Back to top

Megújult az Erdélyi és Partiumi Borverseny

Ma már nem kérdés, hogy a Kárpát-medence szőlő- és borkultúrája egységes egész. Ugyan évtizedeken keresztül el volt vágva egymástól a szakma, s ennek köszönhetően a fejlődés is másféle irányt vett, de az évszázados hagyományok, a közös múlt letagadhatatlan. Régóta hangoztatjuk, megérett a változásra, megújulásra az Erdélyi Borverseny, hogy még jobban fel lehessen zárkóztatni az erdélyi borászokat.

Júniusban Arad-hegyalján, Balla Géza Pincészetében már ennek szellemében tartották meg a az erdélyi, pártiumi, szatmári borok versenyét, ahová 90 gazda 236 mintáját küldte be.

90 termelő 236 borával nevezett
90 termelő 236 borával nevezett
Fotó: viniczai

„Évek óta működik a Határon túli Magyar Borászok Egyesülete, melynek keretén belül a külhoni magyar borászok saját egyesületeket hoztak létre. Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján és Erdélyben is így történt. Az Erdélyi Magyar Borászok Egyesületének én lettem az elnöke”- kezdte beszélgetésünket Balla Géza, aki hozzátette, úgy látta jónak, hogy önálló erdélyi borversenyt szervezzen az Egyesület. Ugyan korábban is működött az Erdélyi Borverseny, minden évben Csávossy György szervezésében, halála után is az ő nevével fémjelezve.

Idéntől a borverseny lebonyolítását átvette az Egyesület.

Bár - a szakember elmondása szerint – első alkalommal nem voltak könnyű helyzetben, a végeredmény nagyon jó lett. Sikerült sok olyan fiatal borászokat, bortermelőket megszólítani, akiket nem ismer a nagyközönség. Az volt az elsődleges cél, hogy a borverseny ezeket az embereket előnybe hozza. Mindamellett, hogy a bíráló bizottságban is megmaradtak azok az oszlopos tagok, akik már évtizedek óta járnak Erdélybe, így a Magyar Bor Akadémia oldaláról nagyon komoly szakemberek vettek és vesznek részt. Melléjük hívtak meg Erdélyből fiatal borászokat, így minden bizottságban ott volt egy-két ifjú szakember, akik már nem kezdők, de azért valahogy fel kell nőjenek arra a szintre, amit elvárnak egy nemzetközi szintű borversenyen. „Ha már említettem a nemzetközi színvonalat, akkor azt is el kell mondanom, a nemzetközi borversenyekhez alkalmazkodtunk, így az elbírált minták 30 százalékának adtunk érmet”- jegyezte meg házigazdánk, hogy a borverseny elnökével, Légi Ottóval döntöttek a határozott, szigorú zsűrizés mellett.

Légli Ottó értékelte a borversenyt
Légli Ottó értékelte a borversenyt
Fotó: viniczai

Bár idén a nevező borászok száma nem érte el a százat, reményeik szerint az elkövetkező években ez bővülni fog.

Minden egyes termelőt el akarnak érni, meg akarnak szólítani Erdélyben, hogy mérettesse meg a borait. Ez egyfajta barométer, hogy lássuk, hogyan állunk, milyen borok vannak, mik a lehetőségek? A mintákat tekintve nagyobb mennyiségben volt a fehérbor, mivel Erdélyben- Észak-Erdélyben, Dél-Erdélyben, Erdély-hegyalján - inkább a fehér szőlőfajták a dominánsak. A vörösborok főként a Ménesi borvidékről, vagy délebbről származnak.

Nagyon sok helyi szőlőfajta érkezett. Így a Királylányka, de például Érmellékről a Bakator, ami az ottani borvidék jellegzetes szőlőfajtája, de ezen kívül Erdély hegyaljáról, Gyulafehérvárról, Nagyenyedről és környékéről nagyon sok Királylányka és Királylánykához kötődő cuvée-k érkeztek. A vörösborok közül a Kadarka és a Fekete lányka volt jelen. „Próbálom megfogalmazni a termelők számára, hogy nekünk, erdélyi magyar borászoknak a legnagyobb esélyünk a túlélésre az, ha a hagyományos fajtáinkkal mutatkozunk be, és ezekből állítunk elő nagy minőségű borokat”- figyelmeztetett a szakember hozzátéve, az elmúlt másfél-két évtizedben Erdélyben is óriási fejlődésnek indult a szőlészet és a borászat.

Európai uniós pályázatok segítségével komoly beruházások jöttek létre, közel 4000 hektár új ültetvény létesült csak a Ménes-magyarádi borvidéken, de Közép- és Észak-Erdélyben is nagy területeket újítottak meg.

Ezeknek köszönhetően nagyon szép borokat találunk, amelyek már megállják a helyüket az európai és a világpiacon is, miközben még sok a tennivaló, ami a technológiát illeti.

Romániában jelen pillanatban 220 ezer hektár szőlőterületet jegyeznek, amiből mintegy 160-170 ezer a termőszőlő, a többi parlagon hever. Ezek közül megemlíthetünk legalább tíz olyan vállalkozást, amelynek területe meghaladja a négy-ötezer hektárt. Ezek jellemzően nem a helyi magyarok tulajdonában vannak. Ugyanakkor találunk néhány olyat, amely a száz hektárt meghaladja, 150-200 hektárt - melynek Balla Géza is egyike -, ám a kisebb szőlőterületeken is fantasztikus minőségeket lehet produkálni.

„Amikor az Év bortermelői címet 2018-ban megkaptam az anyaországban elmondtam, azért tudtam elnyerni ezt a titulust, mert olyan borvidéken tevékenykedek, amit a Jóisten is a nagy minőségű boroknak teremtett”- hívta fel a figyelmet Balla Géza hozzátéve, még egy kis hozzáértés is kell hozzá.

A Magyar Bor Akadémia különdíját Zelnik József alelnőktől a Villa Vinei borásza, Dénes Mihály vette át
A Magyar Bor Akadémia különdíját Zelnik József alelnőktől a Villa Vinei borásza, Dénes Mihály vette át
Fotó: viniczai

A borversenyen egy nagyarany, 24 arany érem született. A Champion díjat a Villa Vinea borászat kapta 2019-es Contessa Selection borával, mely egyben elnyerte a Magyar Bor Akadémia Különdíját.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Év bortermelője, borászati kémia, adminisztráció és növényvédelem

Jó sűrű programot hozott össze a szekszárdi Ferenc Vilmos borakadémikus Villányban, Günzer Tamás Pincészetében mintegy negyven villányi borász részvételével. Itt volt Nyúlné dr. Pühra Beáta, a 2021-es esztendőben megválasztott Év bortermelője, akit Koch Csaba, a Magyar Bor Akadémia elnöke köszöntött.

Elsők közt érhetők el a Széchenyi Kártya Program MAX hitelei a Magyar Bankholdingnál

Elindult a Széchenyi Kártya Program MAX, amely a hazai kkv-szektor versenyképességének elősegítését és tartós növekedési feltételeinek megteremtését célozza. Az MKB Bank és a Takarékbank, amely élen járt az eddigi Széchenyi Kártya Programok hitelkihelyezésében, az elsők között nyújtja az ügyfelek részére a megújult program konstrukcióit.

Hitelmoratórium és kamattámogatás a gazdáknak

Hitelmoratórium és kamattámogatott hitel is segíti az aszály sújtotta mezőgazdaságot és felgyorsulnak az biztosítások után igényelhető kártérítések kifizetései is – közölte az agrárminiszter. A biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül kárelőleget kell fizetniük az aszálybiztosítások után, a hitelmoratórium iránti igényt pedig szeptember 15-ig kell a gazdáknak jelezni a bankok felé.

Mentességi lehetőségek a 2023-as támogatás igénylési évre egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól

A tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt 2023-ban átmeneti mentességet tesz lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre használhassák.

Elkészültek a Takarmányszállítási támogatás részletei

Az Agrárminisztérium az Aszály Veszélyhelyzeti Operatív Törzs döntése alapján kidolgozta annak a 3 milliárd forint értékű támogatásnak a koncepcióját, amely a történelmi léptékű aszály miatt ellátási gondokkal küzdő állattartók tömegtakarmány szállítási költségeinek finanszírozásában nyújt segítséget – közölte Nagy István agrárminiszter.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

A Csaba gyöngye eredete

A Csaba gyöngye mind a mai napig a világ legkorábban érő csemegeszőlő-fajtája. Ez az értékes tulajdonsága termesztési és nemesítési szempontból is nagyon jelentős. Kiemelkedően fontos szerepet játszott a magyar és a világ szőlőnemesítésében, eredete sokáig vita tárgya volt.

Ezt kell tudni a hamarosan induló Agro-ökológiai Programról

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk, ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.

A világ legjobb bor(fel)ismerői

Igaz, a hír még tavaly ősszel látott napvilágot, ám a magyar Sommelier Szövetség invitálására a közelmúltban a Molinári Kávézóban a 2021-ben borfelismerő világbajnoki címet szerzett magyar csapat tagjai tartottak beszámolót a versenyről, valamint a részvevők is bekapcsolódhattak egy tesztelő feladat megoldásába.

Korszerű gépek a szőlőben

A VitiCoop Kft. szervezésében 2019. óta minden év júliusában megrendezik Magyarország legnagyobb gyakorlati szőlészeti gépbemutatóját. A szőlészeti gépek kiállítása és gyakorlati bemutatója mellett idén növényvédelmi, tápanyagellátási technológiák ismertetésére is sor került.