Back to top

Újra lendületesen drágul a termőföld

A 2020-ban mért 1,672 millió forintról tavaly 1,787 millióra emelkedett az eladott termőföldek átlagos hektárára – írja keddi számában a Világgazdaság (VG) az OTP Termőföld Értéktérkép című kiadványának adatai alapján.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal – egyelőre nem teljes körű – adatai szerint ez 6,9 százalékos áremelkedés, az egy évvel korábbi még 5 százalékos volt - teszik hozzá.

A legnagyobb mértékben, 28 százalékkal Nógrád megyében nőttek az árak, a minimális, 2 százalék körüli csökkenés pedig Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt tapasztalható. A legdrágább megye 2021-ben Békés lett 2,36 millió forintos hektárárral - részletezi a gazdasági lap.

Művelési áganként vizsgálva a legnagyobb mértékben, bő 12 százalékkal az erdőterületek drágultak tavaly. A szántók ára 7 százalékkal, a szőlőké, a gyepterületeké és a kert-gyümölcsösöké egységesen 4-5 százalék között nőtt.

A termőföldpiac látványosan bővült, egy év alatt 37,3 ezerről 50,6 ezerre, csaknem 36 százalékkal nőtt az adásvételek száma, az ezekben az ügyletekben tulajdonost váltó földterületek nagysága 22 százalékkal, 47,5 ezer hektárra emelkedett.

Az országos forgalom bő két harmadát a szántó művelési ág adásvételei adják. A szegmens forgalma tavaly 17 százalékkal nőtt, az adóhatóság szűrt adatbázisa szerint pedig nagyjából 32,6 ezer hektárnyi szántót adtak el. A többi művelési ág forgalma még jobban bővült: az erdő- és gyepterületé 27-30, a szőlőké több mint 40, a kert gyümölcsös kategóriáé 71 százalékkal.

A VG idézi az OTP elemzőit, akik felhívják a figyelmet arra, hogy a termőföld évtizedes távlatban stabilan növeli az árát, egy hektár 2010-ben vásárolt termőföld ára összességében átlagosan háromszorosára nőtt 2021-re.

Szabó István, az OTP agrárágazati igazgatóságának ügyvezető igazgatója a lapnak kifejtette: a járvány azért sem éreztette hatását a termőföldpiacon, mert a mezőgazdaság általánosan erősödött, az adásvételek számát és a termőföldek árszintjét pedig élénkítette a 2021 elején életbe lépett, az osztatlan közös tulajdonok felszámolását célzó szabályozás is.

A szakértő úgy vélekedett: az inflációs környezet a megtakarítások értékállóságának igénye miatt tovább élénkítheti a termőföldforgalmat, és hatással lehet a piacra a 2023-ban új szabályok szerint induló EU-s támogatási ciklus is.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Új burgonyafajták és az éghajlatváltozás

Az aszály Németországban is kihívássá vált a burgonyatermesztők számára. A burgonyanemesítők már olyan fajtákat nemesítenek, amelyek kevesebb csapadékkal is beérik, azonkívül kevesebb műtrágyára van szükségük és ellenállnak egyes vírusoknak és kártevőknek.

Év bortermelője, borászati kémia, adminisztráció és növényvédelem

Jó sűrű programot hozott össze a szekszárdi Ferenc Vilmos borakadémikus Villányban, Günzer Tamás Pincészetében mintegy negyven villányi borász részvételével. Itt volt Nyúlné dr. Pühra Beáta, a 2021-es esztendőben megválasztott Év bortermelője, akit Koch Csaba, a Magyar Bor Akadémia elnöke köszöntött.

A kivi fogyasztás elképesztő hatásai

A kivi egy nagyon népszerű gyümölcs, mely rendszeresen helyet kap a reggeli vagy az ebédlőasztalon. Akár a zabpehely tetejére szeletelve, akár kanállal fogyasztva, egy kedvelt egészséges gyümölcs, amely merész és édes ízéről ismert. Mivel tele van élelmi rostokkal, antioxidánsokkal, C-vitaminnal és számos más vitaminnal, számos módon támogatja az egészséget.

Hogyan lehet gazdálkodni dráguló áramszolgáltatás mellett?

A megugró energiaköltségek meggondolásra késztetik a termelőket. Azt kérdeztük Csizmadia György nagyvenyimi családi gazdálkodótól, hogyan tud megbirkózni a helyzettel, milyen kilátásai vannak. Elsősorban a hűtés és az öntözés igényel sok elektromos áramot egy gyümölcstermelő gazdaságban, és az almára kell a legtöbbet költeni emiatt.

A feketére művelt tábla veszélyes a talaj számára

Régen azt tanították, hogy a tarló akadályozza a talajművelést, el kell égetni, le kell forgatni. Évek teltek el mire megértette a szakma, hogy takaró, védőréteg nélkül nem lehet menni semmire. Pedig a hetvenes évek eleje, közepe nem volt olyan szélsőséges, mint a mostani.

Szeptemberben van a legtöbb hazánkban előforduló madárfaj az országban

A madárvonulás kialakulását a legutóbbi jégkorszakot követő időszakra teszik a szakemberek, amikor a felmelegedés következtében a jégtakaró visszahúzódásával lehetővé vált a fajok elterjedési területének északi és déli irányba való eltolódása.

A margarin viszi a prímet az élelmiszerek áremelkedésében

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább - jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Két hete küzdenek a lángokkal egy német nemzeti parkban

Két hete pusztít erődtűz Németország keleti részén egy nemzeti parkban, a hatóságok hétfői adatai szerint még legalább egy hétig tart a védekezés.

A héten is folytatódik a szúnyoggyérítés

Több vidéki településen, köztük az ország nagy tavainál is lesz szúnyoggyérítés a héten - tájékoztatta az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) hétfőn az MTI-t.

Hitelmoratórium és kamattámogatás a gazdáknak

Hitelmoratórium és kamattámogatott hitel is segíti az aszály sújtotta mezőgazdaságot és felgyorsulnak az biztosítások után igényelhető kártérítések kifizetései is – közölte az agrárminiszter. A biztosítóknak a kárbejelentéstől számított 14 napon belül kárelőleget kell fizetniük az aszálybiztosítások után, a hitelmoratórium iránti igényt pedig szeptember 15-ig kell a gazdáknak jelezni a bankok felé.