Back to top

A Nádor és a Kondás Martonvásáron

„Az idei őszibúza-fajtabemutató ugyan nem a legszebb, de nem is a legrosszabb a martonvásáriak életében” – így foglalta össze véleményét Vida Gyula, a Martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet igazgatója június elején, a kis híján Medárd napján tartott bemutatón.

Az MV Nemere korai, bőtermő, termésstabilitása kiváló, betegség-ellenálló képessége jó
Az MV Nemere korai, bőtermő, termésstabilitása kiváló, betegség-ellenálló képessége jó
Az időjárás hűséges maradt a hagyományokhoz, mert a zárt teremben még sikerült meghallgatni a szakmai értékelést, ám magát a terepi fajtaismertetőt már megzavarta az eső – az a tényező, amit ebben az évben is minden létező beszámolóban az elsők között említenek. Na nem úgy, hogy sok volna belőle, hanem hogy némi elfogadható termésre azért idén végre van kilátás – a kevés eső dacára.

Az utóbbi időszakban igen sokat lépett előre mind a búzanemesítés, mind a búzatermesztés, ennek ellenére még mindig óriási fejlődést kellene megvalósítani 2050-re, hogy képesek legyünk kielégíteni az emberiség igényeit: a népesség alakulására vonatkozó előrejelezések szerint 2005-höz képest valamennyi gabonaféle hozamát meg kell kétszerezni 2050-re.

Eszerint 2014 és 2050 között legalább 45–71 százalékkal nagyobb termést kell elérni, hogy elég élelmiszer legyen.

Ez nem lesz könnyű: az ENSZ előrejelzése szerint 2048-ra 9 milliárd ember lesz a Földön. Ráadásul az igény növekedése mellett nehezítő körülmények is akadályozni fogják e cél elérését. Néhány növény esetében visszaesés várható, ahogy a szója és a búza esetében az 1990-es évek közepéig már megtörtént: a korábbi dinamikus növekedést a hozamnövekedés ellaposodása követte.

Az MV Ménrót egy középkorai malmi búza, a harmadik legnagyobb területen szaporítják
Az MV Ménrót egy középkorai malmi búza, a harmadik legnagyobb területen szaporítják
A többletigény kielégítésének ellene hat a klímaváltozás. Hazánkban a tavaszi csapadék várhatóan minimálisra esik a hatására, a hőmérséklet pedig számottevően emelkedik. Azzal is tisztában kell lenni, hogy a jelenlegi vetésterületet aligha tudjuk megtartani, sőt, a felület csökkenésével számolhatunk. Ide tartozik az Európai Unió által meghirdetett zöld megállapodás, ami szerint a műtrágyahasználatot 20, a növényvédőszer-használatot 50 százalékkal kellene mérsékelni a köztermesztésben, a biotermesztés arányát pedig 25 százalékra kellene növelni.

Továbbra is a nemesítés nyújt lehetőséget mindezek megvalósítására.

Azon belül a nemesítők feladata olyan fajták előállítása, amelyeknek minden eddiginél jobb a tápanyag-hasznosító képessége és a betegség-ellenálló képessége, ha a jövőben kevesebb műtrágyával és vegyszerrel kell még többet termelnünk.

A vetőmag-szaporító terület 22 százalékán MV Nádort termesztünk; intenzív gazdálkodásban is versenyképes
A vetőmag-szaporító terület 22 százalékán MV Nádort termesztünk; intenzív gazdálkodásban is versenyképes
A búza helyzete jelenleg egyszerre reménykeltő és riasztó. Hihetetlenül magas az értékesítési ára, 150 ezer forint tonnánként, viszont az inputárak még többet drágultak. Napjainkban nagyon sokba kerül a munkaerő, az energia, a műtrágya, az eszközök, a növényvédő szerek, ezért arra kell számítani, hogy magasabb szinten állapodik meg a költség és az árbevétel egyensúlya.

Különös helyzetben van a búzával a vetőmag szektor: egyelőre nem találja a helyét. Ennek ellenére szakmailag változatlanul érvényes, hogy e téren is meg kell fizetni a többletmunkát! Ha ezt a piac nem hajlandó elismerni, nagyon sokan felhagynak a tevékenységgel, ami rövidesen érzékelhető hiányhoz vezet.

Mikó Péter, a martonvásári intézet kalászosgabona-nemesítési osztályának vezetője tájékoztatott minket a legújabb martonvásári eredményekről.

Mint elmondta, a fajta-előállításra vonatkozó céljaik megfogalmazásakor döntő tényező egyrészt a termesztéstechnológia, másrészt a fajtaválasztás, ugyanakkor ha a gazdaságosságot, a piacképességet is nézzük, akkor olyan fajtákat kell produkálni, amelyek termőképessége minél jobb a mostaniakénál.

Az EU által megfogalmazott célok miatt felértékelődtek a jobb ellenálló és tápanyag-hasznosító képességű fajták a köztermesztésben, márpedig Martonvásár már most is fel tud mutatni nagy termőképességre képes intenzív búzákat.

A bőtermő, korai MV Seuso malmi minőséget ad, és a fajtakísérletben 9 százalékkal múlta felül a standardot
A bőtermő, korai MV Seuso malmi minőséget ad, és a fajtakísérletben 9 százalékkal múlta felül a standardot

Ezek egyike az MV Kondás. Hatalmas termést ad – igaz, csupán keksz minőséget produkál. Hasonlóan nagy sikerre számítanak az MV Seusóval, ami tavaly 11 tonnát meghaladó hektáronkénti termést adott, ráadásul nemcsak a legjobb termőhelyeken, hanem a gyengébbeken is. Ebbe a kategóriába tartozik továbbá az MV Nemere, az MV Ménrót és az MV István. Napjainkban már „sláger” és biztos piacvezető az MV Nádor. Igen jó a termésstabilitása, és ezt a stabilitást alacsony befektetési szinten is képes hozni.

A mennyiség elsődlegessége mellett minőségi követelményeknek is meg kell felelnie a nemesítésnek. Továbbra is fontos a sikér mennyisége és erőssége, a búzából készíthető liszt reológiai tulajdonsága, vagy ha speciális igényt kell kielégíteni, mint amilyen a keksz- és a sörgyártásé.

A Martonvásáron nemesített búzákra általában igaz, hogy a farinográfos vizsgálatban mért értékük jó vagy igen jó. Általában megbízhatóan produkálnak mal­mi 1 vagy malmi 2-es minőséget.

Az MV Suba még mindig javító minőségre képes, pedig már 20 éve kapott állami minősítést. Szintén ebbe a kategóriába tartozik az MV Kolo, az MV Mente és az MV Felleg.

Az MV Kondás egy hatalmas termésre képes, speciális minőségű fajta, betegség-ellenállósága kiváló
Az MV Kondás egy hatalmas termésre képes, speciális minőségű fajta, betegség-ellenállósága kiváló

Kekszbúzaként ismert a nagytermő MV Kondás, az MV Karikás és a B2 malmi minőséget produkáló MV Káplár. Ugyanakkor a nagy sikértartalmú búzák korszaka leáldozott. Ilyen volt az MV Kolompos és az MV Magdaléna, amiket tavaly már nem szaporítottak, mert nem volt rá igény.

A malmi minőségű búzákkal szemben külön követelmény, hogy extra koraiak legyenek, elkerülendő az éréskori megszorulást. Magyarország vetőmag-szaporító területét nézve, az első helyen az MV Nádor áll, a harmadik helyezett az MV Ménrót, a nyolcadik az MV Nemere.

A búzanemesítés harmadik kritériuma, hogy a fajták jól ellenálljanak az abiotikus stresszhatásoknak, tehát a hidegre és a szárazságra is megfelelően reagáljanak. Az elvárás egyértelmű magyarázata az idei időjárás: Martonvásáron 28 százalékkal elmaradt az idei csapadék mennyisége a 30 éves átlagtól, június 9-ig összesen 92 milliméter hullott.

Az MV Felleg korai, a prémium sütőipari kategóriát közelítő malmi búza, az MV Kolóból nemesítették
Az MV Felleg korai, a prémium sütőipari kategóriát közelítő malmi búza, az MV Kolóból nemesítették

Május 21-én még úgy nézett ki a növényzet, hogy 2022 az aszálykárral írja be magát a történelembe, de aztán csak megérkezett a csapadék, ami valamelyest javított a helyzeten.

A szárazság idén a hűvösebb időjárással jött, aminek a következtében csökkent a növények párolgása. Márciusban 1,5 Celsius-fokkal, áprilisban 3 Celsius-fokkal alacsonyabb volt a hőmérséklet a több éves átlagnál, ezért a búza 7–10 nap késéssel kalászolt ki májusban. De legalább a kikalászolás robbanásszerű volt – igaz, a csapadékigény robbanásszerű kielégítését is megkívánta volna. Márpedig a talaj nedvességtartalma a megszokott 30 százalék helyett csak 24 volt az idén, sőt, április végére már kritikus szintre, 21 százalék alá csökkent.

A martonvásári nemesítés fő sodorvonalába tartozik a betegség-ellenálló képesség javítása. Minden évben tesztelik erre a fajtákat, és csak azokat jelentik be állami minősítésre és kerülhetnek a köztermesztésbe, amelyek ennek a kívánalomnak megfelelnek. Az elmúlt 51 esztendő során 158 kalászos gabonát nemesítettek, amiből 114 búzafajta volt.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/25 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új burgonyafajták és az éghajlatváltozás

Az aszály Németországban is kihívássá vált a burgonyatermesztők számára. A burgonyanemesítők már olyan fajtákat nemesítenek, amelyek kevesebb csapadékkal is beérik, azonkívül kevesebb műtrágyára van szükségük és ellenállnak egyes vírusoknak és kártevőknek.

Év bortermelője, borászati kémia, adminisztráció és növényvédelem

Jó sűrű programot hozott össze a szekszárdi Ferenc Vilmos borakadémikus Villányban, Günzer Tamás Pincészetében mintegy negyven villányi borász részvételével. Itt volt Nyúlné dr. Pühra Beáta, a 2021-es esztendőben megválasztott Év bortermelője, akit Koch Csaba, a Magyar Bor Akadémia elnöke köszöntött.

A feketére művelt tábla veszélyes a talaj számára

Régen azt tanították, hogy a tarló akadályozza a talajművelést, el kell égetni, le kell forgatni. Évek teltek el mire megértette a szakma, hogy takaró, védőréteg nélkül nem lehet menni semmire. Pedig a hetvenes évek eleje, közepe nem volt olyan szélsőséges, mint a mostani.

Alig változik az almatermés az EU-ban

Mindössze egy százalékkal emelkedik az európai almatermés a 2022-23-as idényben, állapították meg az augusztus elején Belgrádban rendezett Prognosfruit tanácskozáson. Körtéből ötödével többet takarítanak be, mint tavaly.

Két hete küzdenek a lángokkal egy német nemzeti parkban

Két hete pusztít erődtűz Németország keleti részén egy nemzeti parkban, a hatóságok hétfői adatai szerint még legalább egy hétig tart a védekezés.

A haltermelést sem kíméli az aszály

A száraz, aszályos időjárás egyre nagyobb károkat okoz a hazai tógazdasági haltermelésben is. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar szakembere szerint a problémára részben megoldást jelenthet a ritkító halászat, ha az állomány egy részét már a tenyészszezon közben lehalásszák.

Hitelmoratórium és kamattámogatás a gazdáknak

Hitelmoratórium és kamattámogatott hitel is segíti az aszály sújtotta mezőgazdaságot és felgyorsulnak az biztosítások után igényelhető kártérítések kifizetései is – közölte az agrárminiszter. A biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül kárelőleget kell fizetniük az aszálybiztosítások után, a hitelmoratórium iránti igényt pedig szeptember 15-ig kell a gazdáknak jelezni a bankok felé.

Mentességi lehetőségek a 2023-as támogatás igénylési évre egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól

A tagállamok kérésére az Európai Bizottság a bizonytalan globális élelmiszer-ellátási helyzet miatt 2023-ban átmeneti mentességet tesz lehetővé a gazdálkodók számára a területalapú támogatásokhoz kötelezően betartandó egyes vetésváltási és parlag kialakítási szabályok alól annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló szántóterületüket minél nagyobb mértékben élelmiszertermelésre használhassák.

Gabonapiaci tendenciák a francia (szak)sajtó tükrében

A Les Échos gazdasági napilap rendszeresen elemzi az élelmiszergazdaság előtt álló kihívásokat, így figyelemmel kíséri a piaci árak alakulását is. Étienne Goetz július 8-án közölt cikkében azt írják, a márciusi csúcs után továbbra is nagyon magas az élelmiszerek ára (magasabbak, mint 2021-ben), ennek ellenére folyamatosan csökkennek, aminek a viszonylag jó globális terméskilátás a fő oka.

Tekintélyes mennyiségű olajbogyó kell egyetlen üveg olívaolaj előállításához

Az olívaolaj évezredek óta a mediterrán gasztronómia, kultúra és kereskedelem alapvető alkotóeleme. Az ókori görög költő, Homérosz "folyékony aranyként", Hippokratész pedig "a nagy gyógyírként" jellemezte. Az olívaolajat évezredek óta használják különböző célokra, mint például gyógyászati kenőcsökhöz és nemesek balzsamozási rituáléjához is. Ám napjainkban számos recept fontos összetevőjének számít.