Back to top

Példaértékű felzárkóztatási modell Tarnabodon

Az agrárium hazánk egyik meghatározó húzó ágazata, amely az elmaradott térségek fenntartásának egyik kitörési pontja is lehet akár állattenyésztési, akár a növénytermelési oldalon. A Tarnabodon elindult program példaértékű modellé válhat.

Kukorica Kör Egyesület szervezésével tartott rendezvényen bemutatták a hátrányos helyzetű, nagyrészt romák lakta heves megyei településen, Tarnabodon az elmúlt időszakban megvalósuló mezőgazdasági fejlesztéseket, az érdeklődők betekintést kaphattak a településen létrehozott biotechnológia laborban valamint a demo-farmon folyó munkába.

Fotó: Rass Krisztina
Az egy évvel ezelőtt megalakult Kukorica Kör Egyesület terveit, munkáját Daoda Zoltán a szervezet elnöke ismertette. Mint mondta, a Kukorica Kör Egyesület megalakulásával egy olyan szervezet jött létre, amely a magyar gazdák ismereteinek bővítését, a hazai és nemzetközi gabonapiaci hírek folyamatos átadása mellett annak szakmai értelmezését, továbbá szakmai megmérettetések szervezését tűzte ki céljául. A település életébe másfél hónappal ezelőtt kapcsolódtak be, a társadalmi szerepvállaláson túl, szakmai támogatást kívánnak nyújtani az akár kiskerti méretben kukoricát termelő helyi lakosoknak valamint gazdálkodóknak. 

Vecsei Miklós társadalmi felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke emlékeztetett, a Felzárkozó Települések program mintegy három évvel ezelőtt indult, melybe első körben háromszáz falut vontak be, köztük Tarnabodot. Az elmúlt időszakban számos fejlesztés már megvalósult. Vecsei Miklós szerint azonban a település hatalmas fordulat előtt állhat,  ugyanis a piaci helyzet alakulása miatt az agrárium az elmaradott térségek húzóágazatává léphet elő, amely a Tarnabodhoz hasonló települések jövője szempontjából meghatározó.  

Fotó: Rass Krisztina
Bencsik Attila a Glia Kft. ügyvezetője arról szólt, hogy tíz évvel ezelőtt az üveg és elektronikai hulladék udvar fejlesztésével és bővítésével kezdték el tevékenységüket a heves megyei településen. A Glia Kft. egyébként  széleskörű kutatási, tervezési és projektvezetési tapasztalatokra támaszkodva egyedi termel termelő rendszereket tervez és épít. Az elmúlt időben több kutatás-fejlesztési és innovációs projekben vesz részt, egyebek mellett Tarnabodon is. A Budapesten született innovatív ötleteiket itt ültetik át a gyakorlatba.

A Glia Kft. együttműködésével létrehozott biotechnológiai laborban és kertészeti kísérleti telepen húsz embernek biztosítanak munkahelyet. A hulladék feldolgozásával fontos szerepet vállalnak  fenntarthatósági és környezetvédelemi szempontból is. Egy helyi gazdálkodó kezdeményezésére egy éve kezdtek el öt hektáron gazdálkodni, demofarmot hoztak létre és üvegházat építettek fel. Már most több környékbeli gazdálkodó jegyezte, hogy szeretnének a projektbe kapcsolódni, ennek köszönhetően a jövőben várhatóan még nagyobb területen tudnak termelni.  

Fotó: Rass Krisztina
Nagy István agrárminiszter emlékeztetett, hogy a kormány 2019-ben indította el a 300 legszegényebb települések felzárkózását célzó programját. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat jelenlegi programjának módszerét alapul véve évről évre bővül a résztvevők köre.

Az agrárminisztérium által kezelt támogatáspolitikai eszközök és támogatási lehetőségek több ponton is kapcsolódnak a felzárkózó települések program célkitűzéseihez.

A vidékfejlesztési források 2014 és 2022 között a Vidékfejlesztési Program keretében álltak, állnak rendelkezése, majd 2023. január 1-jétől az új támogatási ciklusban már a közös agrárpolitika stratégiai terve alapján lesznek elérhetők. A tárcavezető arra is fölhívta a figyelmet, hogy a program  leghangsúlyosabb eleme a mezőgazdasági, üzemi és élelmiszeripari beruházások ösztönzése, de kiemelt figyelmet fordít a vidéki térségek fejlesztésére. Hozzátette, az üzemi beruházások támogatása hozzájárul a helyi foglalkoztatás megőrzéséhez és bővítéséhez, a fiatalok helyben maradásának ösztönzéséhez, a vidéki vásárlóerőnek a növekedéséhez. A beruházási támogatásokhoz való hozzáférésben a hátrányos térségekben szervezett fejlesztések kiemelt teret kapnak, sőt a program rögzíti a roma felzárkózási program keretében megvalósuló fejlesztések előnyben részesítését is. 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

Fűszerpaprika a fóliasátrakban

Az őrléshez nélkülözhetetlen elektromos áram drágulása, a munkaerőhiány, a környezeti feltételek és a vásárlói szokások megváltozása a fűszerpaprika-termesztés átalakulását eredményezi. A szabadföldi termesztés biztonsága romlik, emiatt mind többen termesztik fóliasátorban, és kísérleti jelleggel már kőzetgyapotra is ültetik.

A világ jelenlegi legnagyobb vertikális farmját építették föl Dubajban

Az új vertikális farm épületében évente közel 1 millió kilogramm zöldséget fognak termelni egy olyan országban, amely jelenleg szinte az összes élelmiszert importálja.

Együtt fejlődnek a piaci elvárásokkal – Optimális gépek a Bábolnai Gazdanapokon

A békési Optigép Gépgyártó és Kereskedelmi Kft. az OptiCorn kukorica- és a NAS, illetve PSM napraforgó-, valamint cirokbetakarító adapterekkel az európai piaci részesedés többségét birtokolja.

Miben különbözik a városi denevér a vidéki denevértől?

Egyes denevérfajok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő városokban, mint vidéken. Egy tudományos csoport most azt vizsgálta, hogy mely tulajdonságok jellemzőek a városi, illetve a vidéki denevérekre.

A mezőgazdaságról Bálványoson

Július 19–24. között tartották Tusnádon a 31. a Bálványosi Nyári Szabadegyetemet és Diáktábort, közismert nevén a Tusványost. Idén több mint 400 programmal, tizenegy koncerttel és sok más kikapcsolódási lehetőséggel várták a látogatókat.

Hollandiában és Olaszországban is annyiba kerül a hagyma termesztése, mint nálunk

Európában országoktól függetlenül körülbelül azonos, 8000 euró a vöröshagyma termesztési költsége, amíg a termést a földön a pótkocsira rakják. Legföljebb a költségnemek aránya tér el a termőhelyi, gazdasági adottságok miatt. A termelői árak, de még az áruházak is árrése is hasonló, tudtuk meg Varga Istvántól, a FruitVeB alelnökétől, a szabadszállási Róna Szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől.

Északra tolódott a termésátlagok növekedési súlypontja

Az ELTE Természettudományi karának friss tanulmánya szerint 1981 és 2017 között az európai mezőgazdasági területek felén jelentősen csökkent a talajnedvesség a nyári félévben. Ha az éves átlagot vesszük alapul, akkor ez a tendencia egész Európára igaz.

Aszály a köbön

Az utóbbi egy hónapban több mint húsz trópusi nap volt a Vajdaságban, amikor a hőmérséklet meghaladta a 30 fokot. Április óta elkerülik a térséget a nagyobb kiterjedésű esőfelhők, csak lokális jellegű záporok áztatták a földet. Ennek eredményeként térségenként és határrészenként igen eltérő képet mutatnak a vetések.

Magyar egynyári virágfajták értékelése

A csemői Marosi Díszfaiskola évek óta foglalkozik Dr. Kováts Zoltán dísznövény nemesítő szakmai örökségének fenntartásával. A híres nemesítő virágfajtáinak magtermesztésével, a fajták szelektálásával és egyöntetűvé tételével arra törekednek, hogy mind több település virágágyi kiültetésében helyet kapjanak a hazai klímára nemesített, kíváló díszítő értékű növények.