Back to top

Így gondoskodjunk a meggyről

A meggy őshonos növény hazánkban, alkalmazkodott az éghajlatunkhoz, mégsem hagyhatjuk magára. Az utóbbi időben pedig megviseli a változékony időjárás és a károsítók. A keceli meggy tanácskozáson termesztésének fogásairól is szó esett. Folytatjuk előző beszámolónkat.

Ökológiai igénye 8-10 °C éves átlaghőmérséklet, a tenyészidőszakban 14-16 °C. Télen elviseli a mínusz 20-25 °C-ot, viszont hideghatásra is szüksége van a virágzáshoz, mégpedig legalább 600 óra 7,2 °C alatti hőmérsékletre. Csapadékigénye 600 milliméter, amit átlagosan meg is kap Magyarországon, de az utóbbi években 400 és 800 milliméterre is volt példa. Ezért is kellene öntözni a meggyet, sorolta az alapvető tudnivalókat Kaponyás Ilona szaktanácsadó.

Az idén június elején már 100 milliméterre rúgott a csapadékhiány hazánkban, ami károsan befolyásolta a fák fagytűrését is.

Vadcseresznye indikátornövényen vizsgálják a vírusokat
Vadcseresznye indikátornövényen vizsgálják a vírusokat
Tavasszal például Kecelen mínusz 2-4 °C volt a meggyvirágzás körüli időszakban, amit bírniuk kellett volna a fáknak, de a vízhiány és a hosszan tartó (este 8-tól reggel 6-ig) hideg együttesét nem viselték el. A fák erőnlétét rontó száraz időszak tavaly óta tart, emlékeztetett a szaktanácsadó, ezért ősszel kellett volna ellátni a növényeket bórral és mikroelemekkel, hogy az idén tavasszal jó kondícióban legyenek és bírják a hideget.

Kalciumellátás kötődéstől

Hazánkban a legnagyobb területen Érdi bőtermőt, Újfehértói fürtöst és Debreceni bőtermőt termesztenek, sajmeggy alanyon. Ez az erős növekedésű alany jól viseli az újratelepítést is, de elég vízigényes. Saját gyökéren kevésbé szenvednek a meggyfák a szárazságtól. A meggy enyhén meszes, középkötött vályogtalajon fejlődik a legjobban, ehhez képest homokon meg agyagon termesztjük, mondta Kaponyás Ilona.

Arra is figyelmeztetett, hogy rendszeresen kell metszeni a meggyfákat, lehetőleg nyáron.

A tápanyag-utánpótlás sarkalatos pontja a termesztésnek, különösen az említett homoktalajokon. Május közepe a csonthéjkeményedés időszaka, azután indul meg a következő évi termőrügyek kialakulása, akkor van szükség a jó növénytáplálásra. Öntözéssel segíthetjük a tápanyag-felvételt, és lombon keresztül is érdemes táplálni a meggyet, különösen az öntözetlen ültetvényekben.

Magyar eredmények szerint egy tonna gyümölccsel 2,6 kilogramm nitrogént, 0,9 kilogramm foszfort, 4,4 kilogramm káliumot és 3 kilogramm kalciumot viszünk ki az ültetvényből, ezeket a mennyiségeket kell pótolnunk. Ősszel alap­trágyaként juttathatjuk ki a foszfort és a káliumot, tavasszal két menetben a nitrogént. Ha mindent megadunk a növényeknek, a mai műtrágyaárakon közel negyedmillió forintba kerül a tápanyag- utánpótlás egy hektáron, ennyit senki nem költ a meggyre. Pedig figyelni kell a foszfor- és különösen a kalciumpótlásra.

Tápoldatként kalcium-nitrátot, ammónium-nitrátot és keserűsót használhatunk.

A megfelelő kalciumszint javítja a húsállományt, kevésbé reped a gyümölcs és jobban bírja az áruvá készítést. Kötődés után kell elkezdeni a kalciumadagolást, hívta fel a figyelmet Kaponyás Ilona, mert azt a csonthéjasok még az almástermésűeknél is lassabban építik be a gyümölcsbe. Lombon keresztül juttassuk ki kalcium-klorid formájában, legalább négy-öt alkalommal.

Biostimulátorokat a stresszhelyzetek kezelésére lehet és érdemes használni, ezt nagy hideg, meleg, szárazság és egy sor más tényező okozhatja.

Legnagyobb gond az antraknózis

Ritkán kerülnek szóba a meggyet is megbetegítő vírusok, pedig több is van belőlük és némelyik komoly kárt okoz. A meggyet is fertőzi a cseresznye magyarországi érdeslevelűsége vírus, a cseresznye levélsodródás vírus, a cseresznye klorotikus gyűrűsfoltosság vírus és a cseresznye klorotikus-nekrotikus gyűrűsfoltosság vírus. Ezek a beteg szaporítóanyaggal terjednek, némelyiket fonálférgek vagy pollen is terjeszti.

Ha egészségesen indul az ültetvény, nem okoznak különösebb gondot.

Ugyancsak szaporítóanyaggal hurcolható be az agrobaktériumos gyökérgolyva, a Pseudomonas syringae viszont sebzésen keresztül fertőzheti meg a fákat, és ágelhalást, végső soron a fa pusztulását is okozhatja.

A gombás betegségek sora sokkal hosszabb, kezdve a bioültetvényben előfordult tafrinás levélsodródással, a mikoszferellás és a blumeriellás levélfoltosságon, fómán és koniotíriumon át a varasodásig, a moníliáig és a glöospóriumos gyümölcsrothadásáig. A Venturia cerasi fertőzi a cseresznyét és a meggyet, szerencsére elég ritkán. Szüret után a magukra hagyott fákon szokott elhatalmasodni a blumeriellás levélfoltosság, ami súlyos lombhullást vált ki, ha nem lépünk időben.

Súlyos gondot okoz meggyben a három moníliafaj, amelyek a virágzó növényt vagy a gyümölcsöt, esetleg mindkettőt fertőzik.

A virágzáskor bekövetkezett fertőzés a hajtások elszáradásával is járhat, mindenképpen védekezzünk ellene, ha hűvös, párás az idő, hangsúlyozta a szaktanácsadó. A virágzás ideje alatt háromszor kell permetezni ellene, váltott hatóanyagú szerekkel, hogy elkerüljük a rezisztencia kialakulását. A legnagyobb kárt a glöospóriumos gyümölcsrothadás vagy antraknózis okozza meggyben. Kórokozója virágzás után fertőz, és hosszan kell védekezni ellene, ugyancsak váltogatva a különböző hatásmódú készítményeket.

Virágzás idején három monília elleni permetezésre is szükség lehet
Virágzás idején három monília elleni permetezésre is szükség lehet

Biotermesztésben is meg lehet védeni a meggyet a betegségektől, mondta Kaponyás Ilona, igaz, kevesebb termésre számíthatunk, mint a hagyományos növényvédelem esetén. A moníliák ellen felszívódó rezet tartalmazó lomb­trágyákat (Sergomil, Cuperdem, Scudo) lehet használni, illetve sok kórokozót lehet távol tartani mésztej és réz-hidroxid kombinációjával.

Szaporodnak a kártevők

A rovarok közül a cseresznyelégy okoz gondot a meggyben is, ellene a Mospilan, a Karate Zeon és a Judo szereket használhatjuk, az éréshez közeledve pedig az Exirel jöhet számításba.

Új technológia a csalianyagos permetezés, amikor a Combi Protec és a Mospilan keverékével, nagy cseppekkel permetezzük a fa fölső részét.

Az érési táplálkozást folytató cseresznyelegyek szívesen fogyasztják a fehérjetartalmú csalianyagot és azzal együtt a rovarölő szert, így biztosan elpusztulnak és jóval kevesebb rovarölő hatóanyagra van szükség.

A környezetkímélő, célzott növényvédelem hátrányokkal is jár, ilyen például a pajzstetvek utóbbi időben tapasztalható előretörése a meggyültetvényekben. Mészkénleves lemosópermetezéssel védekezhetünk ellenük a nyugalmi időszakban, és ez a kezelés hatásos a vértetvek és az atkák ellen is. Növényi olajokkal is lehet védekezni e kártevők ellen.

A fekete cseresznye-levéltetű bio­meggyben szokott feltűnni, ellene virágzás előtt a Neem Azal nevű szerrel védekezhetnek a biotermesztők, a többiek a Mospilant és a Teppekit is bevethetik. Virágzás előtt egy alapos, apró cseppekkel végzett rovarölő szeres kezelés jó alapot ad a későbbi védekezéshez, mert sok kártevőt eltakarít.

Veszélyes jövevény a foltosszárnyú muslica, amit málnás-borecetes csapdával lehet jól követni.

Üdítősflakonból magunk is elkészíthetjük a csapdát, csak arra figyeljünk, hogy 2 milliméternél ne legyenek nagyobbak rajta a lyukak. Ha egyetlen muslicát is találunk a csapdában, védekezzünk Karate Zeonnal, Exirellel.

A takácsatkák ellen folyamatos kénes kezeléssel is védekezhetünk, a lombosfa- fehérmolyra szüret után kell figyelnünk, zárta átfogó előadását Kaponyás Ilona.

Biológiai megoldások

Biotermesztéshez adott tanácsokat Hodász Ádám, a Kertcenter munkatársa. A portugál Asfertglobal készítményeit ajánlotta a résztvevők figyelmébe, amelyekkel kis adagban serkenthetjük a növény életfolyamatait. A már említett Cuperdem szerves kötésű rezet tartalmaz, ami felszívódik a növénybe és két-három hétig megtartja a hatását a gombák és baktériumok ellen. Adagja 1,5-2 liter hektáronként, virágzáskor azonban csak egy liter.

Az antraknózis okozta a legnagyobb kárt
Az antraknózis okozta a legnagyobb kárt

A szilíciumtartalmú Eckosil azért hasznos, mert segíti a növényt a stressz és a károsítók leküzdésében, valamint javítja a kálium, a foszfor, a magnézium és a kalcium felvételét.

A gyümölcsminőségre is kedvezően hat, ezért meggyben érés előtt kétszer ajánlott használni, félliteres adagban.

Többféle biostimulátort is bevethetünk a gyümölcsméret növelésére. Virágzás után a Foralg BMo segítségével lehet élénkíteni a fotoszintézist és a sejtosztódást. A készítmény tengerialga-kivonatot, bórt és molibdént tartalmaz. A zöld gyümölcs állapottól érdemes kijuttatni az Enermax biostimulátort, ami 40 növényi kivonatot tartalmaz.

A gyümölcs kalciumtartalmát növelhetjük a Kiplant Ca készítménnyel a temésfejlődés kezdetétől, 2-3 kilogrammos adagban, lombtrágyaként. Vízoldható kalciumon kívül bór található benne.

Biológiai védekezésre alkalmas kórokozók ellen a kitozántartalmú Kiplant VS-04, amit megelőzésként kell használni a növény védekezőrendszerének „felébresztésére”, ezenkívül serkenti a gyökérnövekedést is.

Két-három ismétlésben használjuk. Növényi olajokkal gombák (botrítisz, fuzárium, szklerotínia) és atkák, tripszek, levéltetvek ellen is védekezhetünk, a Microil készítményben narancs- és fahéjolaj található.

Hodász Ádám felhívta a figyelmet a mikorrhizák fontosságára is, amelyeket telepítéskor érdemes a gyökerek közelébe juttatni. A Mycoshell termékcsaládban négyféle formulációban kaphatók mikorrhiza gombák, mikroelemekkel és huminsavakkal együtt.

Előző cikkünk a témában:

Kilátások a meggypiacon

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új burgonyafajták és az éghajlatváltozás

Az aszály Németországban is kihívássá vált a burgonyatermesztők számára. A burgonyanemesítők már olyan fajtákat nemesítenek, amelyek kevesebb csapadékkal is beérik, azonkívül kevesebb műtrágyára van szükségük és ellenállnak egyes vírusoknak és kártevőknek.

Év bortermelője, borászati kémia, adminisztráció és növényvédelem

Jó sűrű programot hozott össze a szekszárdi Ferenc Vilmos borakadémikus Villányban, Günzer Tamás Pincészetében mintegy negyven villányi borász részvételével. Itt volt Nyúlné dr. Pühra Beáta, a 2021-es esztendőben megválasztott Év bortermelője, akit Koch Csaba, a Magyar Bor Akadémia elnöke köszöntött.

A kivi fogyasztás elképesztő hatásai

A kivi egy nagyon népszerű gyümölcs, mely rendszeresen helyet kap a reggeli vagy az ebédlőasztalon. Akár a zabpehely tetejére szeletelve, akár kanállal fogyasztva, egy kedvelt egészséges gyümölcs, amely merész és édes ízéről ismert. Mivel tele van élelmi rostokkal, antioxidánsokkal, C-vitaminnal és számos más vitaminnal, számos módon támogatja az egészséget.

Hogyan lehet gazdálkodni dráguló áramszolgáltatás mellett?

A megugró energiaköltségek meggondolásra késztetik a termelőket. Azt kérdeztük Csizmadia György nagyvenyimi családi gazdálkodótól, hogyan tud megbirkózni a helyzettel, milyen kilátásai vannak. Elsősorban a hűtés és az öntözés igényel sok elektromos áramot egy gyümölcstermelő gazdaságban, és az almára kell a legtöbbet költeni emiatt.

A margarin viszi a prímet az élelmiszerek áremelkedésében

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Tekintélyes mennyiségű olajbogyó kell egyetlen üveg olívaolaj előállításához

Az olívaolaj évezredek óta a mediterrán gasztronómia, kultúra és kereskedelem alapvető alkotóeleme. Az ókori görög költő, Homérosz "folyékony aranyként", Hippokratész pedig "a nagy gyógyírként" jellemezte. Az olívaolajat évezredek óta használják különböző célokra, mint például gyógyászati kenőcsökhöz és nemesek balzsamozási rituáléjához is. Ám napjainkban számos recept fontos összetevőjének számít.

Mi történik a testünkkel, ha körtét eszünk?

A körtét évszázadok óta előszeretettel fogyasztják nagyszerű íze és állítólagos egészségügyi előnyei miatt. Az egyik legsokoldalúbban felhasználható gyümölcs, amely sós vagy édes receptek része lehet. Ahhoz, hogy a körte minden egészségügyi előnyét élvezhessük, mindenképpen együk meg az egész gyümölcsöt, mivel a magas antioxidáns mennyisége a színes héjában koncentrálódik.

Nőtt a mezőgazdaság kibocsátási értéke tavaly

A mezőgazdaság kibocsátása 2021-ben 3378 milliárd forintot tett ki, 15 százalékkal nőtt 2020-hoz képest; a 17 százalékos árindex mellett a volumen 2,1 százalékkal csökkent - közölte a Központi Statisztikai Hivatal az MTI-vel.

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.