Back to top

Folytatódik a szőlőár-csata?

Szüret előtt állva sokan kongatják meg újólag a vészharangot a várható szőlőárakra hivatkozva. Az elkeseredés kézzel tapintható, pedig az árak kapcsán még mély a csend. A gazdák borúlátóan fogalmazzák meg véleményüket a személyes beszélgetéseken, a közösségi médiában.

„Az a baj, hogy a borász állandóan a szőlőtermelő támogatására célozgat!” „Ha a tavalyi árak 20 forintot emelkednének, az jelen inflációnál csak értéktartás lenne, reál értékben semmit sem növekedne. De már most az AKG-ra hivatkoznak, hogy kompenzálja majd nekünk a kiesést.” „Idén óriási ráfizetés lesz ha az üzemanyagárak elszabadulnak, az inputanyagok már elszabadultak, a szőlő ára meg marad az előző évek szintjén.” „Sokan már most abbahagyják a permetezéseket, ha megtudják, hogy nem lesz emelkedés a felvásárlási árakban legalább olyan mértékben, mint a költségek növekedése.” „Ha nem követik a felvásárlási árak a megemelkedett költségeket, akkor amint lejár a 2022-2024-es AKG, akkor nagyon nagy területen várható művelési ág váltás.”

Mai napig nagyon sokan termelnek szőlőt eladásra, a felvásárló pedig – néhány kivételtől eltekintve - nemigen honorálja a minőséget.

Hiába szebb, koncentráltabb a termés, magasabb a mustfok, ez legfeljebb néhány plusz forintot jelent a termelő számára. A mezőgazdaság ki van téve a természet szeszélyeinek, ezzel más esetben tisztában van a fogyasztó és képes/kénytelen akceptálni az ebből fakadó áringadozást, a szőlő kapcsán valahogy mégis a termelő nyeli le a különbséget. Jó 10-15 éve ugyanis nem, vagy alig mozdulnak a szőlőárak.

Illusztráció
Illusztráció

Nagyon eltérnek az önköltségi számítások, hiszen aki értékesítésre termeli annak az a célja, hogy viszonylag alacsony költséggel, jó átvételi áron és nagy mennyiséget termeljen, míg a felvásárlónak éppen az ellenkezője.

A szőlőt meg kell védeni évente minimum nyolc alkalommal, ám időjárástól függően lehet csak hét permetezés.

Ez önmagában hektáronként legalább 300 ezer forint körül alakul, de inkább 400 ezer forint. Akar venni egy kis káliumot, foszfort? A gazda számára a tápanyag a kijuttatása legalább 240 ezer forintot jelent. Be kell menni az ültetvénybe metszeni? Tőkénként minimum harminc forint, mindezt hektáronként négyezer tőkével számolva 120 ezer forint. Év közben ott vannak a zöldmunkák – le kell kötni, hajtást válogatni esetleg lelevelezni – alkalmanként ez is 15-20 ezer forint. Ehhez jön a kézi vagy gépi szüret.
Hamar összejön az egymillió, idén inkább egymillió háromszázezer lesz a hektáronkénti önköltség.
„170 hektár szőlőt kezelek, az egyik területen az önköltség kilónként 400-450 forint, a másikon pedig 100-110 forint. Aki ez utóbbit el akarja adni, és nem kap érte 120-150 forintot, akkor veszteséget termel.

Itt egy Chardonnay, ha megszakad is, nem tud többet teremni százhúsz mázsánál”- fogalmazta meg véleményét egy szőlőtermelő.

Ha a másik szőlőt nyolc alkalommal kell permetezni, akkor ezt a fajtát tízszer. Az egymillió háromszázezres árbevétellel szemben egymillió forint az önköltsége. Tehát a matek nem jön ki. Hol van akkor a bővített újratermelés, az amortizáció? Hol van a tápanyag visszapótlás? Sokan mondják, hogy a szőlő nem kíván tápanyagot, az megél magától. Még ha az átlagtermés 40 és 50 mázsa között mozog, ott is szükséges tápanyagot pótolni, káliumot, foszfort adni ahhoz, hogy a bornak legyen zamata. Ha nincs a talajban tápanyag, a borban is meg lehet látni a különbséget. Ha saját munkáját nem számolja be, akkor pedig nincsen értelme gazdálkodni.

Nem könnyű a gazdákkal arról beszélgetni, hogyan lehet a ráfordítást kiszámítani.

Ha ezt a szőlőtermelő bevallja, abban a pillanatban a felvásárló a maga véleménye szerint hangolja az önköltséget, az átvételi árat.

A borszőlő árakat számos egyedi tényező - a szőlő minősége, a termőhely, a két fél üzleti kapcsolatának sajátosságai stb. - befolyásolja
A borszőlő árakat számos egyedi tényező - a szőlő minősége, a termőhely, a két fél üzleti kapcsolatának sajátosságai stb. - befolyásolja
Fotó: viniczai

Régen a szőlőtermesztés volt a szakma csúcsa - a gyümölcs- és zöldségtermesztéshez viszonyítva - jelen pillanatban messze lemaradt, mert nincs jövedelmezősége. Egy szántóföldi kultúrához képest messze termel elegendő bevételt.

„Az a gond, hogy az ültetvényeink nagy részét kordonműveléssel telepítettük, keskeny sorral és sok kézi munkaerő igénnyel. Ha marad a mostani helyzet, vissza kell térni a régi időkbe, amikor nagy sortávolsággal, hektáronként kevesebb tőkével dolgoztunk, épphogy belenyúltunk a szőlőkbe”- véli egy másik gazda. Azt szokták mondani, hogy más az, amikor 5500 tőkéről vagy annak feléről szüreteljük le ugyanazt a mennyiséget. Egyes megközelítések szerint nem a tőkeszám, hanem a lombtömeg mennyisége számít. Már Lenz Moser megmondta, a legfontosabb, hány négyzetméter levélfelület kell egy fürt szőlő kineveléséhez.

Napjainkban hatalmas munkaerőhiánnyal küzd az ágazat, ami értelemszerűen a bérek emelkedést hozza magával.

Az inputanyag-árak szintén emelkednek követve az inflációt, ráadásul már mindent külföldről hozunk be. Itthon szinte semmit sem állítunk elő, ennek megfelelően euróért érkezik az import áru, ami a forint gyengülését követve minden évben tovább drágul. Ahogyan a rezsiköltségek is nőnek, üzemanyagár az egekben, ezek mind-mind közvetett hatást kell, azaz kellene, hogy gyakoroljanak az árképzésre. Ha a szőlőár megfelelő jövedelmet biztosít a szőlőtermelő részére, fedezi a művelés költségeit, az ültetvény amortizációját, ugyanakkor a szőlőfelvásárlói oldalról is kigazdálkodható, az ágazat jövője hosszútávon biztosított.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Év bortermelője, borászati kémia, adminisztráció és növényvédelem

Jó sűrű programot hozott össze a szekszárdi Ferenc Vilmos borakadémikus Villányban, Günzer Tamás Pincészetében mintegy negyven villányi borász részvételével. Itt volt Nyúlné dr. Pühra Beáta, a 2021-es esztendőben megválasztott Év bortermelője, akit Koch Csaba, a Magyar Bor Akadémia elnöke köszöntött.

Hogyan lehet gazdálkodni dráguló áramszolgáltatás mellett?

A megugró energiaköltségek meggondolásra késztetik a termelőket. Azt kérdeztük Csizmadia György nagyvenyimi családi gazdálkodótól, hogyan tud megbirkózni a helyzettel, milyen kilátásai vannak. Elsősorban a hűtés és az öntözés igényel sok elektromos áramot egy gyümölcstermelő gazdaságban, és az almára kell a legtöbbet költeni emiatt.

Alig változik az almatermés az EU-ban

Mindössze egy százalékkal emelkedik az európai almatermés a 2022-23-as idényben, állapították meg az augusztus elején Belgrádban rendezett Prognosfruit tanácskozáson. Körtéből ötödével többet takarítanak be, mint tavaly.

A margarin viszi a prímet az élelmiszerek áremelkedésében

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Gabonapiaci tendenciák a francia (szak)sajtó tükrében

A Les Échos gazdasági napilap rendszeresen elemzi az élelmiszergazdaság előtt álló kihívásokat, így figyelemmel kíséri a piaci árak alakulását is. Étienne Goetz július 8-án közölt cikkében azt írják, a márciusi csúcs után továbbra is nagyon magas az élelmiszerek ára (magasabbak, mint 2021-ben), ennek ellenére folyamatosan csökkennek, aminek a viszonylag jó globális terméskilátás a fő oka.

Tekintélyes mennyiségű olajbogyó kell egyetlen üveg olívaolaj előállításához

Az olívaolaj évezredek óta a mediterrán gasztronómia, kultúra és kereskedelem alapvető alkotóeleme. Az ókori görög költő, Homérosz "folyékony aranyként", Hippokratész pedig "a nagy gyógyírként" jellemezte. Az olívaolajat évezredek óta használják különböző célokra, mint például gyógyászati kenőcsökhöz és nemesek balzsamozási rituáléjához is. Ám napjainkban számos recept fontos összetevőjének számít.

Bill Gates és Jeff Bezos az USA legnagyobb földbirtokosai között

Az Egyesült Államok legnagyobb földbirtokosainak többsége nem gazdász. Például Bill Gates (Microsoft) 2021-ben is az egyik legnagyobb szántóföld tulajdonos az Egyesült Államokban. A legnagyobbak között azonban csak a középmezőnyben van jócskán lemaradva az Amazon alapítója, Jeff Bezos mögött.

A chilei gyümölcstermesztők az anyagi összeomlás szélén

Tízből kilenc chilei gyümölcstermelő aggódik amiatt, hogy költségei növekedése és a globális logisztikai válság miatt nem tud felkészülni a 2022–23-as szezonra, derül ki a chilei gyümölcstermelők szövetsége, a Fedefruta felméréséből.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

Kevesebbet vásárolnak

Az Egyesült Királyság fogyasztói kezdenek kételkedni a szupermarketben kínált élelmiszerek minőségében, vásárlási szokásaik pedig látványosan változnak az elmúlt negyven év legmagasabb inflációja miatt.