iránt megnövekedett igényt és a gyakoribb, intenzívebb használatból eredő problémákat.

A városokban hangsúlyosabban érezhetők az éghajlatváltozás hatásai, például az egyre gyakoribb hőhullámok vagy a heves esőzések következményei, ezért egyre fokozódik a nyomás a zöldfelület-gazdálkodáson.

Ezt felismerve a GartenLeistungen projekt keretében a közelmúltban végzett kutatási eredményeket is bemutató kiadványt állítottak össze, amelynek segítségével a városok hatékonyabban népszerűsíthetik parkjaik és kertjeik társadalmi értékét, miközben azok természetvédelmi jelentőségét is hangsúlyozzák (a kiadvány eredeti címe: The Value of Urban Gardens and Parks). A brosúrából kiderül, hogy a parkok, kertek méretüktől, elhelyezkedésüktől és kialakításuktól függően évente néhány százezer és több millió euró közötti pénzösszegben kifejezhető társadalmi haszonnal járnak. Ez egyébként az Ökológiai Gazdaságkutató Intézet (IÖW) becslése, amely berlini és stuttgarti parkokat és kerteket vizsgált tizenegy kutató és gyakorló szakember bevonásával. A kutatás projektmenedzsere, Jesko Hirschfeld szerint a helyes parkfenntartás költséges, ám a zöld oázisok a ráfordított összeg többszörösét adják a társadalomnak.

Nélkülözhetetlenek a klímaváltozás elleni küzdelemben, természetközeli környezetet kínálnak, jótékonyan hatnak a társadalmi kapcsolatokra is.

Jesko Hirschfield úgy véli, hogy a városi önkormányzatoknál kiemelten fontos szerepet kellene szánni a zöldfelület-fenntartásért felelős hivatali osztályoknak Azt is hozzátette, hogy a szóban forgó tanulmány világosan kimutatta: a városlakók akarata ellen cselekszik, az egészséget és a jó köz­érzetet sérti az, aki ezt nem támogatja.

Társadalmi találkozóhely

A berlini és stuttgarti reprezentatív felmérést 2020 őszén végezték. A felmérés során megkérdezettek 95%-a nyilatkozott úgy, hogy az előző 12 hónapban legalább egy közparkban járt. A válaszadók fele hetente vagy annál gyakrabban is ellátogat valamely parkba. Malte Welling, az IÖW munkatársa szerint nincs még egy olyan, mindenki számára ingyenesen elérhető, változatos élményt nyújtó kikapcsolódási lehetőség, mint amilyet a közparkok kínálnak.

Ráadásul ezek többnyire jól megközelíthető rekreációs területek, társasági találkozóhelyek.

A parkok nemcsak a szabadidős tevékenységhez teremtenek lehetőséget, hanem a városok ökológiai gerincét is képezik. Például egy-egy heves esőzés esetén a csaknem 50 hektáros berlini Hasenheide park körülbelül 4500 köbméternyi csapadékot tud elnyelni, ennek köszönhetően évente 170 ezer eurónyi kiadást takarít meg a városnak, amit egyébként a szennyvízhálózat bővítésére kellene költeni. Ráadásul a park növényei mintegy 190 tonna szén-dioxidot kötnek meg, ezzel a becslések szerint pénzben kifejezve évi több mint 30 ezer eurónyi környezetkárosítástól óvják meg a várost. A környező városrészek lakosságának szociális és kulturális hasznát is figyelembe véve, a Hasenheide közparkhoz hasonló park évente több mint 3 millió euró értékű haszonnal jár, emelte ki Hirschfeld professzor, de egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy ha az új épületek miatt a városból zöldfelületek tűnnek el, az a társadalom költségeit fogja emelni.

Ez az ellentét elkerülhető, ha a beruházásokat már eleve burkolt felületeken vagy a meglévő épületekre való ráépítéssel valósítják meg – ideális esetben azonnali intenzív tető- és homlokzatzöldítéssel.

Megfontolt használat

A parkok növekvő népszerűsége gondokat is felvet. Az állami tulajdonú Grün Berlin GmbH berlini parkok és egyéb zöldinfrastruktúrák fejlesztésével, építésével és üzemeltetésével foglalkozik, most azonban arra a kérdésre keresi a választ, hogyan lehetséges megteremteni az egyensúlyt a parkok különböző szolgáltatásai és használati formái között. Vivien Franck, a Grün Berlin munkatársa elmondta, hogy a parkot használókkal együtt felmérték a közparkok természeti és társadalmi szempontokat figyelembe vevő használati lehetőségeit. Az egykori teherpályaudvarok helyén létesült és ezért Gleisdreiecknek nevezett parkban például nyári estéken tánctalálkozókat szerveztek a kísérletben részt vevők a társasági élet és a társadalmi kohézió erősítése érdekében, miközben odafigyeltek arra, hogy kevés hulladék keletkezzen és a hangerőt a lehető legalacsonyabb szinten tartották.

A Kienbergparkban a zöldfelület-használat és a természetes állapot megzavarásának mértéke közötti összefüggést vizsgálták meg.

Különböző parktakarítási kampányokat is szerveztek, valamint a városlakók bevonásával felmérték a parkok vadvirág- és rovarállományát is. A nagyobb használatból eredő problémák mellett a klímaváltozás is egyre komolyabb kihívások elé állítja a parkokat: az aszályos időszakok miatt fellépő stresszhatások, a viharkárok és a megváltozott vegetációs időszakok miatt fokozott odafigyelésre, több növényápolási munkára és több újratelepítésre van szükség.

Annak érdekében, hogy a parkokban rejlő lehetőségeket maximálisan kihasználhassuk, a kutatók szerint teljes, átfogó városi koncepciókra, egyértelmű adminisztrációs felelősségre és megfelelő költségvetési támogatásra van szükség. Berlin a zöldfelületi chartájában már teszteli azokat a keretfeltételeket, amelyek a legjobban illeszthetők a zöldfelületek finanszírozásához.

Ezzel az „önkéntes felelősségvállalással” kívánja a város megóvni, erősíteni és továbbfejleszteni közcélú zöldfelületeit.

A charta célokat, feladatokat és intézkedéseket nevez meg a városi zöldfelületek minőségének fenntartásához és gondozásához, és magában foglalja a meglévő zöldfelületek korszerűsítését is.

Forrás: Kertészet és Szőlészet/gabot.de/gartenleistungen.de