Back to top

Paradicsomból műtrágya

Egy új kutatás annak a lehetőségét vizsgálja, hogyan lehet paradicsomból, pontosabban a növényi hulladékból műtrágyát készíteni. A műtrágyák ára az elmúlt időszakban az egekbe szökött, ráadásul számos termék gyártása nem környezetbarát és sok energiát igényel.

A jelenlegi műtrágyákhoz szükséges alapanyagok forrásai végesek, és nem helyettesíthetők igazán, fogalmazott Josephine Cafmeyer, a belga Anorel műtrágyagyártó és -forgalmazó cég vezetője, aki egyúttal a kutatás kezdeményezője.

A fenntarthatóbb mezőgazdaságot célzó jogszabály-módosítások most már korlátozzák azt is, pontosan hol használható műtrágya, ráadásul a termelőknél felhalmozódó növényi hulladék és komposzt olyan kincs, amit érdemes hasznosítani.

Ebből indult ki a kutatás, de ez eredménye válasz lehet arra a tendenciára is, hogy a megújuló erőforrásból származó műtrágyák egyre keresettebbek. Az élénkülő kereslet kielégítésére dolgozta ki az Anorel vállalat ezt az innovatív koncepciót, amelynek a Tombustion nevet adták. Pályázatukat a Genti Egyetemmel együttműködve tavaly nyújtották be a helyi innovációs és vállalkozási ügynökségnek, az májusban jóváhagyta, így még abban a hónapban elkezdte a vállalat a fejlesztési munkákat. Mindenekelőtt a paradicsomból a lehető legkisebb energiafelhasználással visszanyerhető kalcium-foszfát mennyiségére fognak fókuszálni.

Belgiumban és Hollandiában mintegy 2400 hektáron termesztenek paradicsomot, szinte kizárólag hidropóniás rendszerben, és az erre használt közegekből a nehézfémek vagy más szennyezőanyagok növénybe való felszívódása kizárható.

Ez teszi a paradicsomot érdekes növénnyé a fejlesztés szempontjából. A nagy mennyiségű biomasszából vélhetően értékes táp­anyagokat lehet visszanyerni, összegzi Josephine Cafmeyer az újszerű ötletet. Az Anorel cég egyébként elkötelezett a fenntarthatóság és társadalmi felelősségvállalás mellett, ezekhez az elvekhez nagyszerűen illeszkedik majd az új mű­trágya is.

Forrás: 
floraldaily.com/Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2022/26 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kevés és drága az ananász

Az európai piacot jelenleg a Costa Ricából származó ananász fedi le, ám a felhozatal egyre kisebb, az eladási árak pedig számottevően emelkedtek, és ez a tendencia valószínűleg tovább folytatódik.

Dübörög a káposztaszezon

Teljes erővel mennek a káposztaakciók a német áruházláncokban, ahogy az utolsó tavalyi, tárolóból kikerült tételeket leváltja a frissen szedett fehér és vörös fejes káposzta. Tízkilós zsákokban azonban már nem akciózzák sehol a káposztát, mert nem tudnának olyan árat ráírni, amivel megérné.

Az élet mindent újrafest

Előadásokkal egybekötött fajtabemutatót tartott Csólyospáloson a Plant Alliance Hungary. A családi vállalkozás több mint húsz éve foglalkozik egynyári növények szaporítóanyagának termesztésével és forgalmazásával, valamint vetőmagok és tálcás palánták értékesítésével.

Megállíthatatlanul terjednek a rothadásos betegségek – növényvédelmi előrejelzés 40. hét

A sebzések és gyümölcsmoly-berágások nyomán gyakori a gyümölcsfertőző moníliás megbetegedés. A fertőzés nyomán most inkább a rothadás a jellemző, viszonylag kevés a fán maradó, „múmiásodó” termés. Rothad a szőlő is, sietni kell a szürettel.

Illóolaj, vagy „illatolaj”? Mindkettő illatos, de nem mindegy melyiket használjuk…

Az illóolajokat sokan alkalmazzák az őszi-téli időszakban, hiszen jó szolgálatot tehetnek a felső légúti megbetegedések megelőzésében, kezelésében, de egy stresszes nap után is segíthet ellazulni némelyikük. Ám nem mindegy hogy illóolajat, vagy „illatolajat” veszünk…

Sovány lesz a német burgonyatermés a nyári aszály miatt

Hiába ültettek a tavalyinál több burgonyát Németország-szerte, a betakarított mennyiség, illetve a hektáronkénti hozam is elmarad nemcsak a tavalyitól, de a sokéves átlagáról is. Az ok egyértelműen a forró és száraz nyár; főleg az öntözetlen területeken nagyok a kiesések.

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.

Egészséges csemege a friss hazai szőlő

Hazánkban közel 1000 hektáron termesztenek étkezési célú szőlőt. Magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt a kora őszi csemege nemcsak finom, hanem egészséges is – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és zöldség-gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.