Back to top

Csak a professzionális mezőgazdaságnak van jövője

Ahogy az erőszakos téeszesítés, úgy a termelőszövetkezetek rendszerváltás utáni erőltetett felszámolása is a hazai szakpolitika hibája volt. Hosszú távon csak a tőkeerős és szakmailag felvértezett gazdasági társaságok életképesek a magyar agráriumban – mondta Horváth Gábor, a társas agrárvállalkozásokat tömörítő MOSZ főtitkára, akivel az idén száz éves Szövetkezeti Világnap alkalmából beszélgettünk.

Horváth Gábor: túl sok a felületes, téves információ Magyarországon a szövetkezetről, mint intézményről
Horváth Gábor: túl sok a felületes, téves információ Magyarországon a szövetkezetről, mint intézményről
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) a mezőgazdasági termelők legátfogóbb érdekképviseleti szervezete Magyarországon. Jogelődjét, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát 1967-ben hozták létre a mezőgazdasági szövetkezetek. A szövetség 1989-ben nyílt meg a mezőgazdaságban tevékenykedő társas vállalkozások és egyéni gazdálkodók előtt. Jelenleg a professzionális gazdák érdekképviseletét tekinti elsődleges feladatának.

Mennyire jellemző a magyar agráriumban a szövetkezeti működési forma?

– Több száz mezőgazdasági szövetkezet működik az országban rendkívül differenciált tevékenységi körrel.

A tipikusan mezőgazdasági tevékenységet is folytató szövetkezetek számát mintegy négyszázra teszik a hazai statisztikák, emellett mintegy száz olyan szövetkezetről tudunk, amelyik nem folytat gazdasági tevékenységet.

Ezek jellemzően úgy maradtak fenn, hogy a korábban osztatlan, illetve oszthatatlan vagyont közösségi alapba helyezték, amely most az általában nyugdíjas tagság kulturális, üdülési céljait, étkeztetését, temetési segélyezését, vagyis az idős korhoz kapcsolódó szociális igények kielégítését szolgálják.

Július első hétvégéjén lesz a Szövetkezeti Világnap, amiről a MOSZ évről évre megemlékezik. Hogyan látja most a szövetkezeti mozgalmat globálisan, Európában és itthon?

– Túl sok a felületes, téves információ Magyarországon a szövetkezetről, mint intézményről. Bár a világ legszélesebb civil szerveződése, amiben a világszervezet szerint másfél milliárd ember vesz részt, de az elmúlt évtizedekben erősen elmozdult a szociális szféra irányába, már nem a gazdasági tevékenység a motorja. A teljes történetéből azonban az is kiderül, hogy a kezdetekben sem volt ez másként.

Azok a bizonyos angliai takácsok sem közös termelésre vagy értékesítésre fogtak össze a XIX. század elején, hanem azért, hogy közösen szerezzék be a család számára otthon szükséges árucikkeket.

Ahogyan az '50-es '60-as évek fordulóján bűn volt kimondani, hogy csak szövetkezetben lehet mezőgazdasági termelést folytatni, úgy politikai szűklátókörűség volt a rendszerváltás után szövetkezetet rombolni és aztán építeni, sikertelenül. A világon ugyanis a legkülönbözőbb agrármodellek lehetnek eredményesek, de gazdasági szempontból a tipikus agrárszövetkezet mára háttérbe szorult, hiszen alapvetően a vidék foglalkoztatási problémái hívták életre. Ma viszont ilyenről nem beszélhetünk. Éppen emiatt nem beszélhetünk klasszikus családi gazdaságokról sem, hiszen nincs fölösleges, kihasználatlan munkaerő, nincs szükség az önfoglalkoztatásra.

A munkaerő hiánya miatt nincs felhajtóereje, a képzés eddigi hiánya miatt pedig nincs szellemi háttere az önszerveződésnek, ráadásul a történelmi öröksége is terhes.

Ebből az is következik, hogy a magyar agrárium előttünk álló időszaka a koncentrációról fog szólni?

– A tőke törvénye a növekedés törvénye. A koncentráció verseny, amely nálunk is, mint mindenhol a világon, a differenciálódás és a méretnövekedés irányába mutat. A robotizáció, a gépesítés tovább erősíti a folyamatot.

Illusztráció
Illusztráció

A teljes magyar agráriumnak mekkora hányadát képviseli a MOSZ?

– A társas gazdaságok nagyobb része a tagjaink közé tartozik. Az állattenyésztés körülbelül kétharmadát, azon belül a sertéstartás és a tejtermelés 90-90 százalékát fedik le a szövetségünkbe tartozó társaságok. A tagjaink legalább annyi családi gazdaságot működtetnek, mint gazdasági társaságot, de inkább ezeknek a többszörösét.

Mivel a földtörvény nem engedi, hogy gazdasági társaság földet vásároljon, a családi gazdasági elszámolás erősödik.

Ez a megoldás arra az ellentmondásra, hogy akinek földje van, az köteles azt maga művelni, miközben tudjuk, hogy mindenki nem vehet százmilliós gépláncot, és bizonyos méret alatt lehetetlen gazdaságosan művelni a földet. A gazdasági társasági forma és a családi gazdaságok számában, arányaiban nagyságrendileg más a valóság, mint a statisztika, de a magyar vidék mindig leleményesen alkalmazkodott az előírásokhoz.

Ugyanakkor persze ez a birtokszerkezet több sebből vérzik, amit a megműveletlen vagy alacsony színvonalon megművelt területek jeleznek. Ez és legfőképpen a ’68-ban még világszínvonalon teljesítő szervezeti rendszer szétverése az oka, hogy a magyar mezőgazdaság produktuma nem éri el a ’80-as évek szintjét, és hogy a szlovákiai, csehországi paraszti jövedelmek nagyságrendileg haladják meg az itthoni szintet. Hogy csak egy aktuális példát mondjak, a rendszerváltás előtti mezőgazdasági téeszeknek saját üzemanyag-kútjuk volt, és nem kerülhettek olyan kiszolgáltatott helyzetbe, hogy a kombájn járkáljon el tankolni aratás közben.

A közös beszerzésre ugyan létrehoztunk szövetkezeteket, konzorciumokat, kft.-ket, de a kiszolgálásukat a MOL más kötelezettségekre hivatkozva hanyagolja.

Bízunk benne, hogy a tárgyalásaink eredményesek lesznek, mert a betakarítási időszakban ez a helyzet elfogadhatatlan.

Az elmúlt években a kormányzati kom­munikáció fontos eleme volt az együtt­működés ösztönzése.

– A jelenlegi agrárpolitika rájött, hogy a széttagoltság a versenyképesség rovására megy, de a már említett jogszabályi környezetben a „sima rábeszélés” kevés. Kevés azt mondani, hogy szervezkedj, amikor az elmúlt 20–30 évben azt hallottuk, hogy felszámolni, szétosztani, és akinek földje van, az maga „túrja”. Ráadásul a szereplők tudatába mostanra nagyon beépült az individualizmus, és a koncentrációt nem problémaként, hanem lehetőségként élik meg. Ez a helyzet egyben azt is eredményezi, hogy akinek van tőkéje, az inkább a földvagyona növelésébe invesztál, mint a feldolgozásba vagy a hozzáadott érték növelésébe.

Jól értesültek szerint minden második bankvezető szerepel a hazai földművesek 160 ezres listáján.

Ez azt jelenti, hogy olyan modell jön létre, amelyben hatalmas mezőgazdasági társaságok és alkalmazottak dolgoznak?

– A családi gazdaságokat Európában a munkaerő foglalkoztatása hívta életre, de Magyarországon nem kell foglalkoztatniuk. Annál klasszikusabb „családon belüli erőszakot” pedig nem is tudok elképzelni, mint hogy az apa eldönti, hogy „fiam, paraszt leszel!” Nincs annak esélye, hogy a termelők álljanak össze értékesítésre, és szorítsák ki a kiskereskedelmi láncokat. Annak ellenére, hogy van egy nagy termelői érdekeltségű feldolgozó, a magyar tej termelői ára Európában a legalacsonyabb, pedig egységes a piac, és a termelésünk elég koncentrált, vagyis a termelők részesedése a hozzáadott értékből nagyon alacsony.

A szervezkedésüknek azonban nemcsak a munkaerő és a képzés tekintetében nincsenek meg az alapjai, hanem leginkább a tőke hiányzik hozzá.

A valóság az, hogy az európai mezőgazdasági vállalkozások Kelet-Európából és Afrikából biztosították eddig az élő munkaerőt. Kelet-Európának azonban nincsen ilyen bázisa, a robotizáció pedig még túl drága és bizonytalan. A válságidőszak felértékelte a magyar mezőgazdaság klasszikus, egyébként lesajnált termékeit, de nem véletlen, hogy korábban is a gabonára és a marhára épült. Nagy területen, biztonsággal, tárolható módon ez működhet a Kárpát-medencében. Valószínűleg a téeszek szétverése volt a rendszerváltás ára, de a mai produktivitásunk, hogy el tudjuk látni magunkat élelemmel, még mindig annak köszönhető, ami megmaradt belőlük.

Illusztráció
Illusztráció

Sokan mondják, hogy a hazai agrárium történelmi lehetőség előtt áll, de abból, amiket mondott, úgy tűnik, hogy ez a lehetőség kihasználatlanul maradhat a globális krízis és strukturális problémák miatt.

– A válság bizonytalanságot okoz. Nem tudjuk, teljesíthetők lesznek-e az ígéretek, és azt sem, meglesz-e az agrárium részéről a szükséges fölvevő képesség. Mert a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat a birtokstruktúrának csak az a része tudja hasznosítani, amelyik megfelelő szinten működik technológiailag és szellemi kapacitás tekintetében.

A sokat emlegetett digitalizációhoz szükséges szakmai hozzáértés és kapcsolódó infrastruktúra például még nem jött létre.

Ez nem hangzik túl jól, de gondolom, vannak terveik.

– Mi azért dolgozunk, hogy a mezőgazdasági vállalkozások és vállalkozók hasonló jogokkal és lehetőségekkel rendelkezzenek, mint mindenki más az országban. A versenyképességükért tevékenykedünk, a munkaadók képviseletében. A magyar, de az egész európai agrárium perspektívája a koncentráció és a professzionizmus. Ezt képviseljük. Az elmúlt 30 évben megvédtük a szervezeti rendszert, aminek az alapjai kisebb-nagyobb veszteségekkel meg is maradtak, vagyis meg lehet őrizni a tulajdonosok szakmai érdekeltségét. Az idő minket igazolt: mostanra a szakpolitika is belátta, hogy a társas gazdálkodási forma támadása csak károkat okozott. Bár a birtokpolitikai sajátosságok megvannak, szerintünk idejét múltak és nem is versenyképesek, de van miért kitartanunk.

Nem éjjel-nappal kell gazdálkodni „családon belüli erőszakkal”, hanem profi szakemberekkel, korszerű technikával, minőségi termékekkel, versenyképes gazdasági szereplőként.

Vannak szakembereink, folytatjuk az elemzéseket, tárgyalásokat és érünk el eredményeket. Azt gondoljuk, ebbe az irányba tart a világ és a magyar mezőgazdaság is.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2022/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az aszálykárt is túl kellene élni

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének információi szerint is jelentős károkat okoz az aszály a szántóföldi növénytermesztőknek. Máhr Andrással, a MOSZ főtitkárhelyettesével és Csősz Tiborral, a MOSZ tanácsosával arról beszélgettünk, milyen károk keletkeztek és mivel kell szembenézniük a termelőknek.

Talajgyakorlat az AXIÁL és a Phylazonit vezényletével

Az AXIÁL és a Phylazonit július végén-augusztus elején öt különböző helyszínen szervezett nyári roadshow-t, amelyeken szakértők bevonásával a talaj termőképességének javítását és megőrzését vették górcső alá.

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Szokatlan oka van az ausztrál tojáshiánynak

Ausztráliában akkora a tojáshiány, hogy néhány helyen már visszatértek a COVID-járvány alatti korlátozásokhoz: a Coles szupermarketlánc boltjaiban fejenként maximum két kartonnal lehet vásárolni, a kávézókban pedig a reggeli menükhöz kettő helyett csak egy tojás jár.

Egy szarvasmarha-tenyésztő célja a legnagyobb marhahúsüzem felépítése

Egy ötödik generációs szarvasmarha-tenyésztő azt tervezi, hogy Dél-Dakotában építi fel az Egyesült Államok legnagyobb marhahúsüzemét, amely napi 8000 szarvasmarha levágására lesz képes. Az 1,1 milliárd dolláros projekt segíthet kezelni a Biden-adminisztráció aggodalmait az emelkedő élelmiszerárakkal és a húságazatban a verseny hiányával kapcsolatban, bár legalább 2026-ig nem indul el a termelés.

Ami szín, az itt tarka

Bonyhád büszke az itt született bonyhádi vöröstarka szarvasmarha tájfajtára. A város ezért idén már huszadik alkalommal rendezett Tarka Marhafesztivált. A vígasság idején pedig minden évben a Magyartarka Tenyésztők Egyesülete szakmai találkozót szervez.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.

Cél az agrárium gyors megsegítése

Magyarországon a hosszú ideje fennálló tartós csapadékhiány miatt az év végére az aszálykárral érintett területek nagysága elérheti az egymillió hektárt, ami az összes hazai termőföldünk 20 százaléka mondta Nagy István agrárminiszter Újszilváson, ahol ismertette azt az intézkedés sorozatot, amellyel a kormány a rendkívüli helyzetben a gazdákat kívánja támogatni.

Újranyitja ukrajnai éttermeit a McDonald's

Hónapokig tartó zárvatartás után újranyitja ukrajnai éttermeit a McDonald's gyorsétteremlánc - jelentette be az amerikai székhelyű McDonald's nemzetközi piacokért felelős alelnöke, Paul Pomroy csütörtökön.

Újra mentes az ország a madárinfluenzától és már nem kötelező zártan tartani a baromfikat

Az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) vonatkozó előírásai szerint Magyarország visszanyerte madárinfluenzától való mentességét. Tekintettel a járványügyi helyzet kedvező alakulására az országos főállatorvos visszavonta a baromfik zárt tartására vonatkozó rendelkezését, azonban a megelőzést segítő előírások betartása, a fedett helyen történő etetés és itatás a jövőben is országszerte kötelező.