Back to top

Két tulajdonos, négy kultúra

A balástyai Hegedűs fivérek termesztik hazánkban a legtöbb frisspiaci fejes salátát. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a megtermelt mennyiség csaknem a tízszeresére nőtt a kertészet bő egy évtizede alatt. A fő kultúrát jól kiegészíti a karalábé és a kápia, és egyre több lehetőséget látnak a gumós édesköményben is.

A Hegedűs Farm története 2010-ben kezdődött, de Hegedűs Ferenc és Csaba kertészet iránti érdeklődése már korábbról eredt. Szüleik kicsiben mindig termesztettek zöldségeket, de nem ez volt, és most sem ez a vállalkozásuk fő profilja, élelmiszerboltot és kis húsüzemet működtetnek. Gyerekeiket azonban támogatták a kertészeti vállalkozásuk kialakításában. A fiatalok mindketten Szegeden, a mai Szegedi Tudományegyetem Élelmiszermérnöki Intézet elődintézményében végeztek, Ferenc vállalkozó-menedzser, Csaba pedig vidékfejlesztési agrármérnök szakon.

Ferenc kezdte el a kertészkedést a szülők által használt néhány fóliasátorban, azt bővítette tovább.

Csaba először órabéres munkatársként csatlakozott testvéréhez, majd az iskola elvégzése után beszállt a cégbe. Először ők is korai burgonyát és fehérpaprikát termesztettek, mint a térség termelőinek 80%-a, de hamar megkérdőjelezték, hogy érdemes-e beállni a sorba.

Hegedűs Ferenc (jobbról) és Hegedűs Csaba bő tíz éve indította a kertészetet, mely mára a frisspiaci fejes salátában piacvezető
Hegedűs Ferenc (jobbról) és Hegedűs Csaba bő tíz éve indította a kertészetet, mely mára a frisspiaci fejes salátában piacvezető

A szülők biztatása és támogatása mellett feleségeik türelme és elfogadó hozzáállása is szükséges a sikerhez, mondták, hiszen a munkanapok gyakran igen hosszúra nyúlnak. A téli egyhónapos leállást és a nyári egyhetes szabadságot kivéve rendszerint hajnali öttől éjfélig a kertészetben dolgoznak a tulajdonosok. Jelenleg 18 hektáron termesztenek, amiből 2,5 hektár a fólia területe. Négy fő kultúrájuk van, a kápiapaprika, a fejes saláta, a karalábé, és egyre nő az édeskömény területe is.

Salátából az évi termelésük a kezdeti 300 ezerről már több mint 2,5 millió darabra nőtt, karalábéból pedig 1,3 millió palántát ültetnek évente a kertészetben.

A cégnél 15-18 fő dolgozik egyszerűsített foglalkoztatással, és négy állandó munkatársuk van, ők a sofőrök, műszakvezetők.

Előtérben a gépesítés

Pályázati támogatással egy spanyol cég salátabetakarító gépet készít számukra, mely igazi különlegesség lesz hazánkban. Az önjáró szerkezet hatméteres szalaggal lesz felszerelve, a szedők arra rakják a levágott fejeket, hogy továbbítsa a gépen lévő ládákhoz. A gépesítés annak ellenére fontos, hogy jellemzően nincs munkaerőhiányuk, ám segíti a munkaszervezést, a termelékenységet, az önköltséget pedig csökkenti, ha egy folyamat gépesített, mondta Hegedűs Csaba.

A kézi ültetés is a múlté, már a második ültetőgépük állt csatasorba.

A kamerával felszerelt sorközművelő kultivátoruk szintén nagyon precíz munkavégzést tesz lehetővé, és van egy mélyásó gépük is. Az ültetőgépnél két ember rakja a palántákat a szalagokra, amelyeket a gép milliméter pontosan a megadott térállásra és mélységre ültet. A két ember egy nap alatt egy hektár, azaz százezer palánta beültetésére képes. Ennyi palánta kézi ültetéséhez húszan kellettek korábban.

Már 2,5 hektár a fólia alatti termesztés területe
Már 2,5 hektár a fólia alatti termesztés területe

A fejlesztések egy részét önerőből valósították meg, de például a fóliához pályázati forrást nyertek. A támogatási intenzitás sajnos csak elvileg 50%, mert mire kiderült, hogy nyertek, addigra az építőipari árak jócskán meghaladták a pályázatban beadott összegeket.

A salátamosó berendezés is nagy segítség, mely több lépésben távolítja el a növényre rakódott homokot.

Először kádban úsznak a saláták, majd a rekeszekben is megmossák és lecsepegtetik a növényeket, végül egy kis vízpermetet kapnak, amitől hosszabban megtartják frissességüket.

A legújabb az édeskömény

Édesköményt tavaly ültettek először, és bár nyáron akadtak gondjaik, az őszi termesztés jól sikerült. A palántákat 4 × 4-es tápkockákban nevelték Felgyőn. A kis növényeket 27 × 22 centiméteres térállásba ültették, az onnan számított hetvenedik napra szedték, tehát ez is viszonylag rövid kultúra. Hetente 7000 növényt ültetnek, az év során ez csaknem 120 ezer tő. A balástyai homokos talajon is jól fejlődik ez a zöldség.

Februárban kezdték az édeskömény, a saláta és a karalábé palántázását a fóliasátrakba, majd egy hónappal később már szabadföldbe fátyolfóliás takarással, áprilistól pedig már anélkül.

Évente 1,3 millió karalábépalántát ültetnek
Évente 1,3 millió karalábépalántát ültetnek
Szeptember végéig folyamatosan ültetnek, ennek köszönhetően a betakarítás december elejéig kitolható.

Az édeskömény technológiája jól beilleszthető a többi növény közé, ugyanúgy esőztető öntözéssel pótolják a vizet. Szintén kap alaptrágyát, a termesztés során pedig granulált fejtrágyát, majd az öntözéssel egy menetben lombtrágyázzák. A szakirodalomban olvasottakkal ellentétben van kártevője, legalábbis tavaly nyáron valami átrágta a gyökérnyakat és a növények kidőltek. A kártevő beazonosítása folyamatban van, nagy előrelépés lesz, ha meglesznek az ellene bevethető megoldások is.

Idén az Enza Zaden Tenace F1 és Pre­ludio F1 hibridjeit tesztelik, emellett a Bejo Zaden Rondo fajtáját ültetik. A Tenace F1 fontos tulajdonsága a hidegtűrés, így korai termesztésre is alkalmas. Javasolt ültetési ideje március közepétől augusztus elejéig tart. Nagy termőképesség jellemzi. A Preludio F1 fő erőssége az egységes gumóméret.

Májustól augusztusig ajánlják az ültetését, te­nyészideje 65-75 nap, mondta Marosi Roland, az Enza Zaden szaktanácsadója.

Tavaly az édeskömény zöme Romániába, egy része pedig a hazai Lidl áruházakba került. Tömegre értékesítik, és legalább 25 dekagrammosra kell nőniük a gumóknak, hogy eladhatók legyenek. Az állományt tarra szedik, ezért akkor állnak neki, amikor a legkisebb növények is elérik ezt az alsó határt. Az áruházak az édesköményt 2,5 vagy 5 kilogrammos kiszerelésben kérik ömlesztett értékesítésre.

Nem elég a rezisztencia

A salátafajták gyorsan váltják egymást, ennek oka, hogy a peronoszpóra elleni rezisztencianemesítésnek követnie kell a kórokozó újabb rasszainak megjelenését. Ettől függetlenül vannak olyan, két-hároméves fajták is Balástyán, melyekkel szeretnek dolgozni, és a rezisztencia hiányosságai ellenére sem válnak meg tőlük.

A peronoszpórarezisztencia mellett a fuzárium-ellenállóság is lényeges, mert a szinte monokultúrában termesztett saláta elhasználta a földet és megjelent ez a kórokozó is.

Salátában Olaszország a nagyhatalom, ami ott történik, azt követi a világ. Ott is probléma a fuzárium, így szerencsére nemesítenek erre rezisztens fajtákat, mondta Hegedűs Csaba.

A rezisztenciák mellett a fejes saláta fontos tulajdonsága a színe. Minél sötétebb egy fajta levele, annál jobb a stressztűrése, ezért a termelők az ilyeneket részesítik előnyben. A színkülönbséget a vevő nem veszi észre, de a technológiában sokat számít. A sötétebbekben több a klorofill, ezért általában gyorsabb fejlődésűek, hamarabb elérik a minimum 25 dekagrammos tömeget, és így hamarabb jut bevételhez a termelő, említette Hegedűs Csaba.

A levélállás is lényeges, mert minél zártabb, kompaktabb a fej, annál nehezebb a növényvédelme. Ha a levelek közé befészkelik magukat a levéltetvek, akkor kontakt szerekkel már nem lehet ellenük védekezni. A Hegedűs Farmon igyekeznek a vegyszerhasználatot visszafogni, mert az vásárlói elvárás, ráadásul költségcsökkentés is egyben, a legolcsóbb védekezés mindenképpen a rezisztens fajták használata. Tavaly óta egy fokhagymakivonattal (Bioego) is kezelik az állományt, aminek köszönhetően a felére csökkent a vegyszerhasználat, az élelmezés-egészségügyi várakozási ideje pedig nulla nap. Ebben a kertészetben egyelőre úgy látják, hogy ezek az újabb fejlesztésű biológiai szerek képesek ellensúlyozni a hatóanyag-kivonások okozta növényvédelmi gondokat.

A vetésforgót úgy tervezik, hogy ugyanaz a faj minél később kerüljön vissza ugyanarra a területre. Ez komoly feladat, hiszen nyáron a saláta egy hónap alatt megnő, míg a hűvösebb időszakokban lassabban, azaz a tenyészidő az évszakkal együtt változik. Az édesköménynek pedig majdnem kétszer hosszabb idő kell a szedésig. Általában egy éven belül visszakerülnek a fajok, de nem a korábbival azonos sorrendben, mondta Hegedűs Csaba.

Közvetlen beszállításra törekednek

Az édeskömény tavaly őszi termesztése jól sikerült
Az édeskömény tavaly őszi termesztése jól sikerült
Karalábéból tavasszal és ősszel az Alme RZ F1 fajtával dolgoznak, melynek tavasszal 50-60, nyáron 35-40 napos a tenyészideje az ültetéstől számolva.

Nyári időszakban ezt a Verre RZ F1 váltja, illetve ültetik még egyebek közt a Solares F1 és Runa F1 fajtákat is.

A Solares F1 ellenálló levelei felállóak, fehér gumója enyhén lapított, és fontos jellemzője, hogy nehezen dől el, így a gumó nem betegszik meg a földhöz érve. A Runa F1 az Enza Zaden legújabb karalábéfajtája, hosszabb szik alatti szárának köszönhetően nagyobb termésbiztonság jellemzi.

A kápiapaprikát azért szeretik, mert a tölteni való fajtákénál kevésbé törékenyek a bogyói, az esetleges tripszkártétel pedig nem okoz olyan látványos értékcsökkenést rajtuk. A 2,5 hektárnyi fóliából április közepéig kikerülő saláta után palántázzák, és szeptember elejéig tartják termesztésben.

A szedésérett karalábé és saláta esetén legföljebb egy hétig odázható el a betakarítás minőségromlás nélkül; a kápiapaprika esetében ellenben van lehetőség kicsit tovább várni a vevőre, akár még úgy is, hogy az állományon hagyható a termés, vagy leszedve hűtőtárolóba teszik. A túlérett édesköményről pedig a külső levélalapok leszedhetők, tehát a nagyból lehet kisebbet csinálni némi pluszmunkával.

Hegedűsék a terület további bővítését nem tervezik, a közeljövőben a további gépesítés, valamint az eladás biztonságának növelése van napirenden, a közvetlen beszállítási lehetőségek felkutatásával.

Jól összehangolható a négy kultúra termesztése
Jól összehangolható a négy kultúra termesztése
A frisspiaci fejes salátát ma még kereskedőkön keresztül juttatják az áruházláncokba, de ilyen jelentős mennyiségnél logikus lépés lenne az önálló beszállítás, azért is, mert már az összes termékre megvan a saját GlobalGAP tanúsításuk. Arra egyelőre nincs pontos válasz, hogy mennyivel járnának jobban a közvetlen beszállítással. Anyagilag lehet, hogy semmivel, de az az előnye meglenne, hogy tervezhető, biztos piacuk lenne. Most az a gond, hogy a kapott rendeléseiket a kereskedők felosztják a termelők között, és amikor nincs a piacon fejes saláta csak náluk, akkor bőven rendelnek tőlük, ám amikor a kisebb termelők áruja dömpinget okoz, akkor nem jelentkeznek, így kiszámíthatatlan a kereslet. Ez változhatna a közvetlen beszállítással, hangsúlyozzák a tulajdonosok.

Egyik fő fajtájuk az Analotta (Enza Zaden), ami nyári saláta, de tavaszi és őszi termesztésre is alkalmas; főbb tulajdonságai a kompakt növekedés, a magas termésbiztonság és a széles rezisztencia.

A fejessaláta-fajták gyakran cserélődnek az újabb peronoszpórarasszok felbukkanása miatt
A fejessaláta-fajták gyakran cserélődnek az újabb peronoszpórarasszok felbukkanása miatt
Emellett a Rijk Zwaan Ulmo RZ és Pierina RZ fajtái is megtalálhatók a kínálatban.

Megtorpant a piac

Idén áprilisig a saláta iránti kereslet jó volt, megegyezett a korábbi évek hasonló időszakával. Május elején azonban megállt a piac. A felvásárlók azt mondták, hogy nem kérnek salátát az áruházláncok, tehát nem az árral van a gond, hanem a kereslet esett vissza drasztikusan, így jelentős mennyiségű áru nem talált gazdára.

A jelenségnek számos oka lehet. Egyre több a salátatermelő, sokan a munkaigényesebb kultúrákról (paprika, paradicsom, uborka) átálltak az egyszerűbben ter­meszthető és gyorsabb forgási idejű, rövidebb tenyészidejű növényekre, mint a saláta és a karalábé. Másik probléma az időjárás, a májusi nyár miatt összecsúszott az ültetési szakaszok termése, így két-három heti adag egyszerre lett értékesíthető.

A korábbi években a Hegedűs Farmon megtermelt saláta felét a román Kauflandba vitte ki egy kereskedő, de idén még semennyit nem vásárolt tőlük. Valószínűleg már Romániában is kezd kialakulni a termelői kör, mely ellátja az ottani áruházakat salátával.

Hegedűsék nincsenek leszerződve a terményeikre, hanem az előző évek kereslete alapján tervezik a termesztésüket. Ez eddig bevált, mert az áruházláncok is szinte napra pontosan ugyanabból, ugyanakkor hirdetnek akciókat minden évben. Idén májustól azonban az igények és a tervezett mennyiségek nincsenek összhangban, ezért várhatóan jövőre valamennyivel csökkenteni kell a termelést, hiszen a román piac elveszni látszik.

A gépesítés fejlesztése fontos, a salátamosó berendezés is nagy segítség az áru-előkészítésben
A gépesítés fejlesztése fontos, a salátamosó berendezés is nagy segítség az áru-előkészítésben

Az inputanyagok drágulása, a megnövekedett bérköltségek és az üzemanyagár mind emelik az önköltséget.

Ez 30%-os plusz eddig a tavalyi évhez képest, de a felvásárlási árak a négy évvel ezelőttire estek vissza.

A következő egy-három évet megint túl kell élni, akik azonban talpon maradnak, azokra valószínűleg jobb idők jönnek, mert elidősödött a kertésztársadalom, nincs utánpótlás, kevés fiatal mezőgazdasági termelő van, ami a csökkenő termelés mellett remélhetően a felvásárlási árak emelkedését eredményezi majd, véli Hegedűs Csaba.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/24 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új burgonyafajták és az éghajlatváltozás

Az aszály Németországban is kihívássá vált a burgonyatermesztők számára. A burgonyanemesítők már olyan fajtákat nemesítenek, amelyek kevesebb csapadékkal is beérik, azonkívül kevesebb műtrágyára van szükségük és ellenállnak egyes vírusoknak és kártevőknek.

Év bortermelője, borászati kémia, adminisztráció és növényvédelem

Jó sűrű programot hozott össze a szekszárdi Ferenc Vilmos borakadémikus Villányban, Günzer Tamás Pincészetében mintegy negyven villányi borász részvételével. Itt volt Nyúlné dr. Pühra Beáta, a 2021-es esztendőben megválasztott Év bortermelője, akit Koch Csaba, a Magyar Bor Akadémia elnöke köszöntött.

Hogyan lehet gazdálkodni dráguló áramszolgáltatás mellett?

A megugró energiaköltségek meggondolásra késztetik a termelőket. Azt kérdeztük Csizmadia György nagyvenyimi családi gazdálkodótól, hogyan tud megbirkózni a helyzettel, milyen kilátásai vannak. Elsősorban a hűtés és az öntözés igényel sok elektromos áramot egy gyümölcstermelő gazdaságban, és az almára kell a legtöbbet költeni emiatt.

Alig változik az almatermés az EU-ban

Mindössze egy százalékkal emelkedik az európai almatermés a 2022-23-as idényben, állapították meg az augusztus elején Belgrádban rendezett Prognosfruit tanácskozáson. Körtéből ötödével többet takarítanak be, mint tavaly.

A margarin viszi a prímet az élelmiszerek áremelkedésében

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Elsők közt érhetők el a Széchenyi Kártya Program MAX hitelei a Magyar Bankholdingnál

Elindult a Széchenyi Kártya Program MAX, amely a hazai kkv-szektor versenyképességének elősegítését és tartós növekedési feltételeinek megteremtését célozza. Az MKB Bank és a Takarékbank, amely élen járt az eddigi Széchenyi Kártya Programok hitelkihelyezésében, az elsők között nyújtja az ügyfelek részére a megújult program konstrukcióit.

Hitelmoratórium és kamattámogatás a gazdáknak

Hitelmoratórium és kamattámogatott hitel is segíti az aszály sújtotta mezőgazdaságot és felgyorsulnak az biztosítások után igényelhető kártérítések kifizetései is – közölte az agrárminiszter. A biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül kárelőleget kell fizetniük az aszálybiztosítások után, a hitelmoratórium iránti igényt pedig szeptember 15-ig kell a gazdáknak jelezni a bankok felé.

Mentességi lehetőségek a 2023-as támogatás igénylési évre egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól

A tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt 2023-ban átmeneti mentességet tesz lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre használhassák.

Gabonapiaci tendenciák a francia (szak)sajtó tükrében

A Les Échos gazdasági napilap rendszeresen elemzi az élelmiszergazdaság előtt álló kihívásokat, így figyelemmel kíséri a piaci árak alakulását is. Étienne Goetz július 8-án közölt cikkében azt írják, a márciusi csúcs után továbbra is nagyon magas az élelmiszerek ára (magasabbak, mint 2021-ben), ennek ellenére folyamatosan csökkennek, aminek a viszonylag jó globális terméskilátás a fő oka.

Tekintélyes mennyiségű olajbogyó kell egyetlen üveg olívaolaj előállításához

Az olívaolaj évezredek óta a mediterrán gasztronómia, kultúra és kereskedelem alapvető alkotóeleme. Az ókori görög költő, Homérosz "folyékony aranyként", Hippokratész pedig "a nagy gyógyírként" jellemezte. Az olívaolajat évezredek óta használják különböző célokra, mint például gyógyászati kenőcsökhöz és nemesek balzsamozási rituáléjához is. Ám napjainkban számos recept fontos összetevőjének számít.