Back to top

A Székelyföld rejtett kincsei

Gasztronómiai különlegességek, szörpök, padlizsánkrémek, mézek, sajtok és sajtkrémek, szalámik, sonkák és húskészítmények, fűszerek és teák termelői és előállítói mutatták be termékeiket a két év kihagyás után ismét megrendezett Székely Fesztiválon Budapesten, a Millenárison.

Fekete ribizli és szamóca szörp, fokhagymás, csomboros padlizsánkrém, galagonya, hárs és havasi méz és persze a kürtöskalács. Mi kell több egy hagyományőrző gasztrofesztiválon?

Az erdélyi gasztrokultúra és konyhaművészet egyszerre hagyományhű és színes. 

Mézkínálat a Székelyföld Fesztiválon a Millenárison, Budapesten
Mézkínálat a Székelyföld Fesztiválon a Millenárison, Budapesten
Fotó: mm
Speciális gasztronómiai különlegességek között megtalálhatók voltak a többvirágú, akác-, facélia-, hársmézek, valamint virágporok, méhlevelek, propoliszok és méhviaszok. Különleges érzékszervi és ízminőségű sajtok között például találkozhattunk hosszan érlelt, érleletlen, ízesített oltósajtokkal, túróval, grillsajtokkal is, de kóstolhattunk sajttekercseket és -krémeket, joghurtokat, vajat és tejszínt is. Természetesen az édesszájúak választhattak a szörpök és szirupok, a savanyút kedvelők a gyümölcs-, virág- és gyógynövényecet közül. A szörpök, padlizsánkrémek, mézek, sajtok és sajtkrémek mellett szalámik, sonkák és húskészítmények készítőinek sora is bemutatkozott.

Egyetlen egy termék esetében sem tömeggyártásról van szó,

hanem kis- és őstermelők által, a néphagyományoknak megfelelően meghatározott recept szerint kézzel készített termékekről. Kis családi malomokból származó vidéki lisztről, tejüzemből származó vajról, nagy mennyiségű méhészetből származó méhmézről és megfelelő mennyiségű fűszerről beszélünk.

Különlegességük a savanyú uborka és a savanyú káposzta. Az egyedi íz, illat és minőség annak köszönhető, hogy maguk vetik, ültetik, majd betakarítják, savanyítják a káposztát és az uborkát. A termékek nem tartalmaznak kémiai adalékanyagot, tartósítószert, erjedésgyorsítót vagy fehérítőt.

A Székely Fesztivál nem rossz értelembe véve „magyarkodó” fesztivál, nem kíván magyarságával feltűnősködni, kiabálni, sokkal inkább csendesen jelzi: okkal beszélünk közös nyelvet, fogyasztunk hasonlóan elkészített ételeket.

A Kárpát-medencei gazdaságfejlesztési program keretében már csaknem 200 milliárd forint jutott erre a célra. 2017-ben elindított erdélyi gazdaságfejlesztési programban eddig több mint 6000 pályázatot támogatott a magyar költségvetés, 174 milliárd forint értékű beruházás megvalósulását segítve.

Lekvár- és szörpkínálat a Székelyföld Fesztiválon a Millenárison, Budapesten
Lekvár- és szörpkínálat a Székelyföld Fesztiválon a Millenárison, Budapesten
Fotó: mm

A fesztiválon mintegy 150 erdélyi vállalkozást ismerhettek meg a látogatók, és 200 fellépő gondoskodott a kulturális élményekről.

Itt voltak a sóváradi fagylaltosok, meg lehetett kóstolni a háromszéki Székely csárda főztjeit, Ménes-Hegyalja borait, készült kürtőskalács, gyönyörködhettünk a székely kézművesek termékeiben, miközben kiállítások és gyerekprogramok mellett a színpadon egymást követték a tánccsoportok, mesemondók.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A margarin viszi a prímet az élelmiszerek áremelkedésében

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Gabonapiaci tendenciák a francia (szak)sajtó tükrében

A Les Échos gazdasági napilap rendszeresen elemzi az élelmiszergazdaság előtt álló kihívásokat, így figyelemmel kíséri a piaci árak alakulását is. Étienne Goetz július 8-án közölt cikkében azt írják, a márciusi csúcs után továbbra is nagyon magas az élelmiszerek ára (magasabbak, mint 2021-ben), ennek ellenére folyamatosan csökkennek, aminek a viszonylag jó globális terméskilátás a fő oka.

Tekintélyes mennyiségű olajbogyó kell egyetlen üveg olívaolaj előállításához

Az olívaolaj évezredek óta a mediterrán gasztronómia, kultúra és kereskedelem alapvető alkotóeleme. Az ókori görög költő, Homérosz "folyékony aranyként", Hippokratész pedig "a nagy gyógyírként" jellemezte. Az olívaolajat évezredek óta használják különböző célokra, mint például gyógyászati kenőcsökhöz és nemesek balzsamozási rituáléjához is. Ám napjainkban számos recept fontos összetevőjének számít.

Újabb növényi olajból várható hiány

A világ legnagyobb olavíolaj-exportőrének számító Spanyolország mezőgazdasági minisztere figyelmeztetett: bajba kerülhet az idei olívatermés.

A biotermékek piacának bővülése várható

A harmincharmadik BioFach Nemzetközi Bioélelmiszer- és Biotermék-szakkiállítást rendhagyó módon nyáron tartották. A négynapos nürnbergi rendezvényen az Agrármartketing Centrum által szervezett magyar közösségi standnak tizenegy kiállítója volt. Az AMC a július 26–29. között tartott eseményen mutatta be a nagyközönségnek saját élelmiszeripari exportfejlesztő programját, a Hungarian Food Business Programot.

Zöldség-kereskedelem: a kereslet-kínálat dönt

A vásárlási szokások folyamatosan alakulnak. A fogyasztók szeretnek minél több mindent egy helyen beszerezni, meghatározó lett az áruházláncok, diszkontok szerepe. A betárolás nem divat, a rendkívüli helyzet kivételével mindenből annyit vesznek az emberek, amennyire épp szükségük van.

Kevesebbet vásárolnak

Az Egyesült Királyság fogyasztói kezdenek kételkedni a szupermarketben kínált élelmiszerek minőségében, vásárlási szokásaik pedig látványosan változnak az elmúlt negyven év legmagasabb inflációja miatt.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Új színes narancsfajta

A citrus tristeza virus (CTV) megjelenése nagyon súlyosan érintette a citrusfélék termesztését Szicíliában. Nincs olyan régió, ahol ne fertőzött volna meg szinte teljes ültetvényeket a kórokozó, a gazdák bevételei meredeken zuhannak.

Hatezer éve is népszerű volt a dinnye, de nem a húsát fogyasztották

A legrégibb dokumentált dinnyeféle magjai 6000 évesek, és egy neolitikum kori ásatásról kerültek elő Líbiában. Susanne S. Renner, a Washingtoni Egyetem biológusa különös dolgokat tárt fel ezekkel a magokkal kapcsolatban, amiről a Molecular Biology and Ecolution című lapban számolt be.