Back to top

Az őszibarack nyári védelme

Meleg időjárásban a tafrinás levélfodrosodás már nem okoz gondot, a júniusban előforduló lehűlés esetén azonban felléphet a késői levél- és termésfertőzés. A tenyészidő előrehaladtával, melegebb időben nő a lisztharmat, hűvösebb időszakokban pedig a levéllyukacsosodás fertőzésének veszélye. A kártevők elleni védekezés a gyümölcsmolyok és a levéltetvek ellen irányul.

Az őszibarack lisztharmata jellegzetes bevonatot alkot a levélen
Az őszibarack lisztharmata jellegzetes bevonatot alkot a levélen
A tafrinás levélfodrosodás betegség főleg a zárt, hűvös, hideg fekvésű termőhelyeken lép fel. A kórokozó alacsony hőigényű, ezért a fertőzés kialakulását elsősorban a rügypattanás utáni időszak időjárása befolyásolja. Ha a 2-4 napos esős időjárást erős lehűlés követ és 2-7 °C közötti az átlaghőmérséklet, erős korai fertőzéssel számolhatunk.

A betegség kezdeti tünetei már a fakadás után megjelennek, szinte minden levél megfertőződhet.

A leveleken nagy kiterjedésű, megnyúlt, pirosas foltok keletkeznek, majd a levéllemez hullámosodik, deformálodik, sárgászöldre vagy húsvörösre színeződik. Elvirágzás után a hőmérséklet emelkedésével csökken a fertőzésveszély. Május, június folyamán a fertőzött leveleken megjelennek a gomba ivaros szaporítóképletei (aszkuszok), amelyekből a kiszóródó aszkospórák a talajra vagy a fa kérgére kerülnek. Ott gombafonalakat fejlesztenek, amelyekkel áttelelnek.

A tafrinás levélfodrosodás hűvös időben veszélyezteti az őszibarackot
A tafrinás levélfodrosodás hűvös időben veszélyezteti az őszibarackot
A tafrinás levélfodrosodás ellen csak megelőző jelleggel és csak nagyon rövid ideig lehet védekezni. Réztartalmú készítményekkel legkésőbb rügyfakadáskor (pirosbimbós állapotig) végezhetünk lemosásszerű permetezést, hogy elkerüljük a perzselési veszélyt. Fakadás után, a fiatal zöld részeket megelőző jelleggel folyamatosan (5-7 naponta) kell védeni mindaddig, amíg a hőmérséklet tartósan el nem éri a 15-20 °C-ot. A fertőzött hajtások eltávolításával is csökkenthetjük a fertőzést.

Az őszibarack-lisztharmat általánosan elterjedt betegség. Jelentősége a nektarinok termesztésének terjedésével nőtt, mivel e fajták érzékenyebbek rá, mint a molyhos fajták.

A betegség a terméskötödés időszakától léphet föl. A hajtásokat, leveleket – elsősorban a hajtásvégeken – fehéresszürke penészgyep fedi. A fertőzött hajtásokon a levelek besodródnak, a fokozottan érzékeny fajtákon a hajtások felkopaszodnak és a fiatal gyümölcsök lehullanak. A termés is megfertőződhet (főleg a késői érésű és a nektarin fajtákon), de a tünet nehezebben észlelhető.

A nektarinok jóval érzékenyebbek a lisztharmatra, mint a molyhos fajták
A nektarinok jóval érzékenyebbek a lisztharmatra, mint a molyhos fajták

A gomba a fertőzött rügyek pikkelyei alatt és a hajtások felületén telel át. Védekezéshez a fertőzött vesszőket semmisítsük meg. Metszés után rügyfakadásig lemosó permetezés ajánlott. Gyenge fertőzés ellen elég a tünetek megjelenésekor védekezni. Erős fertőzés után rendszeres védekezésre van szükség. Nyáron elsősorban a felszívódó gombaölő szereket részesítsük előnyben a védekezés során.

Az őszibarack sztigminás betegségét a leveleken látható tünet alapján általában levéllyukasztó betegségnek nevezik. A kórokozó a hidegnek ellenálló micéliummal és konídiumokkal telel át a vesszőkön és a lehullott leveleken. Csapadékos, hűvös tavaszi időjárás esetén már korán fertőz. A legjellegzetesebb tünet a leveleken alakul ki, ahol 2-3 mm-es sárgásbarna, vöröses-lilás szegélyű foltok jelennek meg. A foltok száradnak, majd kiesnek. A hajtásokon, vesszőkön 5-10 mm-es ovális, barnásvörös foltok láthatók, leggyakrabban a rügyek környékén.

Gyakori a mézgaképződés is. Erős fertőzés esetén korai lombhullás következik be, ami kedvezőtlenül hat a következő évi termésre.

A védekezés alapja a beteg vesszők eltávolítása, az őszi és a tél végi (rügypattanás előtti) rezes lemosó permetezés. A más gombabetegségek elleni tavaszi védekezésekkel a sztigminás betegség is jól féken tartható.

Őszibarackon gyorsan elharapódzik a monília
Őszibarackon gyorsan elharapódzik a monília
Az őszibarack moníliás betegségének jelentősége az utóbbi években megnőtt, mivel egyre gyakoribb lett a moníliás virág- és a hajtáspusztulás. A kórokozó a gyümölcsmúmiákban és a fertőzött gallyakban telel át. Ha az őszibarack virágzása alatt csapadékos az idő, tömeges virágfertőzés következhet be, amitől a virágok elszáradnak, a hajtások visszaszáradnak. A betegség fellépése, a gyümölcsmolyok kártétele nyomán az érés felé fokozódik. A sűrű korona is fokozza a fertőzések létrejöttét.

A védekezéshez távolítsuk el a beteg hajtásokat, és a gyümölcsmúmiákat, a rákos sebeket kezeljük sebkezelő anyaggal. Nyugalmi időszakban lemosó permetezés ajánlott réztartalmú szerekkel. A moníliás virágfertőzés ellen feltétlenül védekezni kell felszívódó és kontakt szerek kombinálásával, ha az átlaghőmérséklet 14 °C alá esik és az idő csapadékos. Fontos a termésritkítás és a gyümölcsmolyok elleni védekezés, mivel a gyümölcsök sebzései (rovarrágás, héjrepedés stb.) kaput nyitnak a kórokozónak.

Ebben az időszakban már a molyok rajzásmegfigyelése elengedhetetlen az őszbarackosokban.

Egészen fiatal hajtásba furakszik a barackmoly lárvája
Egészen fiatal hajtásba furakszik a barackmoly lárvája
Az utóbbi években jelentősen nőtt a keleti gyümölcsmoly aránya, és az őszibarack hosszabb hajtásfejlődése miatt kártételük itt súlyosabb, mint a kajszinál. A barackmoly fiatal hernyó alakban a fák vesszőibe rágott kamrában telel át. Rügypattanás körül jönnek elő, és kezdetben a rügyeket odvasítják, majd a hajtásokba rágva magukat, azok hervadását okozzák. A keleti gyümölcsmoly hernyói járatokat készítenek a zsenge hajtásokban, amitől azok elhervadnak, a kifúrás helyén mézgafolyás látható. Később a károsított részek elszáradnak és letörnek. Károsítása hasonlít a barackmolyéhoz, de mivel a keleti gyümölcsmoly májusban károsít, így a megtámadott hajtások már 8-10 cm hosszúak.

A második nemzedék hernyói a gyümölcsöket rágják. A gyümölcs felületén rágások láthatók, sőt a hernyó a gyümölcsbe is behatol.

Május első felétől kezdve a rovarölő szeres kezeléseket a gyümölcsmolyok rajzásához kell igazítani. Mindkét faj rajzásának nyomon követésére, a védekezési időpontok meghatározására fajspecifikus szexferomon csapdák állnak rendelkezésre. A molyok ellen felhasznált készítmények egy része a levéltetvek egyedszámát is csökkenti. Erős nyári hajtásnövekedés esetén végezzünk zöldmetszést, hogy jobban elérjük a kártevőket a permetezőszerrel.

Az őszibarackon a fekete őszibarack-levéltetű, a hamvas őszibarack-levéltetű és a zöld őszibarack-levéltetű fordul elő leggyakrabban. Szívogatásuk következtében a levelek deformálódnak, torzulnak.

A levéltetűfajok közül a zöld őszibarack-levéltetű és az őszibarack iszalag-levéltetű migráló faj, azaz nem egy gazdanövényen él, a fekete őszibarack-levéltetű viszont egygazdás vagy szűk tápnövénykörű faj, fő tápnövénye az őszibarack, ritkábban a kései meggy. A nyári szárnyas egyedek további őszibarackfákat fertőznek. Szívogatása nyomán a fiatal levelek szabálytalanul fodrosodva besodródnak. A deformálódott levelek sűrű csoportba zsúfolódnak, színüket megtartják, de idő előtt lehullanak. A hajtás növekedése leáll, majd meggörbül. Erős fertőzés esetén a gyümölcsfejlődés is visszamaradhat.

Mindegyik levéltetűre jellemző, hogy telelő tojásaikat a rügyek tövében helyezik el. Kora tavasszal már a virágokban fellelhetők a tojásokból kikelt ősanyák és az utódaik. A migráló fajok esetében a szárnyas alakok májustól kezdenek megjelenni a telepeken, és a kolóniák általában a nyár közepére elnéptelenednek. Nyáron lágyszárú növényekre vándorolnak, ezért csak a májusi-júniusi védekezés indokolt ellenük. Ősszel mindkét ivarból álló nemzedék települ vissza az az őszibarackfákra. A nőstények a megtermékenyülés után lerakják tojásaikat a fás részekre.

A levéltetvek elleni védekezést életmódjukhoz, szaporodásukhoz kell igazítani. Még a nagy kolóniák kialakulása előtt kell védekezni ellenük, ezért a hajtásvégeken, a fiatal levelek fonákán keressük az első telepeket.

A levéltetvek több vírusbetegséget terjesztenek, ezért a közvetlen kártételükön túl emiatt is indokolt a védekezés. A rügypattanás előtt elvégzett téli lemosó permetezés (pl. Nevikénnel, Catanéval) jelentősen csökkenti a tojásokból kikelő ősanyák számát.

Az őszibarackot bizonyos években az atkák is veszélyeztetik. A piros gyümölcsfa-takácsatka mellett időnként tömegesen felszaporodik a csonthéjasok levélatkája. Szívogatásukkal lényegesen csökkentik az asszimilációs felületet. A tél végi lemosó permetezéssel a piros gyümölcsfa-takácsatka téli tojásait hatásosan csökkenthetjük, a tenyészidőszakban pedig speciális atkaölő szerekkel védekezzünk a kártétel ellen.

Fontos, hogy a letermett fákat is rendszeresen kezeljük a károsítók ellen, mivel csak így akadályozhatjuk meg a késői fertőzéseket, az atkák, a levéltetvek felszaporodását.

 

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2022/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fűszerpaprika a fóliasátrakban

Az őrléshez nélkülözhetetlen elektromos áram drágulása, a munkaerőhiány, a környezeti feltételek és a vásárlói szokások megváltozása a fűszerpaprika-termesztés átalakulását eredményezi. A szabadföldi termesztés biztonsága romlik, emiatt mind többen termesztik fóliasátorban, és kísérleti jelleggel már kőzetgyapotra is ültetik.

A hideg elviszi a banántermés nagy részét

Az ecuadori banántermelők komoly kihívásokkal küzdenek, mivel az ottani hideg időjárás miatt mintegy negyedével kevesebb banán termett, néhány ültetvény pedig növény-­egészségügyi karantén alatt áll.

Ne dobja el a banánhéjat, készítsen belőle sütit!

A banánhéjnak nem feltétlenül a szemetesben vagy a komposztban van a helye. Egyre többször kerülnek az emberek tányárjéra. A "pulled peel" szendvicsekben például a sertéshúst helyettesítik vele, de egyébiránt a "bacon"-t is pótolhatjuk ezzel.

Az alkohol gyógyszer... (...is lehet)

Jó mentség is lehet egy kis tivornya után, hogy az alkohol gyógyít(hat) is. Az alkoholnak számos élettani hatása van, ám leggyakrabban a negatívakról esik szó. Az alkohol előnyös élettani hatásait régóta alkalmazták a gyógyászatban. Gondoljunk csak a külsőleg, bőrfelületen hasznos fertőtlenítő hatására, de ugyanez érvényesülhet torok öblögetőként alkalmazva.

Újabb veszélyes kullancsfaj verhet tábor hazánkban a klímaváltozás miatt

A Hyalomma kullancs tőlünk délebbre, a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén őshonos. Egyedei a madarakon élősködve vándorolnak el Európa északabbra fekvő területeire. Magyarországon már két vérszívót azonosítottak Győr-Moson-Sopron és Bács-Kiskun megyékben, terjedéséről civil kullancsfigyelők jelentése adhat támpontot.

Fantasztikus új felfedezés segítheti a növényeket az aszály elviselésében

Az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) és a James Cook Egyetem (JCU) olyan finom természetes mechanizmust fedeztek fel, mellyel csökkenthető a növények vízvesztése, miközben a szén-dioxid felvétel változatlan marad – ez különösen fontos a fotoszintézishez, ami meghatározza a növekedést és a terméshozamot is.

Új invazív károsító, lisztharmat a szőlőben

„Az idei vegetációban alig 154 milliméter csapadék hullott. Az idősebb ültetvények is megsínylik, a fiatalok pedig egyre nehezebben bírják” - hangzott el Mogyoródon, A szőlő növényvédelme című tanácskozáson. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete 25 éve töretlen sikerrel szervezi az eseményt, s a résztvevők nagy száma mutatja, szükség van a szakmai információra.

Palántától a savanyúságig

A magyar emberek szeretik, keresik és fogyasztják a savanyúságot, szokásnak is nevezhető. Egyre több különlegesség van Krajczár Józsefné kínálatában, ennek ellenére azt mondja, hogy a hagyományos savanyúságok népszerűsége töretlen, sőt, felfelé ível.

5 jó ok gombafarm létrehozásához

A gomba termesztése akár hobbi, kisüzemi vagy nagyobb léptékben, kellő szakmai felkészültséggel és modern gombafarm technológiával üzletileg is nyereséges tud lenni. Egy gombafarm létrehozásakor olyan terméket választunk fő vagy akár kiegészítő üzletágnak a gazdálkodásunk során, amely nem igényel promóciót, mert a gombát szinte az egész világon ismerik.

Sok és méretes alma lehet gazdaságos

A gyümölcsritkítás és a vértetű elleni védekezés állt a Jakabszálláson, Tánczos László idős almaültetvényében rendezett bemutató középpontjában. A jelenlegi gazdasági helyzet még rátett egy lapáttal az amúgy sem csekély problémahalmazra, amivel az almatermesztőknek szembe kell nézniük.